A gazdasági fejlettség mérőszámai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Olasz Nap Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Március 20. “Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE): Promóciós tevékenység és szolgáltatások.
Advertisements

Kérdések a gazdálkodás, pénzügy fejezethez. 1. Egészítse ki a mondatot! A pénzügyek igazgatásának….. része van. A ………… igazgatása, és a……….. Igazgatása.
AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL Az idősek egészségéért Előadó: Váradi Jánosné.
Áttörés a hazai távközlésfejlesztésben A Matáv első évtizede Hogyan nőtt a hitelünk? Az út finanszírozása ( ) Készítette: Kis Péter.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése. A gazdasági szerkezet termelékenység, munkaerő-kereslet, globális előrejelzés.
Az ország a dualizmus korában
Termel ő i piacok jelent ő sége, szabályozása Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Április 18. FÖLDM Ű VELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk… Beszámoló –Mérleg –Eredménykimutatás.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
Mennyire vagyunk tudásgazdaság? Dr. Boda György Győr, 2016, április 27.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…
JÁRMŰIPAR ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG ORSZÁGAIBAN Pájer Ivett Győr, május 4.
Az Európai Unió fogyatékosügyi stratégiája Szombathely, június 22.
Gazdasági jog IV. Előadás Egyes társasági formák Közkeresleti társaság, betéti társaság.
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
A nemzetközi üzleti élet etikája
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Hagyományos húsvéti húságazati helyzetkép
Merre tovább magyar mezőgazdaság?
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
276 fő Terület: 1234 hektár 1 Mozgókönyvtár 2 legnagyobb foglalkoztató Gál József (építőipar) Lakosné Szűcs Piroska (kereskedelem) Munkanélküliségi ráta:
Szakálné Kanó Izabella Bajmócy Zoltán
WE PROVIDE SOLUTIONS.
Esélyek a munkaerőpiacon
Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése
A világgazdaság jellemző folyamatai
A helyi vállalkozások szerepe a regionális versenyképességi mérésekben
A közigazgatással foglalkozó tudományok
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
A dinamikus WEB alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdaságban
SZÁMVITEL.
Eszék lakos; egyetemi város, megyei székhely
SZÁMVITEL.
Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
A VÁLLALKOZÁS 7. előadás.
Adler Judit Az ágazati létszám struktúra alakulása 2015-ig
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Gazdasági–funkcionális városfogalom
A POSTAPARTNER munkaerő-piaci program
A gazdasági növekedés hosszú távú előrejelzése.
A közlekedés és az idegenforgalom
Munkaügyi hatósági feladatok 2018.
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Új pályainformációs eszközök - filmek
14. VILÁGGAZDASÁG.
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
Településföldrajz II. A városok fejlődése.
Gazdaságpolitika 7. ea.
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Európa munkaerő igénye
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
A gazdasági fejlettség mérőszámai
A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában – összefoglaló az empirikus eredményekről Bördős Katalin, Csillag Márton, Orosz.
Készítette: Koleszár Gábor
A részekre bontás tilalma és annak gyakorlati alkalmazása
Kína népességföldrajza
A nemzetközi kereskedelem
Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Előadás másolata:

A gazdasági fejlettség mérőszámai Gazdasági ismeretek A gazdasági fejlettség mérőszámai

Gazdaság Előállítja az országban lakók számára a szükséges termékeket, biztosítja az ország működését. Két meghatározója: Termelés – termékek, áruk létrehozása Fogyasztás - termékek, áruk vásárlása felhasználása Piac – ahol az áru gazdát cserél (ma már gyakran virtuális hely)

Gazdasági szektorok az előállított termék alapján 1. Első szektor (primer) A nyersanyagok előállítója (mezőgazdaság, bányászat) 2. Második szektor (secunder) Más iparágak számára alapanyagok és késztermékek előállítója (ipar: kohászat, gépipar, gyógyszergyártás....) 3. Harmadik szektor (tercier) Az un. szolgáltatásokat biztosítja, nem hoz létre új terméket. (kereskedelem, bankok, távközlés, oktatás.....)

Gazdasági bevétel A gazdasági szektorokban előállított termékek és szolgáltatások értéke Az ország az értük befolyó pénzzel gazdálkodhat Az eladás történhet belföldön vagy külföldön Ez utóbbi az export.

Jellemzi a gazdaság fejlettségét: 1. Melyik szektor adja a bevétel nagy részét GAZDASÁGI SZERKEZET Miért? Az alapanyagok ára mindig alacsonyabb a késztermékekénél A késztermékekben több szaktudás, fejlesztés van. Fejlett országban a bevételek ma már a szolgáltatásból és az iparból származnak

Jellemzi a gazdaság fejlettségét: 2. Az aktív keresők milyen arányban dolgoznak az egyes szektorokban FOGLALKOZÁSI SZERKEZET 3. Az elérhetőszolgáltatások mennyisége és minősége (alapvető szolgáltatás: ivóvíz, orvosi ellátás...)!

Foglalkozási szerkezet (népességföldrajz)   A felnőtt népesség munkát vállaló része = aktív kereső népesség Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti áramlás iránya: mezőgazdaságból az iparba, majd harmadik szektorba. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

A első vagy primer szektor: mezőgazdaság -növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, erdő- és vadgazdálkodás, bányászat) A világ legrégebbi ágazata. Néhány évszázada még majdnem mindenki ebben a gazdasági ágban dolgozott. Legtöbben a fejlődő országok lakói közül dolgoznak a mezőgazdaságban.

Az ipar (második vagy szekunder szektor: feldolgozó- és építőipar....) Ma a világ népességének kb. 25%-át foglalkoztatja. A mezőgazdaságból egyre erőteljesebben áramlik át a munkaerő ebbe az ágazatba a fejlődő országok egy részében. Fejlett világban ez már lezajlott

A harmadik vagy tercier szektor A napjainkban lejátszódó tudományos-informatikai „forradalom” hatására a fejlett országokban az iparban dolgozók aránya is csökken, és az egyre dinamikusabban fejlődő szolgáltatások veszik át a munkaerőt.

A kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek alkotják a negyedik (kvaterner) szektort.

Jellemzi a gazdaság fejlettségét: 3. Az elérhetőszolgáltatások mennyisége és minősége (alapvető szolgáltatás: ivóvíz, orvosi ellátás...)!

Jellemzi a gazdaság fejlettségét: 4. Bruttó hazai termék (GDP) (gross domestic product) Az adott országban egy év alatt előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások összességének értéke. Dollárban (Miért?) GDP/fő az összehasonlíthatóság kedvéért

Jellemzi a gazdaság fejlettségét: 5. Az életkörülményekre vonatkozó adatok - születéskor várható élettartam - 1000 lakosra jutó orvos száma - analfabéták aránya......