első félév – nemzeti természetvédelem Természetvédelem I. első félév – nemzeti természetvédelem

A Föld védett területei A biodiverzitás fenntartásának leghatékonyabb módja, ha a fajok természetes élőhelyeit megőrizzük. A társulások megőrzésében kulcsszerepet játszik az olyan törvényileg védett területek létrehozása, amelyeket különböző mértékű gazdasági hasznosítást lehetővé tevő törvények és szabályok irányítanak.

Védett területek létrehozása A társulások, élőhelyek többsége jelentősen átalakítottak. A közepesen bolygatott területek a legfontosabbak. pl. a szálalással hasznosított trópusi erdők, az intenzíven halászott óceánok és tengerek, valamint a legelőnek használt gyepterületek. Védett területet létrehozásakor kompromisszumot kell kötni

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. A természet a Földön hosszú, evolúcionális fejlődéssel, az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult élettelen és élő képződmények és jelenségek fejlődéstörténetileg összehangolt, önszabályozással működő rendszere megújuló és nem megújuló természetalkotók lásd továbbiakban a jegyzet megfelelő oldalai

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. Természetvédelem formái általános természetvédelem természetmegőrzés a természetmegőrzés egyik szakterülete a természetvédelem természetpolitika Természetvédelem fogalma: lásd a jegyzetben

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. Természetvédelem feladatai: a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása biodiverzitás fenntartása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása

Védett területek létrehozása – Általános lépések Adott régió élővilágát, élőhelyeit leíró adatok összegzése. prioritások kijelölése, természetvédelmi célok pontos meghatározása védettségi kategóriák meghatározása Védett terület megtervezése Létrehozása, a kategóriának, kitűzött céloknak megfelelő kezelés alkalmazása. A terület biotikus és abiotikus állapotának rendszeres monitorozása

Prioritások – a védett területek kijelölésének szempontjai fajgazdagság – legkézenfekvőbb, de csak kis területen, kevés csoport esetén rendelkezünk pontos információkkal indikátorcsoport gazdagsága – terület kijelölés, a jól ismert csoportokon alapul magasabb rendszertani egységek gazdagsága – egyes szerzők ezt javasolják használni endemizmusok veszélyeztetettség biogeográfiai régiók, életközösségféleségek reprezentációja

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. biodiverzitás megőrzése a fajok megmentésén keresztül teljesedhet ki; a fajok több okból is érdemesek a megóvásra: fajok biztosítják a földi élet sokrétűségét és összetettségét; valamennyi faj tökéletes és érdekes… sokan úgy érzik, hogy életük minősége romlana, ha számos állat eltűnne a bolygóról; ez az esztétikai érv… ez könnyen átcsaphat etikaiba: a Földön az élet minden formájának joga van a létezéshez; megfordítva is igaz!

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. egyetlen érték abszolút és egyértelmű: ez az élet fennmaradása a Földünkön ehhez a fajok abszolút mértékben járulnak hozzá ahol nem marad faj, ott nincs többé élet; de nem minden faj járul hozzá azonos mértékben; az ökológusok szerint egyes fajok - számuk, biomasszájuk és energiaforgalmuk szempontjából - fontosabbak az ökoszisztéma működése szempontjából;

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. A természetmegőrzés alapelvei: lásd a jegyzetben!

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. 1872. március 1.: Yellowstone Nemzeti Park 1909. Svédország: Európa első nemzeti parkjai 1879. évi erdőtörvény, Magyarország: első törvényes rendelkezés, amely a természet védelmét is szolgálta 1935. második erdőtörvény: már külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel 1938-ban megalakult Kaán Károly elnökségével a 45 tagú Országos Természetvédelmi Tanács. Tagok: Schenk Jakab, Soó Rezső, Cholnoky Jenő, Lóczy Lajos és Gombocz Endre

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté 1950: Bátorliget védetté nyilvánításával indult meg az intenzív természetvédelmi munka, védett területek száma megháromszorozódott 1961: harmadik természetvédelmi magas szintű jogszabály, törvényerejű rendelet formájában. Ebben először választották külön a természetvédelmet az erdőtörvénytől

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. első önálló természetvédelmi főhatóság, Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) 1971: 1961. évi rendelet módosítás, lehetővé vált hazánkban nemzeti park létesítése; bevezették az országos jelentőségű természeti érték és a helyi jelentőségű természeti érték fogalmát 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, amely 1997. január 1.-től szabályozza hazánkban a természetvédelmi tevékenységet további részleteket lásd a jegyzetben!

Természetvédelem I. második óra

Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem két alapvető formája: jogi (de jure) és tényleges (de facto) A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását

Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem tárgyai: különböző földtani alakzatok és képződmények a víz különböző megjelenési formái ritka, tudományos értékű növények és növénytársulások ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon tenyésző állatfajok, kiveszőben lévő domesztikált állatfajok műemlékek természeti környezete

Természetvédelmi alapfogalmak. A természetvédelem tárgyai: jellegzetes, szép tájképi megjelenésű, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tájak, tájrészletek ősállat-, ősember-, ősrégészeti lelőhelyek természeti környezete történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok természeti környezete eltűnőben levő életformák és gazdálkodási módok fenntartására szolgáló területek a génkészletek megőrzésére szolgáló területek

Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi kategóriák A természeti értékek lehetnek: terület nélkül védettek területtel védettek terület nélkül védettek: barlangok; fák, facsoportok, fasorok; vadon élő növény- és állatfajok területtel védettek: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék

Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi kategóriák az egyes természetvédelmi hazai kategóriák definícióját, jellemzőit, főbb ismérveit lásd a jegyzetben!

Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi kategóriák Fokozottan (szigorúan) védett területek: nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek azon részei, ahol az emberi hatásokra igen érzékeny, jelentősebb természeti értékek találhatók A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek A-zónája általában ilyen terület. Őserdő a Bükki Nemzeti Parkban

Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák Bioszféra rezervátum: olyan területek, ahol megőrizzük a különböző természetes és természeteshez közelálló ökológiai rendszereket, ezeken belül a növény- és állatfajokat és azok génkészleteit. Bioszféra rezervátumok övezetekből állnak (magterület és védőzóna).

Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák Bioszféra rezervátum: az UNESCO bioszféra rezervátum nemzetközi hálózatához öt magyar terület tartozik. Ma már valamennyi valamelyik nemzeti parkunk része. Összterületük mintegy 130 ezer hektár. Terület neve Területe (ha) 1. Aggteleki NP 19 708 2. Hortobágyi NP 52 000 3. Fertő-Hanság NP 12 542 4.Kiskunsági NP 22 095 5.Duna-Ipoly NP (Pilisi rész) 23 323 Összesen: 129 688

Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi természetvédelmi kategóriák Világörökség hely: a magyarországi 9 db világörökség hely többsége a világ kulturális örökségéhez tartozik. a részletes listát és egyéb fontos adatokat lásd a jegyzetben, illetve a vilagorokseg.hu honlapon!

Világörökség hely Kulturális örökségnek az Egyezmény értelmében olyan műemlékek (építészeti, monumentális festészeti vagy szobrászati művek, régészeti elemek); (épület) együttesek (összefüggő vagy különálló építmények); helyszínek (az ember, vagy az ember és a természet közös alkotása) minősülhetnek, amelyek megfelelnek a hitelesség kritériumának és a következő hat kritérium legalább egyikének:

Világörökség hely Természeti örökségnek az Egyezmény értelmében olyan esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok; a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajták lakó- ill. termőhelyéül szolgáló, pontosan körülhatárolt területek; természeti tájak minősülhetnek, amelyek megfelelnek az integritás (érintetlenség, sértetlenség) kritériumának és a következő négy kritérium legalább egyikének:

Világörökség hely (I)  nagy földtörténeti korszak megtestesítője, beleértve földünk kialakulásának és fejlődésének geológiai folyamatait (pl. az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai) (II) meglévő ökológiai rendszer, amely végigkíséri a földi, vízi, partmenti és tengeri állat- és növényvilág kialakulását és fejlődését (pl. a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park) (III) rendkívüli természetes szépségű és esztétikai jelentőségű természeti jelenség vagy terület (pl. a nepáli Sagarmatha Nemzeti Park a Mount Everesttel); (IV) a biológiai sokrétűség „in situ” megóvása szempontjából legjellegzetesebb, legjelentősebb természeti lelőhely (pl. a Galapagos - szigetek).

Természetvédelem I. harmadik óra

Magyarország területének hasznosítási arányai Művelés alól kivont (beépített) terület 13 %, Szántóföldi terület 50 %, Gyümölcs- szőlőkert 6 %, Rét, legelő 13 %, Erdő 18 % Erdeink döntő többsége is termelési funkciót lát el. Az erdőket alkotó faállománynak csak 55 %-a őshonos (tölgy, bükk, gyertyán). Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen, betelepített akác, fenyő és nemes nyár területe bővült

az ország természeti állapota Talajvízkészletünk hatalmas (kb. 70.000 km terület alatt található) de erősen veszélyeztetett, elsősorban a felszíni szennyezések miatt. Kritikus a talajvízszint folyamatos csökkenése a Szigetközben és a Duna-Tisza közi hátság területén; 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a vízerózió a lejtős területekről. Ezt a természetes talajképződés nem tudja pótolni. A talajok szikesedése (közel 1 millió hektár) és savanyodása (2,3 millió hektár) is tovább tart

az ország természeti állapota Hazánkban 3000 növény- és mintegy 42000 állatfaj él. Kihalt 40 növény- és 53 állatfaj, veszélyben van kb. 1130 faj. Különösen a nagyvárosok közelsége veszélyezteti a környező élővilágot. folyóink döntő többsége határon túlról érkezik;

Védetté nyilvánítandó objektumok listája a) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket, b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat, c) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket, d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat, e) élőállat gyűjteményeket,

Védetté nyilvánítandó objektumok listája f) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat, g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit, h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét, j) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat, j) tipikus és ritka talajszelvényeket, k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket;

A védett természeti területek jellege Földtani értékek: barlang, töbör, zsomboly, őskövület, ősmaradvány, a földtani rétegek feltárása (bányafal), sziklaalakzat, szurdok, kőfülke Gaja-szurdok Víztani értékek: forrás, patak, folyó és a tó, mocsár stb. Növénytani értékek: park, élőfa-gyűjtemény (arborétum), erdősáv, botanikus kert, stb.

A védett természeti területek jellege Állattani értékek: Valamennyi gerinces és gerinctelen állat, állati egysejtű és azok élő- vagy tenyészőhelye Tájképi értékek: várak környéke, műemléki környezet és a régészeti feltárások környéke Kultúrtörténeti emlékek: történelmi, irodalmi, népmondai emlékhelyek, temetők és a legkülönbözőbb műtárgyak természeti környezete, domesztikált állatok

Természetvédelmi törzskönyv A természetvédelmi törzskönyv a védett természeti értékek hivatalos nyilvántartására szolgál országos természetvédelmi- és helyi természetvédelmi törzskönyv A természetvédelmi törzskönyv tartalmazza: a védett érték törzskönyvi számát, pl.: 64/TT/57 a védetté nyilvánító határozat számát a védett természeti értéket: nevét, helyét (megye, község) a törzskönyvről további ismereteket lásd a jegyzetben!

A védett természeti területek látogathatósága Nem látogatható (zárt) területek: változásra érzékeny élőhelyek, ritka madarak fészkelő területe, vagy a kizárólag tudományos kutatási céllal védetté nyilvánított területek pl. Szőlőskei - erdő, Velencei-tó madárrezervátum Szabadon látogatható területek: a látogatást korlátozó előírás nincs Korlátozottan látogatható területek: korlátozás vonatkozhat vegetációs időszakra, útvonalra, területrészre közlekedési eszközre, látogatás módjára

Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi kezelés: a védett természeti terület felmérését, nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, helyreállítását, fejlesztését és bemutatását célzó valamennyi tevékenység Védőövezet: A védett természeti területeket – szükség esetén – védőövezettel kell ellátni, amelynek nagyságáról a védettséget kimondó jogszabály rendelkezik. A védőterület létesítésének célja, hogy átmenetet képezzen a védett és nem védett területek között

Kezelési terv készítése általános információk: terület rendeltetése, jogi helyzete, elhelyezkedése, leírás: éghajlat, hidrológia, felszínalaktan, földtan, vízföldtan, talajtan; növénytársulások, állatvilág; gazdasági társadalmi kulturális jellemzők, célkitűzések meghatározása: a terület természetvédelmi jelentőségének értékelése, ideális kezelési célkitűzések, veszélyeztető tényezők gyakorlati célkitűzések, stratégiák feladatok meghatározása: élőhelyek kezelése fenntartása, kultúrtörténeti értékek, természetvédelmi infrastruktúra, kezelési feladatok, adatgyűjtés, agresszív fajok állományszabályozása

Kezelési terv készítése II. munkaterv: 10 éves és évenkénti a kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése, a terv felülvizsgálata a kezelési terv: a gyakorlati célkitűzések, stratégiák feladatok meghatározása során megállapított a tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak, melyek a tervezési területen valamilyen módon érintettekre kötelezettségeket állapítanak meg mellékletek: bibliográfia, fotók, ábrák

Természetvédelem I. negyedik óra

Érvényes természetvédelmi jogszabályok A magyar természetvédelem alapvető jogszabálya az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Egyéb, a természetvédelemhez kapcsolódó törvények: 1994. évi LV. törvény a termőföldről (földtörvény) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről (erdőtörvény) 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1998. évi törvény az állatok védelméről

Érvényes természetvédelmi jogszabályok törvényi hátterek: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól: „Minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” 211/1997. (XI.26.) kormány rendelet: -a területi szervek népszerűsítik a környezetet és a természet védelmét -a felügyelőség részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában

Érvényes természetvédelmi jogszabályok 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: A természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Nemzeti Környezetvédelmi Program: -egészséges környezet feltételeinek biztosítása -élő és élettelen környezet természetközeli állapotának megőrzése -fenntartható fejlődés elveinek figyelembe vétele

Érvényes természetvédelmi jogszabályok 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról: -gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei -szülő jogai és kötelességei -pedagógus jogai és kötelességei Környezeti Nevelési Koncepció 2001-2002: -feltételrendszer kialakítása ahhoz, hogy általános iskolai tanulmányai során minden gyermek legalább 1 alkalommal eljusson erdei iskolába. Erdei iskola az egészséges életmódra nevelés és a szocializáció színtere.

Érvényes természetvédelmi jogszabályok Az 1996. évi LIII Érvényes természetvédelmi jogszabályok Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről A törvény célja: a természeti értékek és területek és azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése a törvény részletes bemutatását lásd a jegyzetben!

Érvényes természetvédelmi jogszabályok Az 1996. évi LIII Érvényes természetvédelmi jogszabályok Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Rendelkezéseit alkalmazni kell többek között: a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése az állam, a természetes és jogi személyek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesítése a természet védelme intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése során

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. védettségi kategóriái helyi jelentőségű védett természeti terület: önkormányzat jogköre a védetté nyilvánítás, csak természetvédelmi terület lehet országos jelentőségű védett természeti terület: miniszteri jogkör a védetté nyilvánítás, miniszteri rendelet hozza létre, lehet természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park ex lege védett természeti terület: a törvény állapítja meg a védettséget, barlang, víznyelő, láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. védettségi kategóriái ideiglenes védetté nyilvánítás: egy terület jelentős károsodásának veszélye esetén alkalmazható legfeljebb 5 hónapig tartható fenn. átmeneti védettség: állapítható meg határozattal, ha valamely terület átmenetileg fokozottan védett élő szervezet élőhelyéül szolgál

A Nemzeti Környezetvédelmi Program a környezetvédelmi tervezés alapdokumentuma, amelyet hatévente meg kell újítani; az Országgyűlés hagyja jóvá tartalmaznia kell: a./ az ország környezeti állapotának bemutatását; b./ az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat; c./ a célok és célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét; d./ a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények forrásainak tervezett megjelölését is; e./ azoknak a területeknek a kijelölését, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedések tartalmát

A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv A NKP különálló nagy fejezete a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA), amelyet a Természetvédelmi Hivatal készít el Természetesen a NTA is tartalmazza az elérendő célállapotokat és mindazokat az anyagi forrásokat, amelyek szükségesek a megvalósításhoz. Az első NTA az 1996. évi NKP részeként elkészült és a Parlament elfogadta. A II. NKP részét képező Alapterv a 2003 - 2008 közötti időszakra vonatkozik.

A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv az Alapterv többek között tartalmazza: az ország természeti területei állapotának általános leírását a természeti értékek és területek megóvására vonatkozó általános követelményeket a védett természeti értékek és területek megóvásának, továbbá újabb védett természeti területek létesítésének hosszú és középtávú szempontjait a természet védelme kutatás-fejlesztési, oktatási, bemutatási, népszerűsítési feladatainak hosszú- és középtávú programját

A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv a nemzeti természetvédelmi alapterv nemcsak a nemzeti környezetvédelmi program része, hanem szervesen kapcsolódik más nemzeti tervekhez, stratégiákhoz is nemzeti agrár-környezetvédelmi program kidolgozás alatt álló nemzeti erdő-stratégia új Vásárhelyi-terv országos területrendezési nemzeti fejlesztési terv

Természetvédelem I. ötödik óra

A hazai természetvédelem szervezete Magyarországon 1988 óta a természetvédelem legfelsőbb állami szervezete a környezetvédelmi ügyekért felelős minisztérium. 2010-től államtitkárság; A miniszter fontosabb feladatai: irányítja a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt, a természet védelmével kapcsolatos tevékenységeket

A hazai természetvédelem szervezete irányítja a természetvédelem területi államigazgatási szerveit irányítja a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó, a természet védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását terveket készít és készíttet; hatósági jogkört gyakorol

A hazai természetvédelem szervezete Hatósági és kezelő szervezetek Természetvédelmi Hivatal: országos szinten a természetvédelmi tevékenység irányítását végzi Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség: másodfokú hatóság területileg illetékes zöldhatóságok: elsőfokú hatóság nemzeti park igazgatóságok: országos szinten védett objektumokkal kapcsolatos hatósági feladatokat látják el

A hazai természetvédelem szervezete önkormányzatok: elsőfokú hatóságok a helyi jelentőségű védett objektumok esetében Természetvédelmi Őrszolgálat: az országos hatóság a nemzeti parkok keretében működteti az őrszolgálatot a természeti értékek és területek őrzése, megóvása és károsításának megelőzése érdekében

A hazai természetvédelem szervezete A Nemzeti Park Igazgatóságok feladatai működési területén gyakorolja a kezelői jogkört ellátja – a területfejlesztéssel összhangban – a természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak védelmével kapcsolatos feladatokat ellátja az erdővagyon védelmének felügyeletét közreműködik a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág védelmének irányításában közreműködik az ásványvagyon-védelmi tevékenység irányításában

A hazai természetvédelem szervezete Zöld hatóság feladatai előkészíti a területek és értékek védetté nyilvánítását figyelemmel kíséri a természet és az élővilág állapotát szervezi és irányítja a természetvédelmi őrszolgálatot tudományos kutatást kezdeményez, végez és irányít működteti a feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert együttműködik más szervekkel és természetes személyekkel népszerűsíti a természetvédelmet, ismeretterjesztés hasznosítja a kezelésében levő területeket az érvényes jogszabályok szerint;

A hazai természetvédelem szervezete Zöld hatóságok jogállása kormányrendelet alapján 2005. január 1-vel a környezetvédelmi felügyelőségekből jöttek létre környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt működő önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket gyakorol szakmai felügyeletét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára látja el

Az egyén szerepe és lehetőségei a természetvédelemben Védetté nyilvánítási eljárás bárki javaslatot tehet kellő indoklással javaslatát az első fokú hatóságnak kell benyújtania terület védetté nyilvánítását – helyi jelentőségű védett természeti terület kivételével – az igazgatóság készíti elő

Az egyén szerepe és lehetőségei a természetvédelemben természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elő védetté nyilvánításról az önkormányzat ill. a miniszter dönt és azt határozatban ill. rendeletben közzé teszi ideiglenes védetté nyilvánítás: a természetvédelmi hatóság a területet azonnal végrehajtható határozattal egy alkalommal védetté nyilváníthatja

Az egyén szerepe és lehetőségei a természetvédelemben Társadalmi természetvédelmi tevékenység A természet védelmét a társadalom egészében szemléletmóddá, az általános kultúráltság és viselkedés részévé kell tenni. az állampolgár legfontosabb feladata, hogy elsajátítsa a természet megértéséhez szükséges ismereteket.

Az egyén szerepe és lehetőségei a természetvédelemben Társadalmi természetvédelmi tevékenység természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak a természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése ellen fellépni a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetője ellen pert indítani állami szervektől, önkormányzatoktól a megfelelő és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni

Az egyén szerepe és lehetőségei a természetvédelemben Polgári természetőr az igazolványában meghatározott területen jogosult: védett természeti területekre belépni szolgálati jelvényt és igazolványt használni természeti értéket veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt figyelmeztetni a jogellenességre a védett természeti területekről, értékekről, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekről tájékoztatást adni

Természetvédelem I. hatodik óra

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Hortobágyi Nemzeti Park 1973-ban első nemzeti parkként hozták létre területe összesen 82466 ha, ebből 1285 ha fokozottan védett törzskönyvi száma: 97/NP/73 karaktere: a szikes pusztához kapcsolódó természeti és kulturális értékek tekinthetők elsődlegesnek

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Hortobágyi Nemzeti Park tájvédelmi körzetek: Bihari-sík TK, 4/1998. (II.20.) KTM Hajdúsági TK,  2/1988 (V. 26.) KVM (módosítva) Közép-Tiszai TK, 2/1978 OKTH  Szatmár-Beregi TK, 4/1982 (XI. 20.) OKTH (módosítva)

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi területek: Baktalórántházi erdő TT, 847 ha  Bátorligeti legelő TT, 23 ha Bátorligeti ősláp TT, 53 ha Bihari legelő TT, 616 ha Cégénydányádi park TT, 16 ha Debreceni Nagyerdő TT, 35,3 ha (1959); 1094 ha (1992); 87,22+12,08 ha (1972) Fényi erdő TT, 285 ha     

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi területek: Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT, 264 ha Hencidai Csere erdő TT, 106 ha Kállósemjéni Mohos-tó TT, 102 ha Kaszonyi-hegy TT, 157 ha Kecskeri-puszta TT, 1352 ha Ohati-erdő, 36 ha   

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi területek: Tiszadobi ártér TT, 1075 ha Tiszadorogmai Göbe-erdő, 123 ha Tiszatelek - Tiszaberceli Hullámtér TT, 1263 ha Tiszavasvári Fehér-szik TT, 229 ha Vajai-tó TT, 19+35+24 ha Zádor-híd és környéke TT, 80 ha

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágy a Világörökség része és közel 24 000 hektár a Ramsari Egyezmény oltalma alatt álló nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. A nemzeti park kiterjedt szikes puszták - Európa legnagyobb, mintegy 54 000 hektárt borító összefüggő természetes gyepterülete - és különféle vizes élőhelyek mozaikja. 2002-2005 között az Európai Unió LIFE - Nature pályázati keretének támogatásával a száraz szikes pusztai és mocsári élőhelyek változatos, összefüggő rendszerének természetes állapotát állították vissza.

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Növénytársulások szikes puszta cickafarkfüves társulások: sárga sziki pozdor, sziki útifű, sziki madárhúr, magyar sóvirág magasabb területeket kisebb-nagyobb vakszik foltok és szik-erek választják el egymástól: budavirág, sóballa, az endemikus erdélyi útifű vagy a sziki üröm, fátyolvirág, kígyófarkfű ürmös szikes gyepek: sziki őszirózsa közönséges szikipozdor

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Növénytársulások löszpuszták: osztrák és a ligeti zsálya, réti őszirózsa, macskahere mocsárrétek, és láposok (Egyek - Pusztakócsi mocsarak, Kunkápolnás, Kunfényes, Feketerét) zsombékos területeken tarackos, hernyópázsitos társulás: csetkáka, lila orvosi nadálytő, sárga lizinka zártabb kákás, gyékényes, nádas társulások

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Növénytársulások úszóhínár vegetáció: rucaöröm, kolokán, békatutaj, tündérfátyol szil, kőris, és tölgyfa galériaerdők szikespusztai tölgyes: odvas keltike, salátaboglárka, tavaszi csillagvirág

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Hortobágyi Nemzeti Park Fokozottan védett madarak Bakcsó Csíkosfejű nádiposzáta Fattyúszerkő Gólyatöcs Kanalasgém Kékvércse Nagy kócsag Szalakóta Székicsér Szikipacsirta

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Kiskunsági Nemzeti Park egységei I. Tőserdő és a tiszaugi Holt-Tisza 382 ha II. Kiskunsági-szikespuszta 11030 ha III. Kiskunsági-szikestavak 3903 ha IV. Fülöpházi-homokbuckák 1665 ha V. Izsáki Kolon-tó 2728 ha VI. Bócsa-Bugac buckavilága és homokpuszta 10920 ha

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Kiskunsági Nemzeti Park 1974 - ben nyilvánították védetté összterülete 56761 ha, ebből 12457 ha fokozottan védett törzskönyvi száma: 109/NP/74 karakterében elsődleges: a homokpusztához kapcsolódó természeti értékek

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Kiskunsági Nemzeti Park Bioszféra rezervátum: 23.000 ha Ramsari terület: Felső-Kiskunsági tavak, Kolon-tó Bemutatóhelyek: Természet háza Pásztormúzeum Virágh - kúria, Helytörténeti gyűjtemény Nyakvágó Csárdamúzeum

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai NATURA 2000 területek különleges madárvédelmi területek: Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék Izsáki Kolon-tó különleges természetmegőrzési területek: Szabadszállási és Szegedi ürgés gyep kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési területek: Ágasegyháza - Orgoványi rétek Bugaci homokpuszta Péteri-tó

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai A Felső-Kiskunsági puszta és a tavak A szikes legelők uralkodó növényfaja a veresnadrág csenkesz. A nedvesebb részeken tömegével virágzik az apró virágú sziki őszirózsa. A szárazabb szikpadkák és vakszikek elterjedt növénye a orvosi székfű és a bárányparéj. Madarak: túzok; kék vércse; széki lile; székicsér; nagy goda Az ország legnagyobb szürkemarha állománya az Apaj környéki.

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Miklapuszta, a peszéradacsi rétek és a Kolon-tó Duna-Tisza köze legnagyobb vakszikes területe a peszéradacsi rétek változatos élőhelyei a lápok, láprétek, mocsárrétek, nedves kaszálók. Lápi és homoki nyírfás erdőrészletei kivételes értéket képviselnek a térség legnagyobb édesvízi mocsara az izsáki Kolon-tó vízfelszíne 800-1200 ha között ingadozik védett növényei: szibériai és korcs nőszirom láprétek növényei: vitézkosbor; szúnyoglábú bibircsvirág; légybangó; mocsári kardvirág szórványosan költő récefélék: kanalas réce; nyílfarkú réce

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai A Homokhátság a Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége homokterületek az ős-Duna hordalékkúpjainak maradványai homokhátság nemzeti parki területrészei: a Fülöpházi buckavidék, Orgovány és Bugac Fülöpházi buckavidéket elsősorban nyílt homoki gyepek fedik homoki csenkesszel növényei: homoki árvalányhaj; homoki vértő; báránypirosító; kék szamárkenyér

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Fülöpházi buckavidék, Orgovány és Bugac orgoványi és a bugaci területen jelentős borókás-cserjések állománya található fehér és szürke nyárral Orgoványi rétek. ez a változatos felépítésű térség a homokbuckák mellett nádasokat, nedves réteket, szikes gyepeket is magába foglal. Ezek a buckák már nem vándorolnak, mint a Fülöpháza melletti rokonaik; Jellegzetes növényei a homoki pimpó, a veronikafélék, a boróka, legféltettebb kincse a ritka csikófark.

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai A Tőserdő a Nemzeti Park legkisebb területegysége nemzeti parki terület két holtágat is magába foglal - a szikrait és a tiszaalpárit -, melyeket értékes ártéri erdőtársulások kísérnek természetes lefűződésű morotvája a "Dög-Tisza„ , ahol csodálatos tündérrózsa-állomány él puhafás ligeterdők: bokorfüzesek, fűz-nyár-éger-ligetek, a mélyebb helyeken égerláp erdők ártéri erdők madarai a szürke küllő és a fekete harkály

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Körös-Maros Nemzeti Park 1997-ben létesült a nemzeti park területe 50134 ha, melyből 6411 ha fokozott védettség alatt áll törzskönyvi száma: 276/NP/97 karakterében a löszös erdős-sztyepphez kapcsolódó természeti értékek a meghatározóak napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot jelent a löszgyepek védelme

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Körös-Maros Nemzeti Park Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területek: Kardoskúti Fehértó; Biharugrai halastavak Kiemelkedő értékei: Kis-Sárrét mocsármaradványai Bélmegyeri Fáspuszta sziki erdőssztyepp társulása Cserebökény apró mocsármaradványai és kiterjedt másodlagos szikesei Kardoskúti Fehértó és a környező puszták Tompapusztai, Tatársánci és Csorvási löszpusztamaradványok

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Természetvédelmi területek Dénesmajori Csigáserdő a Fekete-Körös hullámterében elhelyezkedő 5,1 hektár füzes (Salicetum); területen 12 csigafajt mutattak ki kiemelkedő jelentőségű a védett bánáti csiga (Chilostoma banatica) előfordulása Szarvasi Arborétum öt fás növénygyűjtemény alkotja 82 ha; három látogatható rész: „Pepi-kert”, Mitrowssky-kert és a konyhakerti rész fás növénygyűjteményben közel 1.600 fa- és cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat található

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Kis-Sárrét 1424 ha fokozott védelem alatt áll madárvonulásban betöltött nemzetközi viszonylatban is jelentős szerepe mellett, növekszik az értékes fészkelő fajok állománya sárréti vízivilág két utolsó hírmondója az Ugrai- és a Sző-rét déli részen a dél-bihari puszták szikes gyepjei találhatók védett öldöklő aszat egyik legszebb hazai állománya él itt

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Körös-Maros Nemzeti Park Bélmegyeri Fáspuszta a sziki tölgyesek és sziki erdőssztyeppek egyik legnagyobb kiterjedésű hazai képviselője 644 ha-on sziki erdőssztyepp társulás: sziki kocsord (tápnövénye a nagy szikibagolynak); pettyegetett őszirózsa; sziki lórom Mágor-puszta szikes puszták, holtágak, ligeterdők, löszgyepek endemikus erdélyi útifű; nyúlánk sárma; sulyom madarai: kis kócsag; túzok; haris

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták védett terület 13 085 ha nagyságú, ebből fokozottan védett 2659 ha; két része: I. Hortobágy-Berettyó ártere és az II. Ecsegfalva-Dévaványa térségében megmaradt szikes puszták I.: tündérfátyol; vízitök; rucaöröm; nagy gémtelepek: üstökösgém; kis kócsag; jellemző a vidra is II.: Ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek gímpáfrány; aranyos fodorka; macskahere; szárazabb térszíneket cickafarkfüves puszta, ürmös füves puszta borítja. Dévaványa - Ecsegfalva térségének kiemelkedő természeti értéke a túzok.

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta védett terület nagysága 4779 ha, melyből fokozottan védett terület 739 ha; nagykiterjedésű mézpázsitos és ürmös-csenkeszes gyepek jellemzők magyar sóvirág; sziki őszirózsa területen fészkel: hamvas rétihéja, piroslábú cankó, nagy goda; védett területhez tartozik a Wenckheim kastély parkja Körös-ártér folyót puhafás ártéri erdők, füzes - nyárasok ligetes állományai, ártéri gyepek, kaszálók kísérik nedves kaszálók védett növénye a réti iszalag morotvákban: réti- és vágócsík; széles durbincs

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású, sajátos vízutánpótlású szikes tava. Jelentős a daruk és vadludak vonulása. fészkel: gulipán; széki lile; nagy goda; ősi löszgyep foltokon: vetővirág; közönséges borkóró Maros-ártér erdők zöme keményfa-ligeterdő, kisebb része természetes módon újuló puhafa társulás; értékes a fekete nyár értékes élővilág: bánáti csiga; német bucó; homoki küllő; kőfúró csík; kis lile; bakcsó; kis kócsag

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Körös-Maros Nemzeti Park Tompapusztai löszgyep Az ország legnagyobb, összefüggő, zonálisnak tekintett löszgyepfoltja 21 ha- on a Nemzeti Park fokozottan védett területi egységét képezi növényei: pusztai meténg; szennyes ínfű; koloncos legyezőfű; állatai: magyar tarsza; földikutya Tatársánci ősgyep egy többezer éves földvár kis foltján maradt fenn; 1 ha löszgyepfajok: csattogó szamóca; bókoló zsálya (hazánkban csak a Dél-Tiszántúlon fordul elő)

Természetvédelem I. hetedik óra

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park a földtani természeti értékek, felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben 2001-ben bővítették, a teljes Esztramos-heggyel; területe így lett: 20.170 ha törzskönyvi száma: 177/NP/85 karaktere: a mészkőhegység karsztjelenségeihez kapcsolódó értékek (főleg barlangok) triász időszakában, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel; mérsékelt övi karsztfejlődés szinte valamennyi megjelenési formáját megfigyelhetjük

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Területi adatok ANPI illetékességi területe: 440.000 ha ANP területe 20.169 ha Keleméri Mohos-tavak TT 56,80 ha Rudabányai Őshominida lelőhely 2,25 ha Új TT-k 2007-től: Edelényi Nőszirmos, Abaúj-Sóstói-legelő, Abaújkér-Aranyos-völgy, Bodrogszegi Várhegy; Erdőbényei fáslegelő, Füzérradványi park, Kelemér-Serényfalva, Long-erdő, Megyaszói Tátorjános, Megyer-hegyi tengerszem, Szendrőládi rétek, Tállyai Patócs-hegy, Tarcali Turzó-dűlő;

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park jelentősebb természetvédelmi területek Keleméri Mohos-tavak TT vegetációtörténeti ritkaságot őriz. A két átmeneti tőzegmohaláp az utolsó jégkorszak emlékeként maradt fenn a területen. Az úszó tőzegmoha láp növényritkaságai: kereklevelű harmatfű; hüvelyes gyapjúsás Rudabányai Őshominida lelőhely TT: 1985-ben került elő egy körülbelül 10-12 millió éves koponyatöredék, Rudi, azaz a Rudapithecus hungaricus – a több millió évvel később szétváló majom és ember egyik közös ősének – maradványa. A területre tilos belépni. Az üledékes lignit- rétegből 125 növényfaj maradványát is azonosították.

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park növényvilága: az Aggteleki-karszt és a Cserehát az Északi-középhegység flóravidékén belül a Tornense flórajárás része Kárpátok közelsége miatt, a növényzet sok magasabb hegyvidékekre jellemző elemet tartalmaz szigetszerűen, ritkaságként néhány északi, magashegységi faj is előfordul Aggteleki Nemzeti Park vegetációja két önálló részre tagolható; választóvonal Aggtelek - Teresztenye – Perkupa északra jobbára mészkőterületen sajátos karsztflóra és a középhegységi mészkedvelő vegetáció található, délre nagy kiterjedésű elsavanyodott talajú kavicsháton a nyugat-európai Heide-vegetációhoz sokban hasonlító növényzet él

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park növényvilága gyertyános és cseres tölgyesek; hűvös töböroldalakban extrazonális bükkösök szurdokerdő fragmentumok, déli oldalakon melegkedvelő tölgyesek, a sziklásabb, sekélyebb talajú részeken sziklagyepekkel, lejtősztyepp foltokkal váltakozó molyhostölgyes bokorerdők állandóan szivárgó rétegforrásokon kialakult gyapjúsásos láprét-foltocskák fontos növénytani értékek élőhelyei patakvölgyekben: mocsárrétek, magassásosok és magaskórósok, patakkísérő égerligetek

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park növények kakasmandikó; kárpáti bennszülött ikrás fogasír; Alsó-hegyen a bennszülött tornai vértő; sárga hagyma; szibériai harangvirág; szürke gurgolya; napvirág barlangok élővilága: Baradlában élő vakfutrinka és vakrák, valamint a Vecsembükki-zsombolyból előkerült szálfarkú ízeltlábú ízeltlábúak: futócincér; nagy fenyvescincér; havasi cincér; A fennsík, főleg a Haragistya töbrei (a bioszféra rezervátum magterülete) adnak életteret az erdélyi kurtaszárnyú szöcskének, a halványzöld rétiszöcskének, a sötétzöld rétiszöcskének, a jajgató rétisáskának stb.

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait az UNESCO 1995. december 6-án Berlinben tartott ülésén a Világörökség részévé nyilvánította, Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint 1200 változatos képződésű barlang ismert, melyek közül 273 nyílik hazánk területén, felszín alatti világ közel 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret, amelyek közül számos csak itt él, vagy elsőként itt került leírásra. 28 európai denevérfaj közül 21 megtalálható itt; függőleges aknabarlangok, a zsombolyok.

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Aggteleki Nemzeti Park gerincesek: parlagi és a békászó sas; kerecsensólyom; vörös vércse; darázsölyv; barnakánya. Ritka fészkelők: fekete gólya; füles kuvik; uhu; szürke küllő; vízirigó; kövirigó rágcsálók legritkább képviselője a kerti pele, de mellette a másik három pelefaj is megtalálható ragadozók: vidra; borz; nyuszt; nyérc, igen ritka a hermelin. Újabban kis számban megtelepedett a farkas és a hiúz; Szlovákiából olykor bevándorol a barna medve;

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Bükki Nemzeti Park 1976-ban alapították törzskönyvi száma: 138/NP/76 43129,8 ha a jelenlegi területe, melyből 5664 ha áll fokozott védelem alatt; Az összterület 94,27 %-a erdő, 3,35 %-a gyep (rét és legelő), 1,95 %-a művelés alól kivont terület karakterében a középhegységi mészkőhegységi fennsík és erdős jelleg dominál

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Fokozottan védett területek a Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy a Nagy-mező a Hór-völgy az Ablakos-kő-völgy és a Leány-völgy a Szalajka-völgy a szarvaskői Vár-hegy és környéke az 1984-es bővítés után: a Bél-kő délnyugati orma (13,4 hektár)

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Erdőrezervátumok, magterületek Az erdőrezervátum neve Terület (ha) Magterület (ha) Hór-völgy Erdőrezervátum 439,1 61,1 Kecskés-galya Erdőrezervátum 211,6 87 Vár-hegy Erdőrezervátum 338,9 94,1 Őserdő Erdőrezervátum 375,3 59,3 Leány-völgy Erdőrezervátum 376,9 56,9 Pap-hárs - Kecskevár Erdőrezervátum 191,5 57,8 Csókás-völgy Erdőrezervátum 402,8 144,4 Összesen: 2336,1 560,6

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Barlangok a Bükk-hegység karsztja, az itt található kb. 1100 db (nyilvántartásba véve 2005. szeptemberéig 1072 db) karsztos kőzetben kialakult barlang országos viszonylatban kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bír, fosszilis forrásbarlangok: Szeleta-, Balla-, Istállóskői-barlang, vízgyűjtőterületüket elveszített zsombolyszerű megjelenésű fosszilis víznyelőbarlangok: Lyukas-gerinci-, Nagy-mezői-,

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Növénytakaró Bükk növényzeti képét elsősorban a kontinentális, valamint az Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növényfajok és társulások megjelenése határozza meg védett sziklazugokban két melegigényes harmadkori faj vészelte át az utolsó eljegesedést: szirti pereszlény; magyarföldi husáng alhavasi reliktumnövények: sárga ibolya (hazánkban csak itt található meg); havasi ikravirág; hegyi kőtörőfű; tarka nyúlfarkfű; havasi iszalag; korai szegfű

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Növénytakaró jégkorszak utáni hideg, kontinentális idők tanúi - ún. posztglacialis reliktumok: poloskavész; északi sárkányfű, amely csak itt fordul elő hazánkban bennszülött fajok: Vrabélyi-estike és a meredek dolomit- és mészkősziklák gyepalkotója a magyar nyúlfarkfű montán bükkösök: kárpáti sisakvirág; pávafarkú salamonpecsét szubmontán bükkösök: szagos müge; bükksás;

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Növénytakaró sziklai bükkösök: enyves aszat; boldogasszony papucsa szurdokerdők: havasi turbolya; erdei holdviola; gímpáfrány mészkősziklagyep-társulás: kárpát-pannóniai benszülött faj, a korai szegfű; tátrai hölgymál; sziklai borkóró

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Állatvilág Bükkben élő endemikus faj: pl. Gebhardt-vakfutrinka; szubendemikus alfaj: pl. a bükki szerecsenboglárka Kárpát-medencei endemikus hal, a petényi márna a patakok ritka lakója montán régióban szórványosan előfordul az alpesi gőte; Anura-rend legjellemzőbb tagja a gyepi béka Reptilia- fajok közül a lokálisan, csupán a hegység néhány pontján előforduló pannon gyík a legértékesebb madarakat körülbelül 100 fészkelő faj képviseli: most telepszik vissza a 70-es években eltűnt uhu

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben hozták létre kiterjedése 57019,8 ha, amelyből 11134 ha fokozottan védett törzskönyvi száma: 282/NP/97 a Balaton-felvidéki vulkáni jelenségekhez kapcsolódó természeti és kultúrtörténeti értékek a meghatározóak karakterében az igazgatósághoz tartozó tájvédelmi körzetek: Magas- Bakony (8753 ha) és a Somló (583 ha)

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Balaton-felvidéki Nemzeti Park öt nagyobb tájegységet érint, ill. tartalmaz a terület: a Balaton-felvidéket, a Déli-Bakony egy részét, a Tapolcai-medencét, a Keszthelyi-hegységet és a Kis-Balaton medencéjét. földtani értékek: alapszelvények (Tihanyi-félsziget: Fehér part), a bazaltvulkanizmus jellegzetes formájú hegyei, a gejzírkúpok, a barlangok és víznyelők, a kőtengerek

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai növényvilág fokozottan védettek: cselling; cifra és lisztes kankalin; légybangó; pókbangó; poszméhbangó; mocsári kardvirág; adriai sallangvirág több, mint 200 a védett növények száma

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Tihanyi-félsziget 1952-ben az országban elsőként nyilvánították tájvédelmi körzetté (jelenleg a nemzeti park része) Tihanyi-félsziget eredeti növényzete erdőssztyep vegetáció volt gerinctelen állatvilága szubmediterrán hatást mutat: nyugati ajtóscsiga; óriás énekeskabóca; 112 fészkelő madarat tartanak számon: füles kuvik; nyári lúd; fekete harkály; kiemelkedő geológiai értékei alapján 2003. július 1-től Európa Diplomás területté vált

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Pécselyi-medence változatos földtani felépítésű: középső- és felső-triász mészkőtípusok, dolomit; kúpkarsztok; kősáncok; szurdokok száraz tölgyesek és karsztbokor-erdők: nagyezerjófű; madárfészekkosbor; bíboros kosbor; sztyepprétek: tavaszi hérics; leánykökörcsin; fekete kökörcsin gazdag cincér- és futóbogárfauna: Arias díszbogara; mandulacincér; borókacincér; aranyos bábrabló;

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Káli-medence kőhátak, kőtengerek, bazalthegyek kőzsákjai jellemzik a Sásdi-rét: fehérmájvirág; vidrafű; illatos hagyma; jégkori maradványnövényünk, a lisztes kankalin (Primula farinosa) egyetlen stabil élőhelye hazánkban fauna: szürkés boglárka (Vörös Könyves); piros szitakötő; Burnót-patak: fajgazdag kérész- és álkérész fauna; szalmacincér; aranypettyes futrinka; ragyás futrinka gerincesek: haris; mezei pacsirta; barna rétihéja; ürge;

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Tapolcai-medence és a tanúhegyek tanúhegyek (Szent György-hegy, Badacsony, Csobánc), bazaltorgonák; vulkáni tanúhegyek társulásai: sziklagyepek, lejtősztyepp rétek, sajmeggyes bokorerdők, xerotherm tölgyesek pirítógyökér; szúrós csodabogyó; Szent-György-hegyen él csak hazánkban a cselling; Vörös Könyves fajok: borostyán szádorgó; sziklai dercevirág; gerincesek: fürge csele; tarka géb; kockás sikló; mocsári teknős; lábatlan gyík; hazánkban előforduló mintegy 350 madárfajból 190 itt is megfigyelhető

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Keszthelyi-hegység túlnyomórészt felsőtriász dolomitból épül fel; karsztos jelenségek; bazalt-dolinák; szurdokvölgyek reliktum társulás, az elegyes karszterdő (bükk és virágos kőris elegyedik): fehér sás; tarka nádtippan több száz méter hosszú bazaltfolyosókban igen érdekes, mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók (Tátika); Gyöngyösi-patakot égeres láperdő kíséri állatvilága: láncos futrinka; kis apollólepke; kis tűzlepke; kis patkósorrú denevér; fehértorkú denevér;

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Kis-Balaton mocsárrétek, magassások, zsombéksások, fűz- és égerligetek, bokorfüzesek: vízidara; lápi csalán; kis holdruta; gázló; védett halai pl. a réti csík és a lápi póc Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó, nemzetközi jelentőségű madárélőhely; eddig megfigyelt madárfajok száma 232, ezek közül 110 faj fészkel is a területen (27 fokozottan védett): réti fülesbagoly; hamvas rétihéja; rétisas emlősök: védett patkányfejű pocok és vidra; csalitjáró pocok; nyuszt; borz

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Őrségi Nemzeti Park 2002-ben alapították az 1978-ban létrehozott Őrségi Tájvédelmi Körzetből részben ; törzskönyvi száma: 296/NP/02 területe 43933,5 ha, melyből 3104 ha fokozott védelemben részesül felszínét 3 folyónak, a Rábának, a Zalának és az Ős-Murának, valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel; magába foglalja az Őrséget, a Vend vidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Őrségi Nemzeti Park szubalpin klímájú; éves csapadékmennyiség 700-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag a terület; 2007 február 1-jétől beolvadt a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságába, azonban 2008 áprilisától ismét önálló; csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhető, hogy az Őrség az ország egyik gombákban leggazdagabb területe; jégkorszak utáni hűvös klíma maradványtársulásai a tőzegmohás ingó- és dagadó lápok, láprétek

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai növényvilág száraz kaszálórétek réti kakukkszegfű; agárkosbor; sömörös kosbor; őszi fűzértekercs; szártalan bábakalács; Vendvidék kaszálórétjeinek értékes fajai az alpesi régióból lehúzódó, többnyire élénk színű, apró nedű- és csigagombák láprétek kockásliliom; zergeboglár; sárga sásliliom; széleslevelű ujjaskosbor; őszi vérfű; magashegységekből lehúzódó fajok: kígyógyökerű keserűfű; réti palástfű;

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Őrségi Nemzeti Park erdők Őrség 63%-át borítják erdők; legjellemzőbb erdőtársulásai a kavicshátakat borító elegyes- vagy elegyetlen erdeifenyvesek: cserjeszintben kutyabenge; szőrösnyír kapcsos-, közönséges laposkorpafű; fekete áfonya; ernyőskörtike; kardos madársisak; gyertyános-tölgyesek, bükkösök: kakasmandikó; májvirág; Vendvidéken a magasabb régiókat jellemző lucfenyő, vörösfenyő, jegenyefenyő és havasi éger is megtalálható

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Őrségi Nemzeti Park lápok hazai 20 tőzegmohafajból itt 16 megtalálható (40 lápot tartanak számon) kereklevelű harmatfű; vidrafű; tőzegeper; fekete és szürkés sás; lápokat gyakran szőrös nyír és fülesfűz bokrok keretezik Szőce melletti láprét fokozottan védett (bemutatását padlósor teszi lehetővé) tőzegréteg vastagsága 20 cm-től 2 m-ig változik; a lápok savanyú kémhatású vize jól konzervál

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai állatvilág tiszta vízű patakok pl. Kerka, Kerca és Zala jellemző faja a folyami kagyló és a folyami rák európai jelentőségű állománya van a vérfű- és zanótboglárkának; lápi tarkalepke pionír jellegű nyíres - rezgőnyáras - fenyves társulásokhoz, erdőszegélyekhez kötődik a nagy- és kis színjátszólepke Vendvidék száraz kaszálórétjeinek értékes faja a rablópille fenyvesekben erős állományai élnek a sokszínű futrinkának

Hazánk hegyvidéki jellegű nemzeti parkjai Őrségi Nemzeti Park patakjaiban él a körszájúak közé tartozó ritka dunai ingola magyarországi népességének jelentős része magyar- és német bucó, selymes durbincs és homoki küllő Rábában élő állományai jelentősek Vendvidéken jelentős állománya él az alpesi gőtének (mind a 4 hazai farkos kétéltű előfordul) emlősök: faunisztikai érdekesség három denevérfaj, a horgasszőrű-, a nagyfülű- és a fehérszélű denevér előfordulása

Természetvédelem I. nyolcadik óra

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Fertő-Hanság Nemzeti Park 1991-ben hozták létre; törzskönyvi száma: 238/NP/91 területe összesen 23588,2 ha, ebből 7492 ha fokozottan védett karakterében az erdőspusztai sztyepp-tavi, láp- és mocsárvilág természeti értékei tekinthetők meghatározónak a vele összefüggő ausztriai nemzeti parkkal együtt 1991 óta az IUCN által elismert, védelmi zónák szerint kezelt terület, amelynek magva a legnyugatibb eurázsiai sztyepptó, a Fertő 1979-ben az UNESCO-MAB Program keretében Bioszféra Rezervátummá nyilvánították. 1989-óta ramsari terület

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Fertő-Hanság Nemzeti Park UNESCO Világörökség Egyezménye 2001. december 13-i döntése alapján világörökség rangot kapott vizére jellemző a sekélység (50-60 cm) , a nagyméretű vízszintingadozás és a magas sótartalom a tavi szukcessziósorozat előrehaladott stádiumában van; tó felületének több mint felét borítja nádas Fertőrákos község szélén fekvő kőfejtő egyedülálló geológiai, őslénytani és kultúrtörténeti értékeiről ismert. A római kortól 1948-ig művelték

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Fertő-Hanság Nemzeti Park tájvédelmi körzetek: Pannonhalma: Pannonhalmi dombság és apátság; Kisalföldi meszes homokpuszták; Erebe-szigetek (Duna mentén); Holt-Rába Sopron: állandó források száma 25; erdőknek kb. 50-55%-a tűlevelű fenyvesekből áll (luc- és jegenyefenyő); területének 85%-a erdő, 15%-a rét; montán-szubalpin hatású az élővilág ; csak itt él a havasi palástfű; Szigetköz: alig 12-13 ezer hektár nagyságú területen 67 növénytársulást írtak le; pangó vizes morotvák;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Fertő-Hanság Nemzeti Park Szigetköz a Győri medencének a Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni Duna által határolt kistája. Magyarország legnagyobb szigete, melynek területe: 375 km²; megtalálható a teljes hazai edényes flóra 47%-a, a hazai halfajok 80%-a

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Fertő-Hanság Nemzeti Park Duna halbölcsője volt a Bős (Gabcikovó) vízlépcső megépítéséig és a víz eltereléséig: sebes pisztráng, réti csík, lápi póc, botos kölönte; mocsárrétek, ligeterdők, láperdők jellemzők; Sághegyi TK: 278 méteres kúpja a mintegy ötmillió éve keletkezett Balaton-felvidéki vulkáni hegylánc tagja; 20. század elején kezdték, és mintegy ötven éven át folytatták a hegy értékes bazaltjának letermelését;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Fertő-Hanság Nemzeti Park kitermelések nyomán napvilágra került a vulkáni kürtő, a magma-csatorna, és a bazaltláva megkövesült, hatalmas darabjai; környezetétől nagyrészt elütő élővilág: karsztbokor ligetekkel, nyílt és zárt árvalányhajas pusztagyepekkel, melegkedvelő molyhos tölgyes; leány- és feketekökörcsin, tavaszi hérics, tarka nőszirom, pirosló kígyószisz és nagyezerjófű;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Fertőzug Fertő délkeleti részén a hajdan sós víz áztatta területen szikes rétek és legelők találhatók, tipikus sótűrő növényzettel: fertői mézpázsit; sziki sóballa; sziksófű; sziki üröm; élőhely rekonstrukció folyik a korábban lecsapolt mocsarak és szikes tavak visszaállítására (pl. Nyéki szállás) madárvilága: gulipán; gólyatöcs; piroslábú cankó; nagygoda rackajuh nyáj; bivaly- és magyar szürke szarvasmarha gulya

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai a Fertő növényvilága xeroterm cseres- és molyhos tölgyesek ligetes állományai közé napsütötte pusztai rétek ékelődnek a pannon flóra fajaival: leány- és fekete kökörcsin; tavaszi hérics; légybangó; boldogasszony papucsa és számos más kosborféle; tarka- és törpe nőszirom;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai a Fertő állatvilága nagy faj- és egyedszámban fordulnak elő, például a nádi bagolylepkék (Archanara sp) vonuló lepkefajok: halálfejes lepke; nyaranta gyakori a folyófűszender jelentős állománya van a Berni Egyezményben szereplő, védett lápi szitakötőnek halállomány jellemző fajai a réti csík, a süllő, a csuka és a garda

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai a Fertő madárvilága nagy kócsag; vörös gém; kanalasgém; búbos vöcsök; kékbegy; barkóscinege jelentős az őszi- és tavaszi madárvonulás: vetési lúd; nagy lilik; apró-, havasi- és sarlós partfutó; pajzsos- réti- és erdei cankó; elsősorban téli vendégként megjelenik a halászsas és a réti sas

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Hanság sekély, édesvízzel borított medence tőzeg-felhalmozódás, más, iszapos hordalékkal borított területeken lápi talajok; elsődleges természeti értékei: tőzegesek; égeresek maradványai (Csíkos éger); tölgy-kőris-szil ligeterdők; Lébényi-Hany lápi nyúlfarkfüves, valamint kékperjés kiszáradó láprétjei: szúnyoglábú bibircsvirág; hússzínű ujjaskosbor; kornics tárnics; buglyos szegfű; nádasaiban nyílik a ritka nádi boglárka, a csatornák hínarasaiban pedig békaliliom;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Fertő-Hanság Nemzeti Park Répce-mente: mocsárréteken szép számban díszlik az agárkosbor; szibériai nőszirom; magassásosokban költ a haris; farkasalmalepke; fecskefarkú lepke; sújtásos küsz; „Tőzikés” erdő: hazánkban a legnagyobb tömegben e tölgy-kőris-szil ligeterdő alját borítja olvadás után a tavaszi tőzike természetvédelmi területek Nagycenki Hársfasor Pannonhalmi Arborétum Soproni Botanikus Kert

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban létesítették döntően a Dráva folyó ártere mentén területe összesen 49473 ha, melyből 14123 ha áll fokozott védelem alatt törzskönyvi száma: 271/NP/96 karaktere: a praeillirikus jellegű folyó- és folyóparti vizivilág értékei és ökológiai folyosó szerepe

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Gemenc Duna utolsó, nagy természetes árterei közé tartozik; 1977-ben került védelem alá először Gemenci Tájvédelmi Körzet néven; nagyobb holtágak, belsõ tavak száma közel 30 helyenként nagy tömegben fordul elõ védett vízipáfrányunk, a víz felszínén úszó, apró levelû rucaöröm; fehér tündérrózsa; mételyfű; tündérfátyol; erdők: fehér fûz - fekete nyár ligetek (nyári tőzike); fehér nyár ligetek (fekete galagonya; ligeti szőlő); tölgy-kõris-szil ligeterdõk (Duna-völgyi csillagvirág; fehér madársisak)

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai állatvilág Dunában jellemző halak: kecsege; márna; paduc visszaszorulóban van a compó és a kárász; kétéltűek, hüllők: kecskebéka; vöröshasú unka; pettyes- és tarajos gőte; mocsári teknős; kockás sikló; vízisikló; madárvilág: rendszeresen költ itt a fekete gólya (35-40 pár) és a réti sas (8-10 pár); barna kánya; kerecsensólyom; bakcsó; jégmadár; berki tücsökmadár; északról vonulók: vetési lúd; nagy- és kis bukó; kerceréce; sarki búvár;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai állatvilág emlősök: fokozottan védett pisze denevér, öreg füzesekhez kötõdõ, szintén fokozottan védett tavi denevér; elterjedt a vadmacska; nyuszt; vidra 1996 őszén megkezdődött az európai hód visszatelepítése több, mint 30 példány elengedésével (sikeres)

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Béda-Karapancsa dunai szakasz déli részén terül el, területnek különösen értékes részei a százhúsz év feletti öreg tölgyesek, tájegység területének közel 25%-át víz borítja, 75 halfaj közül 51 faj előfordulását sikerült bizonyítani a tájegységben; vízinövényzettel gazdagon benőtt hínáros tavak jellemzõ halfaja a compó a réti csík és a széles kárász; fehér tündérrózsa több száz négyzetméteres telepekben is előfordul nagy gémtelepek; barna kánya; kerecsensólyom

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Béda-Karapancsa a hajdani legendás hírű öreg tölgyesek területaránya 3,5%-ra (80 ha) csökkent; keményfa ligetek botanikai, zoológiai értékei mára már csak itt tudtak fennmaradni, csak itt élő növények: kislevelű nőszőfű; zöldes sarkvirág; kétlevelű sarkvirág 2 pókfaj eddig csak itt került elő hazánkban; madárvilág: fekete gólya; rövidkarmú fakusz; macskabagoly

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Dráva - Somogyi szakasz felszín nagyobb része ártéri síkság; Darány határában található homokvidék és a hozzá tartozó lápvilág Kelet-Belső-Somogy része; zákány-őrtilosi dombok a Magyarországon egyedülálló illír gyertyános-tölgyesek és illír bükkösök termőhelyei: csak itt él hármaslevelű szellőrózsa; hármaslevelű fogasír; pofók árvacsalán zátonyszigetek: parti fűz és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprus ligeterdők: kígyónyelv-páfrány; téli zsurló; magasszárú kocsord , keményfa-ligetek: nyugati csillagvirág; kockásliliom

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Dráva - Somogyi szakasz Barcsi Borókás mészkerülő homoki gyepjei: fekete kökörcsin; rejtőke; homoki kocsord homokbuckák mélyedéseiben megbúvó láperdők és láptavak: csak itt él a királyharaszt; ritka tarajos pajzsika; fűzlevelű gyöngyvesszőt

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai állatvilág védett állatfajok száma eléri a 300-at és mintegy 40 állatfaj hazánkban először itt került elő; itt él a dunai galóca; madarak: kis csér; kis lile; parti fecske; jégmadár; gyurgyalag; puhafaligetekben: farkasalmalepke; színjátszó lepkék; keményfaligetekben: kis apollólepke; díszes tarkalepke mocsárréteken és üde kaszálókon: vérfű boglárka; havasi tűzlepke Dráva felső szakasza mentén található, tiszta vízű kavicsbányatavakban él a kétpolipos medúza, értékes a láptavak mocsári teknős és cigányréce állománya

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai Dráva - Baranyai szakasz keményfák közül megkülönböztetett figyelmet érdemel a tájegység faóriása a szlavón tölgy; Dráva holtágban lebegő hínártársulások: érdes és sima tócsagaz; kolokán; ártéri puhafaligetek: csigolya fűz; fekete nyár; gyakran hatalmas tömegben előfordul itt a téli zsurló holtágak állatvilága: Rana csoport; vízisikló; kis vöcsök; vörös- és törpegém; partmenti bokrosokban fészkel a karvalyposzáta és a csilpcsalp füzike;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Természetvédelmi területek Pacsmagi-tavak Szakadáti legelő Baláta-tó Rinyaszentkirályi-erdő Babócsai Basa-kert Csokonyavisontai fás legelő Szentegáti erdő Fekete-hegy Dunaszekcsői Löszfal Abaligeti-barlang felszíne Melegmány-völgy Pintér-kert Villányi Templom-hegy Szársomlyó Mohácsi Történelmi Emlékhely Nagy-mező, Arany-hegy Jakab-hegy Dávodi Földvári tó

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Duna-Ipoly Nemzeti Park 1997-ben alapították; törzskönyvi száma: 283//NP/97 területe 60314,1 ha, amelyből 16119 ha áll fokozott védelem alatt területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit öleli át Dunakanyar összekötő kapocsként szerepel a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység flórája között. Sok faj illetve társulás itt éri el elterjedésének határát (pl. pirosló hunyor, nyúlfarkfüves bükkös).

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Duna-Ipoly Nemzeti Park 70-es években betelepítet muflon - különösen a Szent Mihály-hegyen - talajeróziót, a növényvilág károsodását okozza védett terület 96%-át erdők teszik ki; Előkészítés alatt áll a Pogány- Rózsási terület, a Szent Mihály-hegy déli részének, valamint a Cserna-völgy jellemző területének erdőrezervátummá nyilvánítása. A Börzsönyben főleg a folyóvölgyekben, míg a Pilisi oldalon számtalan barlangban is megtalálták a kőkorszaki ember nyomait. a két hegységet a késő bronzkorból származó földvárak maradványai is jellemzik

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Tájvédelmi körzetek Ócsa községet körülölelő turján-vidéken 1975-ben jött létre az Ócsai Tájvédelmi Körzet 3.575 ha-on vitéz kosbor; szúnyoglábú bibircsvirág; kormos csáté; téli sás ritka reliktumfajként ismert szárazföldi ászkarák; kis gyékénybagoly lepke; tömeges a mocsári béka; un. Ramsari egyezmény alá tartozó terület: sárszalonka; kis vöcsök; nádirigó; törpe egér; nyest; vidra;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Tájvédelmi körzetek Vértesi TK (1976) 15.000 ha kiterjedésű; karsztosodás következményeként barlangok jöttek létre a hegységben, melyek közül leghíresebb a Báracházi barlang (10 millió éves növényi lenyomatok, állati csontok) jégkorszaki maradvány a cifra (medvefül) kankalin; keleti gyertyán; Csíkvarsai rét: pajzsos cankó; törpe vízicsibe; nagy póling; kiszáradó láprétjének vizes élőhelyét csak néhány száz méter választja el a csákvári Haraszt-hegy szélsőségesen száraz, mediterrán jellegű dolomit sziklagyep társulásától;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Tájvédelmi körzetek Gerecsei TK-t 1977-ben hozták létre; felépítésében a triász mészkő uralkodik; édesvízi mészkő is nagy tömegben fordul elő (sok a barlang jelentős denevérkolóniákkal); legnagyobb kiterjedésű növénytársulásai a cseres-tölgyesek, a mészkedvelő molyhos-tölgyesek: sárga kövirózsa; turbánliliom; magyarföldi husáng; csinos árvalányhaj; fokozottan védett állatok: vadmacska; békászó sas; barna kánya; kereknyergű patkósdenevér; csonkafülű denevér;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Tájvédelmi körzetek Budai TK: Budaörsi kopárok (fokozottan védett) bennszülött: magyar gurgolya; budai imola; budai berkenye; haragos sikló; Hármashatár-hegy: Budai-hg-ben csak itt él a szirti gyöngyvessző; rablópille; fűrészlábú szöcske; Remete-hegy (fokozottan v.): fürtös homokliliom; magyar lednek; Szénás-hegyek Európa Diplomás Terület: vidék alapkőzete, a triászkori dolomit; üdébb és szárazabb tölgyerdők, karszt-bokorerdők, sztyepplejtők és sziklagyepek mozaikja jött létre; az egész világon csak itt fordul elő a pilisi len;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Tájvédelmi körzetek Sárrét TK: mintegy 12 km hosszú és 5-8 km széles tőzeges lápmedencéje van; mésziszap majd tőzeg borította be a feltöltődő tavat; kiszáradó láprétek: foltokban a ritka csátés és nyúlfarkfüves láprétek jellemző fajaival pl. poloskaszagú kosbor; Gödöllői TK: 1990 nyarán hozták létre 11.801 ha-on; gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes, kislevelű hársas-tölgyes társulás innen vált ismerté: ujjas sás; homokviola; fészkel a guvat; barna rétihéja; holló; darázsölyv;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai tájvédelmi körzetek Sárvíz-völgye TK: Mezőföld tengelyét képező mintegy 100 km hosszú Sárvíz-völgy a Sárrét medencéjétől a Duna-völgyéig tart; 1997-ben 3650 ha-on létesült; Soponyai-víztározó több száz párból álló dankasirály fészektelepén szerecsen sirályok, cigány-, barát- és kontyos récék költenek; Tápió-Hajta Vidéke TK: meredek löszdombok, sivatagot idéző homokbuckák, az Alföld ősi arculatát felidéző mocsarak; 4515 ha, mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el; Felső-Tápió feltűnően gazdag halállományú: kövicsík; lápi póc;

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Természetvédelmi területek Adony (gyapjas csüdfű) Alcsúti Arborétum Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikuskert Budapesti Botanikus Kert Ceglédi-rét (pókbangó) Csévharaszti borókás Dabasi turjános (10 kosborféle; Metelka-medvelepke) Dunaalmási Kőfejtő (forrásmészkő) Fóti-Somlyó (zörgőlepke) Gellért-hegy (sárgás habszegfű csak itt él) Gödöllői Királyi Kastélypark Háros-szigeti Ártéri-erdő Jókai-kert Martonvásári Kastélypark Magyarország Földrajzi Középpontja Pákozdi ingókövek (gránit) Pál-völgyi barlang felszíne (hévizes üregrendszer)

Hazánk vizes jellegű nemzeti parkjai Természetvédelmi területek Turai legelő (homokpusztagyep; tavaszi kikerics) Vácrátóti Arborétum Velencei Madárrezervátum (kanalasgém; nagy kócsag; tengermelléki káka) Vértesszőlősi előember-telep (Samu tarkócsontja 300 ezer éves lelet) Peregi parkerdő Rácalmási szigetek Rétszilasi tavak (Ramsari terület; 200 madárfaj;) Sas-hegy (dolomiton: Szent István szegfű; csikófark) Székesfehérvári homokbánya Szemlő-hegyi-barlang felszíne Szentendrei rózsa termőhelye (1988 óta védett) Tatai Kálvária-domb (földtani alapszelvény; 195 millió év története kísérhető nyomon)

Természetvédelem I. kilencedik óra

Tájvédelmi körzetek. Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek meg-óvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít. fenntartása állami feladat, 2 övezete van további részleteket a tájvédelmi körzetekről lásd a jegyzetben!

Tájvédelmi körzetek. a legtöbb nemzeti parkunk több egykor önálló tájvédelmi körzetet is magába foglal; pl. Balaton-felvidéki NP: Kis-Balaton TK Badacsony TK Keszthelyi TK Pécselyi-medence TK Káli-medence TK Tapolcai-medence TK Tihanyi TK Fertő-tavi NP-hoz 1994-ben csatolták hozzá a Hansági TK-t, s ezzel egyidőben kapta a Fertő-Hanság NP nevet.

Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet. Az Alföld egyik legjelentősebb természeti értéke a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, melynek legnagyobb része Szolnok térségében található. Teljes kiterjedése 9452 hektár. A kirándulókra a ligeterdők mellett a szelíd szépségű holtágak gyakorolják a legnagyobb hatást. Rajtuk keresztül napjainkig nyomon lehet követni a Tisza mederváltozásait, másrészt a szabályozás előtti hatalmas mocsárvilág életközösségeinek utolsó maradványait.

Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet. A táj állatvilága rendkívül gazdag és változatos, különösen madarakban gazdag. A tájvédelmi körzet Kisköre és Tiszaug között két részletben, összesen 136 km hosszú folyószakaszon öleli fel a Tisza hullámterét. Az északi szakasz a kiskörei vasúti hídtól a szolnoki vasúti hídig, a déli szakasz pedig Tószeg vonalától a tiszaugi hídig tart. Szabadon látogatható!

Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet Tokaj és környéke élővilága egyedi és rendkívüli. Itt keverednek ugyanis a különböző flóra- és faunaelemek a hegyvidék és az Alföld ütközőzónájában. Florisztikailag a magyar flóratartomány (Pannonicum) középhegységi flóravidékének (Matricum) önálló flórajárása (Tokajense). Különösen értékesek a hegy déli lejtőin lévő társulások (melegkedvelő tölgyes, sarjmeggyes molyhos tölgyes, törpemandulás, löszgyep, lejtősztyepprét, szilikát sziklagyep, hegyi kaszálórét, stb.). A hegyen 17-féle orchidea él.

Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet A különleges növényvilághoz különleges állatvilág kapcsolódik. A közel 300 faj több mint kéthamada védett vagy fokozottan védett. A környék nedves élőhelyeivel kiegészülve páratlan adottságú területtel rendelkezik Tokaj. Természeti értékei nagyobbrészt csak szakemberek előtt ismertek. A Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet őrködik a sok helyen még érintetlen táj természeti értékei fölött, amely 1986 augusztusában lett védetté nyilvánítva, összesen 4.941 hektárnyi területtel.

Hollókői Tájvédelmi Körzet A védett terület nagysága: 141 hektár. Elhelyezkedés: A tájvédelmi körzet Hollókő falura és közvetlen környékére terjed ki. Látogatás: Szabadon látogatható. Kezelő: Bükki Nemzeti Park Igazgatósága A 'legek' tájvédelmi körzete: a legkisebb, mégis az egyik legsokszínűbb, a legértékesebb

Hollókői Tájvédelmi Körzet A Szárhegy csúcsán álló hollókői várat alig néhány évvel az Árpád-ház kihalása után emeltette a Kacsics-nemzetség Magyarországon eredetileg ritka, fésűs beépítésű falut alapítottak. A takaros, boronafalú, kontyos és deszkaoromfalas nyeregtetővel fedett, tornácos házak jellemzők A dombok erdeit nagyrészt cseres-tölgyes társulások adják, a réteken és erdőszéleken harangvirág, borkóró és nagy pacsirtafű nyílik. Az erodált, sziklás részeken varjúháj és sárga kövirózsa díszlik.

Tájvédelmi körzetek. Védettség oka Többségüket elsősorban élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté. néhánynál más jelleg dominál: a Sághegyi TK a vulkáni jelenségek tárházát mutatja be egy felhagyott kőbánya maradványain a Hollókői TK elsősorban kulturális értékeket őriz a Szentgyörgyvölgyi TK védetté nyilvánításában elsődleges szerepe volt az ún. hagyományos erdőművelés megőrzésére törekvésnek a Lázbérci TK létrehozását főleg a Kazincbarcika térségének vízellátására mesterségesen kialakított víztározó vízbázisának védelme indokolta

Sághegyi Tájvédelmi Körzet A védett terület nagysága: 235 hektár, ebből fokozottan védett 24 hektár. Elhelyezkedés: A Sághegy Celldömölktől nyugatra található. Látogatás: Szabadon látogatható. Kezelő: Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága A Sághegy mindössze 278 méteres kúpja a mintegy ötmillió éve keletkezett Balaton-felvidéki vulkáni hegylánc legnyugatibb tagja. Tanúhegy – az egykor vele nagyjából egy magasságban lévő üledékes kőzetet a szél az évmilliók alatt elhordta, maradt a Ság ellenálló bazaltkúpja.

Sághegyi Tájvédelmi Körzet a kitermelések nyomán napvilágra került a vulkáni kürtő, a magmacsatorna, és a bazaltláva megkövesült, hatalmas darabjai a Ság esetében is a környezetétől nagyrészt elütő élővilág alakult ki, karsztbokor ligetekkel, nyílt és zárt árvalányhajas pusztagyepekkel, melegkedvelő molyhos tölgyes társulásokkal kunkorgó árvalányhajon túl a területen leány- és feketekökörcsin, tavaszi hérics, tarka nőszirom, pirosló kígyószisz és nagy ezerjófű is nyílik. A sziklás letöréseken pedig az ilyen helyekre jellemző sziklai ternye, aranyos fodorka és édesgyökerű páfrány él.

Sághegyi Tájvédelmi Körzet költ a holló, vörös vércse, erdei fülesbagoly és gyakran hallani a gyöngybagoly hangját is. A felhagyott bányarészeken néha kövirigó is fészkel Ság kiemelkedő kultúrtörténeti értéke a hegység római korig visszanyúló szőlő- és borkultúrája. Sajnos az őshonos Juhfark-szőlőt a hírhedt filoxéravész kipusztította, a hegy borai ma is elsőrendűek

Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket, s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki. Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható.

Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet A terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.

Tájvédelmi körzetek. TK különösen értékes részeit fokozottan védetté nyilvánítják; Hét kivételével valamennyi rendelkezik fokozottan védett résszel. A tájvédelmi körzetek mintegy 350 ezer hektárnyi területének 9 %-a tartozik e kategóriába. fokozottan védett pl.: Ócsai TK 1466 ha-os része (kezelő Duna-Ipoly NP Ig.) Lázbérci TK 683 ha-os területe (kezelő Bükki NP Ig.) Kelet-Mecsek TK-ből 1180 ha (kezelő Mecseki EFAG) Zempléni TK 2395 ha-os része (kezelő Bükki NP Ig.) Szigetközi TK 1326 ha-os területe (kezelő Fertő-Hanság NP Ig.) Hajdúsági TK 1553,4 ha-os egysége (kezelő Hortobágyi NP Ig.) Gödöllői Dombvidék TK 3128,1 ha-os területe (kezelő Duna-Ipoly NP Ig.)

Tájvédelmi körzetek. A tájvédelmi körzetek kialakítása még nem fejeződött be. Legutóbb (1999. őszén) a Dél-Mezőföldi TK-t alakították ki: amely az eddigi országos jelentőségű természetvédelmi területekből a Németkéri-Látóhegy a Bölcskei tátorjános a Bikácsi Ökör-hegy a Kistápéi láprét és a Szedresi tarka sáfrányos összekapcsolásával és bővítésével jött létre;

Természetvédelem I. tizedik óra

Természetvédelmi területek. Természetvédelmi terület: a természeti értékek megóvására és fenntartására kijelölt terület. Nagyságára nincs előírás. helyi - vagy országos jelentőségű A természetvédelmi területek 1971 óta két csoportot alkotnak. Kisebb hányaduk országos jelentőségű, többségük viszont az ún. helyi jelentőségű kategóriába tartozik 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté; természetvédelmi területekről további leírást lásd a jegyzetben!

Természetvédelmi területek. védett területek létrehozásának módjai: kormányzati döntés alapján kaphat egy terület védett státust; természetvédő társadalmi szervezetek, vagy magánszemélyek megvásárolják a védendő területet; védett területet létrehozásakor kompromisszumot kell kötni;

Természetvédelmi területek. A természetvédelmi terület kijelöléséről, az azokon végezhető tevékenységekről törvény rendelkezik (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről). Magyarországon jelenleg 140 országos jelentőségű természetvédelmi terület található. Együttes területük mintegy 26 ezer hektár (a védett területek 3 %-a).

Természetvédelmi területek. Védettség foka néhánynak a teljes területe fokozottan védett: Bátorligeti legelő TT (23 ha), Dabasi turjános TT (148 ha), Hajdúbagosi földikutya rezervátum TT (265 ha), Keleméri Mohos-tavak TT (57 ha), Kőszegi tőzegmohás láp (3,8 ha) és a Szentgáli tiszafás TT (213,4 ha)

Természetvédelmi területek. fokozottan védettek A dabasi turjános az Alföld ősi láperdeinek maradványa. A számtalan különleges növény közül megtalálható itt a szarvasbangó, Dabas címernövénye. Lombkorona szintjét az éger és a kőris alkotja, de ma már sok telepített nyárfást is találunk. növényei: agárkosbor, a sömörös bíborkosbor, a vitézkosbor és a mocsári kosbor ritka, értékes lepkefaja a Metelka medvelepke

Természetvédelmi területek. fokozottan védettek Hajdúbagosi földikutya rezervátum: belterülettől északkeletre, a Nagynyomás nevű legelőrészen található az 1976-ban védetté nyilvánított, kb. 300 hektáros földikutya-rezervátum, amely jóformán a populáció utolsó magyarországi menedéke; Szentgáli tiszafás: a tiszafa kiválóan alkalmas bútor- és szerszámkészítésre, ezért nagyon megritkult a vidéken. Ma a híres tiszafás természetvédelmi oltalom alatt áll, mintegy 120 ezer darab tiszafa található itt. A terület a község melletti Miklóspál - hegyen található.

Természetvédelmi területek. fokozottan védettek Keleméri Mohos-tavak: a védett terület Putnok és Kelemér között, az országos kéktúra vonala mellett található. látogatás: A tőzeglápok csak engedéllyel és kísérővel látogathatók, de a túrautakon körbejárhatók; kezelő: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Az együttesen is mindössze öt hektár területű Nagymohos-, és Kismohos-tó létrejöttét is az agyagos altalaj tette lehetővé, amelyen hosszan tartó esőzések során gyakran megcsúszik (suvad) a felső talajréteg, elzárva így a hegyek közötti kisebb völgyeket, patakmedreket.

Természetvédelmi területek. fokozottan védettek A háromhektáros Nagymohos a tófejlődés előrehaladottabb állapotában van: a dagadóláp tőzegrétege több mint három méter vastag, nincs nyílt vízfelülete, jobban benőtte a nyíres, füzes szegélytársulás, mint a kisebb, nyílt vízszegéllyel körbevett – és még úszólápot ringató – tavat. növényei: hüvelyes gyapjúsás; gyapjasmagvú sás; tarajos pajzsika és a lápot alkotó három tőzegmohafaj

Természetvédelmi területek. fokozottan védettek Kőszegi tőzegmohás láp: a védett terület Kőszeg és az országhatár között, az egykor volt határsávban található. látogatás: nem látogatható; kezelő: Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatósága kis lápot (alig több, mint fél hektár) és a környékét már az 1930-as években felfedezték;

Kőszegi tőzegmohás láp kis lefolyástalan medencében kialakult lápot sűrű erdei fenyves, nyírrel elegyes erdei fenyő és kocsányos tölgy társulás, a nedvesebb részen fűzláp, rekettye és a ritka füles fűz öleli körbe; A lápon zsombéksásos és gyapjúsásos társulások élnek, míg magát a lápot hét fajból álló vastag tőzegmoha-szőnyeg alkotja. A terület vízutánpótlását kizárólag a csapadék biztosítja.

Természetvédelmi területek. fokozottan védettek Bátorligeti legelő: védett terület Bátorliget határában található; látogatás: csak engedéllyel és kísérővel látogatható; kezelő: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság eredeti tölgyes erdők kiirtása után, ezen a száraz és meleg homokterületen – a kitettségtől függően – különböző homokpusztai gyeptársulások alakultak ki; mindegyik gyeptársulás legerőteljesebb karakterfaja a veresnadrág csenkesz

Természetvédelmi területek. hét természetvédelmi terület egy-egy kisebb része ugyancsak fokozottan védett: Devecseri Széki-erdő TT, Dunaszekcsői löszfal TT, Fekete-hegy TT, Fenyőfői ősfenyves TT, Fóti Somlyó TT, Szársomlyó TT és a Villányi Templomhegy TT;

Természetvédelmi területek. Devecseri Széki-erdő: a védett terület Devecser és Bakonygyepes között, a 8-as út északi oldalán húzódik. látogatás: szabadon látogatható; kezelő: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága

Devecseri Széki-erdő kavicsos, üledékes eredetű talajokon cseres-tölgyesek, a jobb vízellátottságú és hidegebb részeken hegyi juharral elegyes gyertyános-tölgyesek élnek; lágyszárú flórájának nagy része a hideg- és a melegkedvelő fajok keveredése, valamint a Zalai-dombság és a Bakony növényvilágának találkozása: királyné gyertyája; sárga liliom; hegyi tárnicska;

Természetvédelmi területek. Dunaszekcsői löszfal: a védett terület Dunaszekcső határában, a Duna mentén található, több mint tíz kilométer hosszan, látogatás: szabadon látogatható; kezelő: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság magaspart és környéke igen fontos védelmi, stratégiai pont volt a történelem folyamán; Máig láthatók a római őrtorony nyomai a szekcsői, és a révtorony emlékei a dunafalvai oldalon.

Természetvédelmi területek. Fekete-hegy: a védett terület Villánykövesd falutól délre húzódik; látogatás: a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható; kezelő: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Magyarország legdélibb fekvésű hegysége: sárga len;

Természetvédelmi területek. Fenyőfői ősfenyves: a védett terület Fenyőfő falutól északra, Bakonyszentlászló irányában található; látogatás: szabadon látogatható; kezelő: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága napjainkban sikerült bebizonyítani, hogy a jégkorszak utáni hűvös fenyő-nyír korszakból itt maradt rendkívül értékes reliktum-társulás (savanyú homokon) növényei: homoki ibolya és kocsord; kis holdruta; kardos madársisak;

Természetvédelmi területek. Fóti Somlyó: fóti Somlyó-hegy egy részét rendkívüli természeti értékei miatt már 1952-ben védetté nyilvánították. A területen található csaknem 150 lepkefaj közül a legismertebb a fóti boglárkalepke, amelyre Magyarországon először éppen itt bukkantak rá; lepke hernyója kizárólag szártalan csűdfűvel táplálkozik;

Természetvédelmi területek. Szársomlyó: a Szársomlyó Villány és Nagyharsány között, az országúttól északra fekszik, Szársomlyó - hegy a Villányi-hegység legmagasabb csúcsa, 442 m. látogatás: csak engedéllyel; kezelő: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága A több méter vastag mészkő rétegeket egymástól bauxit tartalmú vörös agyag választja el. A déli oldalt mészkedvelő sziklagyep és lejtősztyepprét borítja, helyenként kisebb karsztbokorerdő foltokkal.

Szársomlyó csak itt nyílik a jégkor előtti időkből itt maradt magyar kikerics és bakszarvú lepkeszeg; szigorúan védett: magyar méreggyilok; rozsdás gyűszűvirág értékes lepkefauna; haragos sikló; kövi rigó; bajszos-, sövény- és kerti sármány; kígyászölyv;

Természetvédelmi területek. Villányi Templomhegy: a védett terület Villány határában található; látogatás: a védett terület a tanösvényen szabadon bejárható; kezelő: Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság mészkőalapja a földtörténeti középkorban, a jura és a kréta időszakában ülepedett le az akkor itt hullámzó tenger aljára elsősorban őslénytani leletei tették híressé; A bánya felhagyott és ma már védett területén a fejtés során igen értékes leletek kerültek napvilágra: ammoniteszek

Rétszilasi-tavak A védett terület nagysága: 1495 hektár. Elhelyezkedés: A védett terület Sárbogárd és Simontornya között húzódik. Látogatás: A terület egyes részei – különösen költési időben – csak kísérővel látogathatók, más halastavak a halgazdasággal történt egyeztetés után (a gátakon) körbejárhatók. Kezelő: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Rétszilasi-tavak Sárvíz-völgye: egészen a 19. század végéig a Dunántúl egyik legnagyobb mocsárvilága. A lecsapolások már a 18. században megindultak; A gazdasági hasznosítás érdekében már a huszadik század elején halastavakat alakítottak ki. A rendszer tizenkét nagy (tíz- és hetvenhektáros felületű), tizenhat kisebb (legfeljebb öthektáros) tóból, valamint több keltetőtóból áll. A halastavakon eddig több mint 220 madárfajt számláltak össze, és ennek közel fele fészkel is a területen.

Rétszilasi-tavak kisebb-nagyobb gémtelepek és bokrokkal vegyes fészkelőhelyek vannak – bölömbikával, kis- és nagykócsaggal (csak az utóbbiból több mint száz pár fészkel a területen), bakcsóval, törpegémmel, kanalasgémmel, selyemgémmel, szürke- és vörösgémmel. A tavakon kárókatona, több vöcsökfaj, cigány és kontyos réce költ, de a nyári lúd is rendszeres fészkelő. A nádfalban és a gátak mentén nádi énekesek, függőcinege és tücsökmadár él. A gátakon rendszeresen látni vidranyomot. A nedves réteken tavasszal vitéz-, mocsári és agárkosbor nyílik.

Természetvédelem I. tizenegyedik óra

A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás Biológiai sokféleség (biodiverzitás): az élővilág változatossága = biológiai sokféleség általában a változatok (féleségek) számával, ezek előfordulási arányával és a változatok közötti különbségek nagyságával adható meg. biodiverzitás nemcsak a fajok sokféleségét, hanem a fajon belüli variabilitást és az élőlény együttesek változatosságát is jelenti faji változatosság = fajdiverzitás fajon belüli genetikai változatosság = genetikai diverzitás

A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás biodiverzitás a biológiai szerveződés több szintjén is értelmezhető; így pl. egyetlen fajon belüli genetikai diverzitásról ugyanúgy lehet és fontos beszélni, mint a táj vagy nagyobb régió szintjén jelentkező, a társulások sokféleségében megjelenő diverzitásról; diverzitást egyre gyakrabban és egyre szélesebb körben nemcsak mint társulás jellemzőt, hanem mint önálló értéket is elismerik;

A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás természetvédelem kitüntetett feladatának tekintik a diverzitás megőrzését; e szemléletváltás alapját az egyre gyorsuló ütemű fajkipusztulások ismertté válása adja; pusztán haszonelvű megközelítések helyett a biodiverzitást önmagában értékként tekintő szemlélet nemcsak etikai indíttatású; annak az evolúciós ökológiai megfontolásnak a tudatosodását jelzi, hogy minden fejlődés alapja egy kívánatos sokféleség megléte, vagyis minden, ami túl elszegényített, az pusztulásra van ítélve

A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás az élővilág faji változatossága nagyban befolyásolja az emberi faj létét; a tudomány nem egészen 2 millió fajt ismer, de a legkisebb becslés is 10 millió fölötti értékkel számol; különösen értékesnek ítélt természeti objektumok védetté nyilvánítására Magyarországon bárki javaslatot tehet diverzitás megőrzésére így nagyobb esély kínálkozik;

A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás egy társulás gazdagságát legelemibb módon a felépítő komponensek számával, vagyis a fajszámmal jellemezhetjük; korán felismert hiányossága e mutatónak, hogy nem veszi figyelembe a fajok tömegességének különbségeit; biológiai sokféleség fajszámnál kielégítőbb jellemzését először a faj és egyedszám arányán alapuló diverzitás indexek segítségével végezték; S = fajszám, N = össz egyedszám

A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás előrelépést jelentett azoknak a függvényeknek a kidolgozása, amelyek a komponensek számán felül a közösség dominanciastruktúráját is figyelembe veszik (Shannon és Simpson – függvény); Shannon-függvény: pi = i faj előfordulási valószínűsége. A pi valószínűségeket a faj relatív gyakoriságával adjuk meg;

A természetvédelem szerepe és lehetőségei diverzitás e diverzitás függvények közös tulajdonsága, hogy növekednek a fajszámmal és az egyenletességgel is; az egyenletesség (evenness = E) az a mérték, ami kifejezi, hogy a társulás összegyedszáma (borítás, biomassza) mennyire egyenletesen oszlik meg a felépítő fajok között; annál sokfélébb a társulás, minél egyenletesebb ez a megoszlás; azonos fajszámú társulások közül az a diverzebb, amelyiknek nagyobb az egyenletessége

A természetvédelem szerepe és lehetőségei a tudomány nem tud lépést tartani a pusztulás ütemével; a jelenlegi fajpusztulás üteme vetekszik a a földtörténet legnagyobb kihalási időszakával, de a jelenlegi pusztulást a társadalom tevékenységei okozzák; Magyarországon 45.000 faj él; a veszélyeztetett fajok száma 1100-ra becsülhető;

A természetvédelem szerepe és lehetőségei biodiverzitás monitorozása biodiverzitás - monitorozás kiválasztott élőlények, életközösségek bizonyos sajátosságainak hosszú időn keresztül való nyomon követése; monitorozás célja lehet valamilyen ismert vagy előrebecsült környezeti változás élővilágra gyakorolt várható hatásának vizsgálata is; pl. klímaváltozás

A természetvédelem szerepe és lehetőségei hazai monitorozó tevékenység kijelölését a következő fő szempontok befolyásolják: védett, veszélyeztetett természeti értékek állapotának nyomon követése, Magyarország élővilágának, életközösségeinek általános állapotát jelző elemek megfigyelése, valamilyen emberi tevékenység vagy környezeti tényező közvetlen vagy közvetett hatásának vizsgálata

Diverzitás megőrzése diverzitás megőrzése csak a különböző sokféleségszintek együttes figyelembevétele révén lehetséges; így pl. egy in situ génrezervátumként kezelt elegyetlen faállomány a populáció genetikai változatosságának a megőrzésére alkalmas, de a faji diverzitás megőrzése szempontjából nincs jelentősége;

Diverzitás megőrzése egy vízgyűjtő területen belül mesterségesen fenntartott eltérő faállomány-korosztályok a helyi fajdiverzitás maximálását jelenthetik „generalista” (r-stratégista) fajoknak kedvez; de regionális szinten nem teremt megfelelő életlehetőséget a specialista fajok számára; ezek nagyobb, bolygatatlan területek kialakítását kívánják meg;

Diverzitás megőrzése élőhelyek veszélyeztetettségének megítélésekor azok elterjedtségét, diszpergáltságát és a degradáció, illetőleg a védettség helyzetét kell elsősorban figyelembe venni (MTA, 1993); kritikus fontosságú élőhelyek közé sorolandók a szezonálisan létfontosságú táplálkozási és párzási élőhelyek, pl. a vándormadarak pihenőhelyéül szolgáló térségek; fontosnak látszik a trofikus kapcsolatok komplexitásának megőrzése is, az ebben kulcsszerepet játszó fajok (ragadozók, csúcsragadozók) igényeinek figyelembevétele;

Közösségi szintű természetvédelem a közösségi szintű természetvédelem legfontosabb célja e sajátos érték megőrzése, amelyet a populációkat összekötő, hosszú együttélés során kialakult kapcsolatrendszer jelent, lényeges komponensét alkotva az élővilág bámulatos sokféleségének; a közösségi szintű természetvédelem célja mindig az egész közösség működőképes állapotban való megőrzése; a védendő objektumot kezelési szempontból szükséges lehatárolni, ekkor a lehatárolás általában területi azonosítást is jelent;

Közösségi szintű természetvédelem életközösségek szerkezetének és működésének teljes körű feltárása hallatlan bonyolultságuk miatt szinte lehetetlen; így nem tűnik járhatónak az az út, hogy megvárjuk, míg a tudomány kellőképpen feltárja az életközösséget, és akkor tudományos alapon tudjuk megtervezni a védelmét, kezelését; persze szükség van minden tudományos eredményre; közösségek működésének teljesebb megértése védelmüket is nagyban elősegíti;

Egy esettanulmány: vizes élőhely-rekonstrukció a Hanságban Lecsapolása előtt a Hanság a Kárpát-medence legnagyobb kiterjedésű lápterülete volt. A 19. század végén sikerült a lápot lecsapolni. A romboló hatások ellenére sok természeti érték fennmaradt a lecsapolt láp helyén (láprétek, magassásosok, láperdők). Ezért 1991-ben létrehozták a Hansági Tájvédelmi Körzetet, amely aztán 1994-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park (FHNP) része lett. A védett területen igen alacsony volt a vizes élőhelyek területaránya, így a Nemzeti Park elhatározta egy vizes élőhely-rekonstrukció megvalósítását.

Egy esettanulmány: vizes élőhely-rekonstrukció a Hanságban erre alkalmas terület kiválasztásában elsősorban a biztonsági, technikai, tulajdoni viszonyok játszottak szerepet; fontos volt, hogy meglévő természeti érték ne vesszen el; így jelöltek ki egy 400 ha-os területet Acsalag község határában, ahol a Rábca folyóból és a Kismetszés nevű csatornából lehetőség volt a terület gravitációs úton való elárasztására; a kiválasztott területet három, gátakkal körülvett részre osztották, és 2001-ben zsilipeken keresztül elárasztották; a tervezett vízszint elérése után 0–90 cm közötti vízmélységek alakultak ki a domborzattól függően;

Egy esettanulmány: vizes élőhely-rekonstrukció a Hanságban monitorozás: közvetlenül az árasztás előtt vegetációtérképet készítettek a területről, majd a területet reprezentáló, állandó mintavételi egységekben évente végzett felvételezésekkel követték nyomon a vegetáció átalakulását; rekonstrukció területén a madarak és a vízi gerinctelenek rendszeres monitorozása is folyik;

Egy esettanulmány: vizes élőhely-rekonstrukció a Hanságban rekonstrukció tervezésekor világos volt, hogy az ősi Hanság, mely egy igen nagy kiterjedésű úszóláp volt 3-4 m-es vízmélységgel, a jelenlegi területhasználat és a megváltozott hidrológiai viszonyok miatt nem állítható helyre; az árasztott területen azonban olyan természetközeli vegetációtípusok alakultak ki, amelyek domináns fajai az ősi Hanságban is jelen voltak (sásos, nádas, gyékényes, harmatkásás, pántlikafüves, hínáros), a vegetáció mintázata mozaikos;

A természetvédelem szerepe és lehetőségei. természeti turizmus Napjainkban a turizmus a világ össztermelésének (GDP) 12%-át adja, és 200 millió embernek ad megélhetést. Több országban már vezető gazdasági ágazat. Tény viszont, hogy a turizmus társadalmi, környezeti és gazdasági károkért is felelős. Létezik megoldás, ez az ökoturizmus.

A természetvédelem szerepe és lehetőségei. természeti turizmus Az ökoturizmus folyamatos küzdelem a Föld megvédésére, a hagyományos közösségek megóvására és megőrzésére. Az ökoturizmus együttműködés a nem vagyonos helyi közösségek és az őszinte, nyitott turista között, aki jól akarja érezni magát. Gyűjtőfogalomként a turizmus olyan különböző formáit jelenti, amelyek a természeti-biológiai erőforrások fenntartható használatán alapulnak az adott ökoszisztéma teherbíró képességén belül.

A természetvédelem szerepe és lehetőségei. természeti turizmus kifejezés a 80-as évek elején került be a köztudatba; Lényegét szakértők hada fogalmazta már meg, egyelőre azonban nem született egységes meghatározás az ökoturizmusra. ökoturizmus egyrészt szemléletet, másrészt egy gyűjtőfogalmat jelent; Mint szemlélet lényegében a fenntartható turizmus eszméjét képviseli, mint fogalom pedig mindazon természeti vonzerőkön alapuló turizmusformák gyűjtőneve, amelyek tiszteletben tartják a fogadó térségek természeti és kulturális örökségét.

A természetvédelem szerepe és lehetőségei. természeti turizmus az ökoturizmus: természeti területekre irányul; hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez; minimalizálja a turisták negatív környezeti, társadalmi és kulturális negatív hatásait, és erősíti a pozitív hatásokat; komplex fogalom, sokkal több a természetjárásnál, a gyalogos turizmusnál.

Az ökoturizmus alapelvei Az ökoturisták: tudatos választás (motiváció) alapján indulnak útnak; kis csoportokban jelennek meg és közlekednek a térségben, vagyis létszámuknál fogva belesimulnak a helyi mindennapokba; számos közösségi szolgáltatást (vonat, busz, játszótér stb.) használnak, kiadásaikkal hozzájárulnak életben tartásukhoz, fejlesztésükhöz; amennyiben lehetőségük nyílik rá, helyben előállított termékeket vásárolnak, fogyasztanak;

Az ökoturizmus alapelvei Az ökoturisták: törekednek arra, hogy a helyiek tulajdonában lévő szolgáltatásokat vegyék igénybe; környezetkímélő szolgáltatásokat részesítenek előnyben, tehát olyan szálláshelyet választanak, ahol a szennyvízkezelést megoldották, a napenergiát hasznosítják stb. felelősséget éreznek a turisztikai látnivalók megőrzéséért, és ezért helyi értékőrző akciókat támogatnak adománnyal, vagy önkéntes munkával; a helyi szokásokat tiszteletben tartják, és érdeklődésükkel segítik megőrizni, illetve feleleveníteni a hagyományokat, ezáltal erősítik a lakosok identitását;

A természetvédelem szerepe és lehetőségei természeti turizmus IUCN fogalomrendszerében: „Az ökológiai turizmus, vagy ’ökoturizmus’ a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.”

Természetvédelem I. tizenkettedik óra

Vörös könyv az ember környezet – átalakító tevékenysége miatt óriási területen megváltoztak az ökológiai viszonyok; a Földön csak a madarak és emlősök közül mintegy 100 faj eltűnt és több mint 500 került a kihalás szélére; hazánk területéről az utóbbi 60 évben 8 emlős- és madárfaj tűnt el (nyérc, kacagó csér, kékcsőrű réce, siketfajd, reznektúzok, tavi cankó, pajzsos cankó, kis csér) a kis csér ismét 5-10 párral képviselteti magát; a vörös könyvről további ismereteket lásd a jegyzetben!

Heves megye természetvédelmi helyzete elsőként a megyében a Szilvásváradi őserdőre hoztak védelmi határozatot 1942-ben; ezt követően az erdőtelki arborétum (1950), a gyöngyösi Orczy – kert (1952), majd a parádi Ősjuhar (1954) került védelem alá; a közben megszületett madárvédelmi rendelet 34 védett madara közül néhány (pl. uhu) a megye területén is előfordult;

Heves megye természetvédelmi helyzete 1972-ben egy országos érték (Tiszafüredi madárrezervátum), 1975-ben 6 megyei és két országos érték (gyöngyösi Sár-hegy, Közép-Tiszai TK) került védelem alá; a tiszai vizibirodalom nagy része közigazgatásilag a megyéhez tartozik; a 2500 ha területet 1993-ban 3364 ha –ra növelték és a HNP törzsterületévé nyilvánították; 1997-ben a Poroszló-Tiszafüred úttól DNY-ra eső sekélyvizű részt (3648 ha) is védetté nyilvánították;

Heves megye természetvédelmi helyzete a helyi önkormányzatok hatására az utóbbi időben 4 új, helyi jelentőségű értékkel gyarapodott a védett értékek száma; ezek: Zagyvaszántón egy öreg hársfa, Apcon az ún. apci Somlyó egy része, Egerben a Mész – hegy a Nyerges – tetővel és az Érsekkert; legújabban az Ostoros és Novaj községek határában fellelhető füves területekről született védelmi határozat;

Heves megye természetvédelmi helyzete a megye védett területeinek összértéke 51 500 ha, ami a megye területének 14,2%-a; a helyi védett értékekről jelent meg Tardy szerkesztésében 1996-ban Magyarországi települések védett természeti értékei c. kötet; a megyével foglalkozó fejezet nem teljes, de 31 helyi jelentőségű természeti értéket bemutat;

Heves megye természetvédelmi helyzete országos jelentőségűek név jelleg védetté nyilvánítás éve Bükki Nemzeti Park többcélú 1976 Hortobágyi Nemzeti Park 1993-1996 Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet 1978 Mátrai Tájvédelmi Körzet 1985 Tarna-vidéki Tájvédelmi Körzet 1993

Heves megye természetvédelmi helyzete országos jelentőségűek név jelleg védetté nyilvánítás éve Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet többcélú 1993 Erdőtelki arborétum TT növénytani 1950 Erdőtelki égerláp TT kultúrtörténeti 1987 Kerecsendi erdő TT 1960

Heves megye természetvédelmi helyzete országos jelentőségűek név jelleg védetté nyilvánítás éve Siroki Nyírjes-tó TT növénytani 1961 Gyöngyösi Sár-hegy TT növénytani, állattani 1975 Szőlőskei erdő TT tudományos 1976

Mátrai Tájvédelmi Körzet természeti táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12.000 hektáron; ide tartozik két országos jelentőségű természetvédelmi terület, a gyöngyösi Sár-hegy és a siroki Nyírjes-tó; a tájvédelmi körzet egész területe a jelzett turistautakon szabadon látogatható, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság időszakosan korlátozhatja;

Mátrai Tájvédelmi Körzet ez a változatos felszínű hegység gazdag élővilággal rendelkezik. Kiemelkedik a növény- és állatvilágával a Magas-Mátra tömbje, amely több kárpáti magashegyvidéki növény- és állatfajnak nyújt menedéket; a Saskő 898 méteres ormának meredek letörése már régóta híres, ritka és veszélyeztetett növényfajairól; a legszebb magashegységi montánbükkös a Kékes északi oldalában található sok ritka növényfajjal; a déli andezites lejtőkön jellegzetes a kocsánytalan tölgy, de előfordul a mészkerülő tölgyes is;

Mátrai Tájvédelmi Körzet a köves gerinc éleken sziklagyep társulásokat találunk: gyakran lelhetünk madárbirset a gyöngyvessző-cserjésben; a savanyú talajú tölgyesek több gombafaj egyedüli élőhelyei hazánkban; a tájvédelmi körzet nyugati részének fokozottan védett része a Csörgő-patak völgye számos védett és fokozottan védett növény, kétéltű, hüllő, madár és emlős faj élőhelye; adatok vannak hiúz előfordulásáról is;

Mátrai Tájvédelmi Körzet a vulkánosság következménye a hegységben több helyen is előforduló érctelepek kialakulása; a hegységben az egykori gejzírek maradványai több helyen is láthatók (pl. Bába-kő vagy Asztag-kő); az andezit évezredes darabolódásával kőtengerek jöttek létre (pl. a Kékes oldalában);

Mátrai Tájvédelmi Körzet a tölgyesekben: erdei gyöngyköles, erdei szélfű, magyar bogáncs és farkasboroszlán nyílik, a bükkösökben: méregölő sisakvirág, havasalji rózsa, sugárkankalin, pávafarkú salamonpecsét és szirti imola virágzik; erodált, sekély termőrétegű területeken hársas törmelékerdő található, holdviolával, a ritka poloskavésszel, és a még ritkább szirti páfránnyal;

Mátrai Tájvédelmi Körzet különösen értékes a hegység lepke-, szitakötő- és csigafaunája; a nedves területeken sárgahasú unka, alpesi gőte, gyepi és erdei béka él; a madárvilág legértékesebb fajai közé tartozik a kerecsensólyom, a parlagi sas, a kis békászósas, a kígyászölyv, és fészkel a hegységben a mind veszélyeztetettebb császármadár is; emlősök közül a Mátra erdeiben vadmacska és nyuszt él, és a hiúz is megtelepedett;

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet a terület növényzete nagyobb részben másodlagos, az eredetit a mezőgazdálkodás tette tönkre, alakította át; a Heves-Borsodi Síkság eredeti állapotát reprezentáló, nemzetközi jelentőségű alföldi szikesek és a folyamszabályozás után kialakult másodlagos szikesek növényzetére az ürmös és cickafarkos pusztai gyepek jellemzőek, mozaikosan váltakozva nedves sziki rétekkel és löszgyep foltokkal; kiemelkedő értéke az itt élő túzokállomány;

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet a kisebb-nagyobb védett területeket mezőgazdaságilag művelt területek gyűrűje veszi körül; egyes részeken (pl. Poroszló vagy Sarud mellett) már kialakult szikformációk találhatók – vakszik foltok, kisebb-nagyobb szikpadkák –, más területeken esetleg száraz és éppen szikesedésnek induló gyepekkel találkozunk; kisebb foltokban elvétve még fennmaradt az egykori hatalmas kiterjedésű alföldi fás pusztát idéző homoki tölgyes társulás;

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet a füves puszták szikes és szikesedő területeinek jellegzetes növényei közé tartozik az ecsetpázsit, a veresnadrág csenkesz, a sóvirág, a bárányparéj, a varjúháj, a szarvaskerep, a réti peremizs, a bárányüröm, a sziki üröm, a sziki őszirózsa; nedvesebb területek, kis vízállások környékén csetkáka, lila orvosi nadálytő, mocsári kosbor él;

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet hevesi puszták legnagyobb értékei az itt táplálkozó és költő madarak, amelyek között Magyarország legféltettebb madárfajainak tucatjai találhatók; elsősorban a pélyi, a poroszlói és a tiszanánai pusztákon – az Alföld két legizgalmasabb pusztai madara, a túzok és az ugartyúk él viszonylag nagy számban; a nedves réteken, tocsogósokban haris, bíbic, piroslábú cankó, a mocsaras vízjárta területeken szürke gém, vörösgém, nagykócsag, bölömbika fészkel;

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet a pusztákon rendszeresen költ a széki lile, a széki csér, a fogoly, a fürj; a kisebb erdőfoltokban kék és vörös vércse, szalakóta, a löszös részeken gyurgyalag fészkel; az emlősök közül a legfontosabb a több védett foltban is megtalálható ürge, ami a ragadozó madarak, elsősorban a Bükkből vadászni idejáró kerecsensólyom legfőbb tápláléka;

Tarna - vidéki Tájvédelmi Körzet 1993-ban alakult meg a Heves-Borsodi Dombvidék egyedülálló természeti és tájképi értékeinek, a területen található szubmediterrán növénytársulások termőhelyének, valamint a vidéken fészkelő császármadár élőhelyének megőrzése érdekében; a Tarnavidék vonulatait egy üledékes kőzet, a homokkő alkotja; a táj legszebb látnivalói a lemezes, lekerekített formájú homokkőkibúvások;

Tarna - vidéki Tájvédelmi Körzet ezek közül a legimpozánsabb a Bükkszenterzsébet határában látható, száz méter magas Nagy-kő, és a Tarnalelesz felett található Kis-kő; a terület jellemző fás társulása a cseres-tölgyes, de az északi oldalakon és a mélyebb völgyekben megjelenik a hűvösebb klímát kedvelő gyertyános-tölgyes és a bükkös; három különálló területen fekszik; legnagyobb része 9551,3 hektáros; Külön áll a hevesaranyosi 67,6 hektáros és a csernelyi 7,7 hektáros rész. Fokozottan védett 536 hektárnyi terület.

Tarna - vidéki Tájvédelmi Körzet a meredek déli lejtőkön extrazonális helyzetben, viszonylag kis területen alakultak ki melegkedvelő tölgyesek (Corno-Quercetum) és egy-két helyen bokorerdő fragmentumok; homokkősziklák sziklagyepjei a mészkősziklagyepek és a homokpusztagyepek között helyezkednek el, bennük meghatározó a deres csenkesz; lapos völgyaljakat a patakok mentét szép égeresek kísérik;

Tarna - vidéki Tájvédelmi Körzet tájvédelmi körzet területén jelenleg 28 növénycsalád 71 ritka és veszélyeztetett növényfaja bizonyított, amelyből 13 fokozottan védett; a fokozottan védett növényfajok közül 3 biztosan kipusztult, egy megléte bizonytalan, négyet a közvetlen kipusztulás veszélye fenyeget; a Heves-megye területén található tájvédelmi körzetekről és a megyei jelentőségű természeti értékekről további adatokat lásd Kárász Imre: Heves megyei természetvédelmi kalauz című munkájában (a tanszéken megvásárolható!)