A nemzetközi kereskedelem

Az előadások a következő témára: "A nemzetközi kereskedelem"— Előadás másolata:

1 A nemzetközi kereskedelem
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

2 A nemzetközi kereskedelmet meghatározó tényezők:
Önellátás  felesleg  cserekereskedelem = két termék pénz beiktatásanélkül cserél gazdát. A pénzgazdálkodás megindulásával a termékek kereskedelmébe bekerült a pénz, mint közvetítő eszköz.

3 Nemzetközi kereskedelem alatt azt értjük, amikor olyan termékek cserélnek gazdát, amelyet különböző országokban állítanak elő. Az árukivitelt exportnak, az árubehozatalt importnak nevezzük. Ha a két ország pénzneme nem egyezik (pl. az egyikben USA dollár, a másikban francia frank a fizetőeszköz), akkor az áruk adásvételéhez szükség van az adott pénznemek (azaz valuták) árfolyamára, tehát hogy 1 dollár hány frankot ér (és fordítva).

4 A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (pl
A külkereskedelmi mérleg az ország egy időszak (pl. év) alatt lebonyolított exportjának és importjának egyenlege. A külkereskedelmi mérleg aktív: export > import passzív: import > export. A komparatív előnyök elmélete szerint az országok azoknak az árucikkeknek a termelésére specializálódnak, amelyek előállításában a legtermékenyebbek.

5 Szabadkereskedelem és protekcionizmus:
Szabadkereskedelem: akkor van, ha a nemzetek közötti kereskedelem a termelési tényezők különbözőségén és az ezzel szoros összefüggésben álló komparatív előnyök elvén alapul. Azonban a világgazdaságban a szabadkereskedelem tiszta elméleti formájában sohasem valósult, illetve valósul meg. A szabadkereskedelem és a protekcionizmus mindig is egymás mellett létezett, illetve létezik.

6 A gazdasági protekcionizmus leggyakoribb eszközei:
A protekcionizmus: olyan gazdaságpolitikát jelent, amelynek révén az ország a hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot (protekció = védelem). Vagyis a protekcionista gazdaságpolitika a hazai termelőket védi a külföldről származó import árucikkek versenyétől. A gazdasági protekcionizmus leggyakoribb eszközei: Vámok: az importált árukra kivetett adó. Kvóták: a behozható árucikkek mennyiségének korlátozása.

7 Dömping: olyan kereskedelempolitikát jelent, amikor valamilyen árut külföldön alacsonyabb áron adnak el, mint a hazai piacon. A kormányok nagyon gyakran alkalmazzák a protekcionista kereskedelem eszközeit politikai megfontolásokból is.

8 Embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata
Embargó: az áruszállítások teljes vagy részleges zárlata. Ennek hátterében rendszerint az áll, hogy valamely ország más országokkal, nemzetekkel szemben háborús, agresszív módon lép fel.

9 A nemzetközi kereskedelem szerepe napjaink világgazdaságában:
Külkereskedelmi ,,nyitottság": azt jelenti, hogy az egyes országok, kereskedelmi térségek milyen mértékben ráutaltak a nemzetközi kereskedelemre. Exportkoefficiens: megmutatja, hogy az export értéke hány százaléka a GDP értékének. A nemzetközi kereskedelemben belül megkülönböztetjük az árukereskedelmet és a szolgáltatáskereskedelmet.

10 A szolgáltatáskereskedelem: az egyes termékek, tőkék, személyek és információk nemzetközi mozgásával kapcsolatos szolgáltatások. Konkrét formái például: valamely külföldről megvásárolt termékhez kapcsolódó szállítási, biztosítási, karbantartási költségek, speciális termékek és eszközök esetében az ún. haszonbérleti jog, stb..