A 30 zsarnok uralma Vezetők: Théramenész, Kritiasz Feladatuk: törvényhozás; választhatók számát 500 főre, a teljes jogúak számát 3000-re csökkentették (a többieket lefegyverezték) Kivégzések: szükophanták, majd a demokratákat, gazdagokat (Théramenészt is megölik), spártai harmosztészt és helyőrséget kérnek Demokraták (Thraszübulosz vezetésével) támadása Phüléből (Boiótiából jönnek) 404 végén Munükhiai csata (403); ezután a 30-ak Eleusziszban, 10-ek Athénban, majd demokraták >> két részre szakad Attika A demokrácia restaurálása spártai segítséggel (Pauszaniasz király Lüszandrosz ellenében) Amnesztia (kiv. 30-ak, 10-ek, 11 pribék, a Peiraieusz 10 vezetője?) Thraszübulosz mindenkinek (a rabszolgáknak is) polgárjogot akart adni, aki a harcokban támogatta a demokratákat >> Arkhinosz megakadályozta ezt alkotmányellenesség vádjával (graphé paranomón) >> végül 201-ben a Phülé óta harcoló metoikoszok kaptak polgárjogot (Szókratész kivégzése - 399) 1

A 30 zsarnok uralma Vezetők: Théramenész, Kritiasz (szükophanták) A demokraták támadása Thraszübulosz vezetésével: Munükhiai csata (403) Amnesztia Szókratész kivégzése - 399 Munükhia 2

A spártai hégemónia időszaka (404-371) I. Dekarkhiákat hoz létre Lüszandrosz harmosztészekkel Künaxai csata (401) Kürosz <> II. Artaxerxész Künaxa

A spártai hégemónia időszaka (404-371) II. Spártai – perzsa háború (396-4) Tisszaphernész ellen Kis-Ázsiában Auliszból indul! Agészilaosz király a spártaiak vezetője Knidoszi ütközet (394): Konón és Pharnabazosz győzelme a spártaiak felett Daszküleion Szardeisz Aulisz Knidosz

A spártai hegemónia időszaka (404-371) Dekarkhiákat hoz létre Lüszandrosz a Déloszi szövetségből kiszakított városokban élükön harmosztészek (alkalmatlan, korrupt spártaiak) magas adót szednek felszabadítás helyett önkényuralom (elvesztik a korábbi autonómiájukat a városok) Ellenfelei, a királyok megszüntetik a dekarkhiákat (krízis a spártai vezetésben) Társ-gazd. krízis Spártában: Epitadeusz törvénye, Kinadón-összeesküvés

Spárta nem alkalmas a hégemón szerepre kis létszámú polgárság otthon bizonytalan a fölény az elnyomott népesség felett >> hagyományosan a Peloponnészoszra korlátozott Spárta tevékenysége a spártaiak neveltetése jóformán csak katonai: engedelmeskedésre, tűrésre, de független gondolkodásra nem (>> rossz diplomaták) idegengyűlölet a hadvezérek csak egy évig tisztségükben, nehogy túl nagy hatalmuk legyen >> a tehetséget nem használják ki

Spártai – perzsa háború I. A pelop. háb. után Spárta lemondott az ión poliszokról >> Kürosz alá kerültek (a kb. 5000 talanton támogatásáért) Künaxai csata (401): Kürosz <> II. Artaxerxész Az ión poliszok kénytelenek voltak Küroszt támogatni >> féltek Tisszaphernész megtorlásától >> Spárta segítségét kérik >> 397-től Agészilaosz + Lüszandrosz Kis-Ázsiában

Agészilaosz – Lüszandrosz Agészilaosz a korszak egyik legfontosabb személyisége Kivételes, hogy sikerei, nagy hatalma ellenére szerény, szegény, törvénytisztelő maradt (<> sok spártai ellenpélda), nagyon népszerű volt a katonák között, de mereven konzervatív, nagyban felelős Spárta hatalmának hanyatlásáért (zsoldosként harcolva halt meg 84 évesen Egyiptomban, amikor a spártai kincstár helyzetén próbált javítani) Agészilaosz királlyá választását Lüszandrosz érte el 399-ben Agisz fia, Leotükhidász ellenében (Agészilaosz Agisz öccse volt): a szóbeszéd szerint Leotükhidász apja valójában Alkibiadész volt (a sánta királytól óvó jóslatot átértelmezik) Lüszandrosz befolyását akarta visszanyerni Agészilaosz révén (<< dekarkhiáit már megszüntették), de viszonyuk hamar megromlik, hazaküldi őt Agészilaosz

Spártai – perzsa háború II. Indulása előtt Agészilaosz Auliszban próbál áldozatot bemutatni (eredetileg Perzsia központi területeig akar menni) 2 évig van Agészilaosz Kis-Ázsiában (396-5): Két csele Tisszaphernésszel szemben A nyílt, nagy ütközeteket kerülik a perzsa lovasság fölénye miatt Pharnabazosz területét pusztítják, majd Szardeisznél győzelem >> Tisszaphernész utóda, Tithrausztész Hellaszba, a Spárta-ellenes városokba pénzt küld >> Agészilaoszt hazarendelik 9

Spártai – perzsa háború III. Knidoszi ütközet (394): Konón és Parnabazosz győzelme a spártaiak felett: történelmi (és történetírásbeli) választóvonal az ütközet: az athéni imperializmus újjáéledése >> Spárta békét kér a perzsáktól Az ütközet után a flotta sorban szünteti meg a spártai fennhatóságot Kis-Ázsiában (szobrokat kap Konón mint felszabadító) Ezután (393-ban) Lakóniát pusztítja közösen Konón és Parnabazosz, Küthérát foglalják el Konón a tengerészekkel építteti fel Peiraieusz falait és a hosszú falakat

Korinthoszi háború I. Thébai és Korinthosz nem profitáltak Athén legyőzéséből a Pelop. háború végén (Athén teljes elpusztítását követelték) >> nem is vettek részt ezután spártai hadműveletekben (sőt: Aulisz) >> A spártaiak meg akarják bosszulni, de ürügy kell >> összeugrasztják Phókiszt és Lokriszt – Thébai Lokriszt, Spárta Phókiszt támogatja + Athén is szövetségre lép Thébaijal Haliartoszt ostromolja Lüszandrosz (395) – Pauszaniasz későn érkezik (ill. Lüszandrosz nem várja meg)

Korinthoszi háború II. – Thébaiiak győznek, Lüszandrosz elesik >> Pauszaniasz a túlerővel nem vállalja a harcot – fegyverszünetet köt >> halálra ítélik a spártaiak Korinthosz és Argosz is csatlakozik Thébaihoz és Athénhez (395) – Korinthoszi gyűlés >> küldöttek szerte Hellaszba hogy városokat szakítsanak el Spártától (sikeresek) + katonai akciók is

Korinthoszi háború III. Haliartoszi csata után az athéniak újraépítik a városfalakat (- megkezdték birodalmuk újjáépítését) Spárta nem tud két fronton harcolni >> visszahívják Agészilaoszt (394) – Északról jön – sikertelenül próbálják megállítani a thesszálok (a thébaiak szövetségesei) Nemeai / Korinthoszi csata: Thébai, Korinthosz, Argosz, Athén (+Euboia, Lokrisz, Akarnania) veszít Spárta (Arisztodémosz) és a pelopon. ellen Koroneiai csata (394): Agészilaosz győz (a knidoszi vereséget titokban tartja a katonák előtt)

Korinthoszi háború IV. De nem döntő a győzelem – csak hajóval tud hazatérni, mert az Iszthmoszt lezárták a szövetségesek Iphikratész peltasztészeivel a Peloponnészoszon Pharnabazosz pénzt ad a szövetségeseknek a Spárta elleni háborúra (Tiribazosz, Tithrausztész utóda pedig a Kis-Ázsiában tevékenykedő, spártaiakat támogatja az athéniak ellen – 391 után, amikor Euagorasz athéni segítséggel lesz Ciprus uralkodója) Spárta el akarja szakítani a perzsákat Athéntől, hivatkozva arra, hogy Konón a perzsa pénzt az athéni bir. feltámasztására akarja használni A korinth. háború döntetlenül végződik, de jelentős károkat okozott a görög világnak

Antalkidasz-féle v. királybéke (387) A király diktálja Kis-Ázsia a perzsáké, minden más görög állam autonóm, kivéve Lémnoszt, Imbroszt, Szküroszt >> feloszlatják a Khalkidikéi és Boiót-szövetséget (a Pelop.- szövetséget nem) A békét megsértők ellen közös perzsa – görög fellépés A királybékét azért fogadja el Athén, mert a Hellészpontosz spártai + perzsa ellenőrzés alá kerül (Antalkidasz kap 80 hajót a perzsáktól) >> Spárta hégemóniája helyre állt, de a fő nyertes Perzsia

Folyamatos háborúk időszaka a 4. század: a hégemónia elérése a cél. Ha valamely állam túlságosan megerősödik, akkor a többi állam ellene fordul A polisz válsága politikai: nem képesek a görögök meghaladni az agón-szellemet >> kimerül gazdaságilag is Hellasz + Makedóniával nem tud feléri Kulturálisan nincs válságban Hellasz: filozófia, szobrászat, természettud., orvostud. kiteljesedése, virágzása

Nyugati görögség 1. Források: Diodórosz, Plut, Platón, Arist.: Pol. Szicília: őslakosok: szikanok és szikulok nyugaton: karthágóiak, keleten görögök I. Dionüsziosz (türannosz: 406-367) Hatalomra jutása: kat. érdemei Karthágó ellen, magasabb zsoldot igér, az előkelőket bevádolja, hogy Athént segíteték a Szic. hadjárat alatt, száműzések, rabszolgákat szabadít fel, földet oszt, testőrség, zsoldosokat fogad Sikerei: Szic. görög városait Szürakuszai alá veti (399); Karthágóval szemben változó szerencsével harcol; majd D-Itáliában technikai újítások: először ő építetet ötevezősöket, hajókon rombológépek

Nyugati görögség 2. Építkezései Költeményei Athénban sikertelenek, Nemeában 1. díjat kap >> örömében maghal (más verzió szerint halála oka mérgezés, megint más verzió: csatában esett el) 388: Platón első útja Szicíliába – fő célja: a görög kultúra megmentése a barbárokkal szemben – ehhez belső béke kell – ennek feltétele a jó uralom, amihez egy jó uralkodó kell – ennek feltétele a fil. műveltség Platónnal a türannisz lényegéről vitázik; bizalmatlan a fil. iránt >> eladja rabszolgának Kegyetlen, istentelen, betegesen hiú: a zsarnok mintaképe

Nyugati görögség 2. II. Dionüsziosz (367-357; 346-344) Apját követi a trónon, de nincs pol. és hadvezéri tehetsége A karthágóiakkal békét köt Nagybátyja, Dión – ő hívja Platónt az udvarba (367: Platón 2. útja), hogy Dionüsziosz filozófiai műveltséget kapjon (<< platóni elképzelés az ideális vezetőről) Hamarosan Diónt száműzi, mivel fél, hogy hatalmára tör – Platón is elmegy Újra hívja Platónt (360), hogy elmélyítse fil. műveltségét Diónt nem hívja vissza, Platónt nem engedi el, de tanítása nem jár eredménnyel (nem hajlandó „alkotmányos monarchiát” bevezetni – ennek forszírozása Platón részéről talán irreális is volt, inkább csak ártott vele (?)) Platón elmenekülése (a püthagóreus taraszi Arkhütasz segíti) után Dionüsziosz uralma még zsarnokibb >> Dión támadása Szürakuszai ellen (357)

Nyugati görögség 3. (a támadás előtt egy holdfogyatkozást úgy magyaráztat a jóssal a katonák előtt, hogy Dionüsziosz hatalma fog elhalványulni, azaz legyőzik őt) >> Dionüsziosz elmenekül (hamarosan Diónt megölik (353), de halála után héroszként tisztelik) 346-ban újra hatalomra jut (eddig Itáliában volt) >> a szürakuszaiak Korinthoszhoz fordulnak segítségért >> Timóleon jön és megostromolja Szürakuszait >> Dionüsziosz végleg lemond (344); Timóleon több városban megszünteti a türanniszt, halála után héroszként tisztelik évente halotti áldozattal, díszes síremlékkel A következő időszakban béke volt Szicíliában a görög városok között és görögök és karthágóiak között is – ugyanekkor Hellasz makedón uralom alá kerül