Megfordítható reakciók

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„Zaj vagy zene?”. Rezgés vagy lengés Definíció: A rezgés vagy lengés olyan mozgást jelent amely ismétlődik egy egyensúlyi pont körül. A rezgés és lengés.
Advertisements

1 Az összeférhetőség javítása Vázlat l Bevezetés A összeférhetőség javítása, kompatibilizálás  kémiai módszerek  fizikai kompatibilizálás Keverékkészítés.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
A szőlőcukor (glükóz) A természetben legelterjedtebb monoszacharid. A glükóz szó görögül édeset jelent Fizikai tulajdonságok: - fehér kristályos anyag.
Integráció-szegregáció:probléma, eszközök, gyakorlat Havas Gábor Lillafüred, április 24.
Kristályosítási műveletek A kristályosítás elméleti alapjai Alapfogalmak Kristály: Olyan szilárd test, amelynek elemei ún. térrács alakzatot mutatnak.
Hullámmozgás. Hullámmozgás  A lazán felfüggesztett gumiszalagra merőlegesen ráütünk, akkor a gumiszalag megütött része rezgőmozgást végez.
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Kémiai egyensúlyok általános leírása, disszociációs-, komplexképződési és csapadékképződési egyensúlyok.
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK. REAKCIÓEGYENLET FOGALMA TÁMOP B.2-13/ „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” A kémiai változások.
© Gács Iván (BME) 1/26 Energia és környezet NO x keletkezés és kibocsátás.
Új irányok az emberi erőforrás gazdálkodásban Fiatal regionalisták VIII. országos konferencia Győr, október Szűcs Ágnes Nyíregyházi Főiskola.
A fehérjék emésztése, felszívódása és anyagcseréje
EN 1993 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése
A víz.
Vagyonadók, „valódi” illetékek, díjak
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Termikus analízis Csoportosítás: Kalorimetria
irreverzíbilis folyamatok termodinamikája II.
Kérdés és válasz Minták és technikák
ENZIMOLÓGIA.
Elegyek, oldatok.
Optikai spektroszkópia
Stabilizotóp-geokémia VII Bór
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Az elektromos áram, vezetési jelenségek
Inhalációs anesztézia gyógyszertana
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Fémes kötés, fémrács.
Hangtan „Zaj vagy zene?”.
VákuumTECHNIKAi LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
A mozgási elektromágneses indukció
Idojaras szamitas.
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
V. Optimális portfóliók
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Gázok és folyadékok áramlása
Eszközök elektromos ellenállása
Egy test forgómozgást végez, ha minden pontja ugyanazon pont, vagy egyenes körül kering. Például az óriáskerék kabinjai nem forgómozgást végeznek, mert.
TERPLÁN Zénó Program 2016/2017 Tóth Márton tanársegéd MFK, KGI Név.
Izoterm állapotváltozás
Alapfogalmak folytatás Színhőmérséklet és színvisszaadás ellenőrzése
Szerkezetek Dinamikája
Árverseny, Árvezérlés, Kartell
Grafén szuperrácsok dinamikája
Dr. habil. Gulyás Lajos, Ph.D. főiskolai tanár
Életfeltételek, források
MŰSZAKI KÉMIA 1. TERMODINAMIKA ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
A légkör anyaga és szerkezete
β-glükozidáz aktivitás mérése talajban
A ragadozás hatása a zsákmányállatok populációdinamikájára
szabadenergia minimumra való törekvés.
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
A RÖNTGEN ÉS A RADIOAKTÍV SUGÁRZÁSOK DETEKTÁLÁSA
Az elegyek és az oldatok
Hőtan Összefoglalás Kószó Kriszta.
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Fizikai kémia I. a 13. VL osztály részére 2013/2014
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Munkagazdaságtani feladatok
Műszeres analitika környezetvédelmi területre
Állandó és Változó Nyomású tágulási tartályok és méretezésük
Öntözés tervezés László Ormos
Io I D A fotometria alapjai fényforrás rés szűrő küvetta, mintával
Az atomok felépítése.
Elektromos töltés-átmenettel járó reakciók
Elektromos alapfogalmak
Víz Víz.
Halmazállapot-változások
Előadás másolata:

Megfordítható reakciók

A reakciók iránya: egyirányú (irreverzibilis) A+BC a kiindulási anyagok egyike elfogy az anyagok teljesen átalakulnak A+BC Ha a reakció teljes mértékben lejátszódik, akkor a reakciótér csak C terméket tartalmaz. megfordítható (reverzibilis, egyensúlyra vezető) az átalakulás részleges a termékek egy része vissza alakul A+B C Egy idő elteltével a reakciótérben mindhárom komponens jelen van, s koncentrációjuk látszólag nem változik valójában a kémiai egyensúly dinamikus (állandó oda-vissza átalakulás van)

Egyensúlyra vezető reakciók kinetikai görbéje N2O4 2NO2 Dinamikus egyensúly

CO2 + H2O H2CO3 „oda” reakció sebessége: v1 = k1•[CO2]•[H2O] „vissza” reakció sebessége: v2 = k2•[H2CO3] egyensúlyban: v1 = v2 k1•[CO2]•[H2O] = k2•[H2CO3] k1 [H2CO3] k2 [CO2]•[H2O] K

Egy általános egyensúlyi reakció esetében: aA+bB  cC+dD Egyensúlyi állandó Egy általános egyensúlyi reakció esetében: aA+bB  cC+dD ahol A és B : kiindulási anyag C és D : termék. a,b,c,d :sztöchiometriai együttható. A reakció egyensúlyi állandója (K) Az egyensúlyi állandó értéke adott hőmérsékleten a rendszer jellemző fizikai-kémiai adata. TÖMEGHATÁS TÖRVÉNYE

Le Chatelier - Braun elv Ha egy kémiai rendszer egyensúlyban van, mindaddig nem észlelünk változást amíg valamelyik körülmény meg nem változik. Le Chatelier elve szerint egy egyensúlyi rendszert, ha külső hatás ér, akkor az egyensúly úgy változik meg, hogy a külső hatást csökkenteni tudja. Ha nyomás, hőmérséklet, koncentráció változik, akkor végeredményben az oda- vagy visszajátszódó reakciósebesség változik meg.

A nyomás növelése (gázfázisú rendszereknél) mindig olyan irányba tolja el az egyensúlyt, hogy csökkenjen a mólszám (térfogat). Az egyensúlyi reakciók egyik irányban exotermek a másik irányban endotermek. Ha növeljük a hőmérsékletet, akkor az egyensúly mindig az endoterm (hőelnyelő) irányba fog eltolódni.

A víz disszociációja A kémialag tiszta víz kismértékben vezeti az elektromos áramot, ez azt jelenti, hogy a víz molekulák kismértékben disszociálnak oxónium és hidroxid ionra. H2O + H2O  OH- + H3O+ Mivel egyensúlyi a reakció, felírható a tömeghatás törvénye:

K[H2O]2=[H3O+][OH-] K[H2O]2=Kv A disszociált molekulák száma nagyon kevés szobahőmérsékleten, ezért a disszociálatlan molekulák koncentrációja nem változik, az értéke konstans, összevonható az egyensúlyi állandóval (Kv), s megkapjuk a víz ionszorzatát: K[H2O]2=[H3O+][OH-] K[H2O]2=Kv Kv=[H3O+][OH-] A Kv értéke 25oC-on 10-14 mol/dm3 Kv=[H3O+][OH-]=10-14

Mivel a víz autodisszociációja miatt az oxóniumionok és hidroxidionok száma megegyezik: [H3O+]=[OH-]=10-7 mol/dm3 pH: az oxónium ionok koncentrációjának negatív logaritmusa. pH= -lg[H3O+]

Vizes oldatokban, ha az oxóniumionok és a hidroxidionok száma megegyezik, akkor az oldat pH=7. Ez a vizes oldatok neutrális pontja. pH=pOH=7 pH+pOH=14 Savas kémhatású oldatokban a [H3O+]10-7 mol/dm3 pH7 Lúgos kémhatású oldatokban [H3O+]10-7 mol/dm3 pH7