Térgeometria: A gúla, kúp, és a gömb Készítette: Hirth Viktor 8.d osztályos tanuló
A gúla
A világ legismertebb gúlája a gízai piramis. Kheopsz fáraó sírhelyének építették Egyiptomban az i.e. 26. században. Alapja 232 méteres négyzet, magassága 146 méter. Sokáig a világ legmagasabb építménye volt.
A népi építészetben haranglábakon láthatunk gúlákat. Nyolcszög alapú gúla Négyzet alapú gúla Csonka gúla
Híres épületek tornyán sokszor láthatunk gúlákat (Szegedi dóm)
Modern építészet: párizsi Louvre üvegpiramis
Épületek: gúla alakú tetőszerkezet
A gúla részei: a = alapél b = oldalél ABCD négyzet = alaplap ABP háromszög = oldallap m = testmagaság ma = oldalmagasság AC = alaplap átlója O = testmagasság talppontja
Négyzet alapú gúla hálója Gúla felszíne: A = Ta + Tp
Szabályos hatszög alapú gúla és hálója A gúla felszíne: A = Ta + Tp A gúla térfogata = (Ta*m):3
A kúp
A kúp felszíne: A = Ta + Tp A kúp térfogata = (Ta*m):3 alkotó Palást: körcikk Alaplap: kör
A gépek forgórészei sokszor tartalmaznak kúp és csonka kúp alakú formát
Kúp alakú tornyok, tetők az épületeken
Alberobello dél-olaszországi kisváros (UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította) trullo
A gömb
A gömb a természetben
A Föld bolygó
Mesterséges gömbök
Kedvenc játékaink, amelyek gömb formájúak
Buborékfoci
A természetben legtökéletesebb forma: a gömb
Gömb alakú tárgyak
Gömb az építészetben
Gömb a művészetben: Vasarely alkotásai
Bertalan Sándor bonyhádi szobrász alkotása
Balatonboglári kilátó
Köszönöm a figyelmet!