Légi- és űrfelvételek „A szőnyeg mintázata a macska perspektívájából nem áll össze, csak a mi magasságunkból” Egy angol vezérkari tiszt
Űrkutatás története 1957 Az első műholdat felbocsátják az űrbe Szputnyik (SZU) 1961. április 12. Vosztok-1 fedélzetén Jurij Gagarin az első ember az űrben
1969. július 20. Apolló-11 Neil Armstrong a Holdra lépett Rajta kívül még 12 amerikai űrhajós tette meg
SZU űrállomásokkal kísérletezett 1980-ban Farkas Bertalan a Szaljut-6-on elsőként a magyarok közül 8 napot töltött 1981 Columbia űrsikló fellövése (2003-ban a 28. leszálláskor darabokra hullott
A Challenger-katasztrófa volt az első amerikai űrkatasztrófa, amely repülés közben következett be. 1986. január 28-án Challenger űrrepülőgép 73 másodperccel az indítás után megsemmisült. A fedélzetén tartózkodó hét űrhajós meghalt. A későbbi vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik gyorsítófokozat (SRB) tömítőgyűrűje okozta a balesetet. Az embert is szállító amerikai űrrepülés csak több mint kétéves szünet után, 1988. szeptember 29-én folytatódott
Űrszondák, űrtávcsövek 2005 Voyager-1 elérte a Naprendszer határát 2009 űrtávcsövek 2011 Marsra sikeresen leszállt a Curiosity
Nemzetközi űrállomás 1998-2004 megépítése 360 km magasan 92 percenként kerüli meg a Földet (Pille dózismérő magyar fejlesztés is)
Az űrhajózásnak – többek között – a Föld egészen újszerű ábrázolását, a műholdfelvételeket köszönhetjük. Az űrfelvételeket egyaránt hasznosítja a nagypontosságú térképet szerkesztő térképész, a hegységek keletkezését, vagy ásványkincseket kutató geológus, a földfelszíni formák változásait nyomozó geomorfológus, a tengerek, tavak, folyók jelenségeit vizsgáló hidrológus, az időjárás előrejelzését készítő meteorológus, a növényi kártevőket felkutató, vagy a várható termés becslését végző mezőgazdász és még számos tudományág kutatója.
Távérzékelés - műholdfelvételek Előzményei: légi felvételek (repülőgépekről) Kisebb terület, kevésbé alkalmas különféle területek összehasonlítására Egy-egy műholdfelvétel sok esetben akkora területet tár elénk, amit korábban mintegy 300, repülőgépről készített légifelvétel fedett le.
Műholdfelvételek 1. Kézikamerás felvételeket az űrhajósok készítették -Ferdék, torzítanak, nehéz a térképekkel egybevetni -A hagyományos színes filmeken többszáz kilométer magasságból nehezen különíthetők el a földfelszín egyes elemei (például erdők, megművelt területek stb.).
2. Többlencsés, színszűrős felvételek Az űrállomásokra kamerarendszereket építettek Minden lencse más hullámhosszúfényt engedett át (Infravörös is!) Előny: több részlet látszik, a színszűrők segítségével számos, a korábbi felvételeken megfigyelhetetlen jelenség vált láthatóvá (pl. frissen esett vagy régebbi hó, különböző kőzetek). Hátrány: a felvételek az űrállomással együtt érkeztek vissza a Földre
3. Letapogató módszerek A legkorszerűbb műholdak különböző módszerek, pl. különleges tükrök segítségével többszáz kilométer magasságból „letapogatják” a Föld felszínét. A berendezés a Föld felszínéről érkező sugárzást (pl. a visszavert napsugárzást) érzékeli. A folyamatosan továbbított jelekből a Földön alakítanak ki felvételeket.
A műholdak által sugárzott, az emberi szem számára közvetlenül, vagy részben nem érzékelhető jelekből mesterséges, ún. hamis színes felvételeket készítenek. Karakoram Pakisztán
Legfőbb jellegzetességük, hogy a legerősebb sugárzást kibocsátó növényzet a képen élénk vörös, a sugárzást elnyelő vízfelületek sötét, sokszor fekete színben rajzolódnak ki. . Ilyen módon dolgoznak többek között az amerikai LANDSAT és a francia SPOT műholdak
Grand-canyon
Kamcsatka
Jangce torkolata
Landsat (amerikai)16 naponta visszatér ugyanoda, folyamatosan rögzíti a képeket (változások!) Felbontóképessége 30-80 méter SPOT (francia) akár 2,5 méteres felbontásra is képes A geostacionárius műholdak keringési sebessége megegyezik a Föld forgási sebességével, így a műhold mindig ugyanazt a földi területet látja. Ez főleg a meteorológusok számára lényeges.
Pl. Eumetsat – é.sz.60 és d.sz 60 között dolgozik Időjárásjelentés
California - Tűzvész
Lávafolyamok
Hollandia - Leiden
Importance of Monitoring Croplands in Great Detail “The map clearly shows individual farm fields, big or small, at any location in the world,” said Prasad Thenkabail, USGS research geographer and Principal Investigator for the GFSAD30 Project Team. “Given the high resolution of 30 meters and 0.09 hectares per pixel, a big advantage is the ability to see croplands in any country and sub-national regions, including states, provinces, districts, counties and villages.” With the global population nearing the 7.6 billion mark and expected to reach 10 billion by 2050, it is of increasing importance to understand and monitor the state of agriculture across the world in great detail. This new research is useful to international development organizations, farmers, decision makers, scientists and national security professionals. “This map is a baseline and starting point for higher level assessments, such as identifying which crops are present and where, when they grow, their productivity, if lands are left fallow and whether the water source is irrigated or rain fed,” said Thenkabail. “Comparisons can be made between the present and past years as well as between one farm and another. It is invaluable to know the precise location of croplands and their dynamics to lead to informed and productive farm management.”
The team used Landsat 8 data to derive sea surface temperature, chlorophyll a, and turbidity. They then created a formula that could rank the suitability of Maine’s coastal waters for oyster farming. The winning waters—where oysters can grow rapidly—are relatively warm, have high levels of chlorophyll a, and low turbidity.
Tracking Forest Change in Canada The map above depicts forest disturbance across Canada over a 25-year study period. Researchers analyzed pixels of forested areas in Landsat images to determine disturbance and recovery rates over time. Areas where forests have been burned by fire are represented in orange; purple represents forest areas that have been harvested.