Gazdaságpolitika 7. ea.

Az előadások a következő témára: "Gazdaságpolitika 7. ea."— Előadás másolata:

1 Gazdaságpolitika 7. ea

2 Áru- és jövedelemáramlások egy háromszereplős gazdaságban

3 Fogalom magyarázat Flow – áramlás (jövedelem, pénz ill. áru, termelési tényező) Stock – állomány (a modellben nem szerepelnek) Az áramlások lehetnek: - reál tényezők áramlásai, pl. termelési tényezők vagy értékesített termékek az ábrákon: _____ - előbbiek ellenértékeként, jövedelem vagy azoktól független pénz kifizetések az ábrákon: ______

4 Áru- és jövedelemáramlások egy háromszereplős gazdaságban

5 Az egyes szereplők be és kiáramló jövedelmei
Értelmezhető úgy is, mint az adott szereplő költségvetési korlátja, költségvetési egyenese, hiszen a bevételeinél nem költhet többet Háztartás: W + TRH = C + TH Vállalat: C + TRV + G = W + TV Állam: TH + TV = TRH + TRV + G Ekkor az összjövedelem: Y = C+ G

6 Kibővített modell I. Új szereplő a bank (pénzügyi vállalat): B Új lehetőségek: - megtakarítás: S (minden szereplő, lehet + és – is) - beruházás: I (csak a vállalatok, hitelből)

7

8 Az egyes szereplők be és kiáramló jövedelmei
Háztartás: W + TRH = C + TH + SH Vállalat: C + I + G + TRV = W + TV + SV (a bal – bevételi oldalon szereplő első három elem összege C + I + G egyúttal a gazdaság makrokínálata) Állam: TH + TV + TB = T = TRH + TRV + G + SÁ (a fenti egyenletből az államháztartás egyenlege: SÁ = T – TR – G, ha SÁ>0, akkor költségvetési szufficit, ha SÁ<0, akkor költségvetési deficit) Bankok: SH + SV + SÁ = TB + I ebből: I = SH + SV + SÁ - TB Ekkor az összjövedelem: C + S + T = Y = C + I + G

9 Kibővített modell II. Nyitott gazdaság – külkereskedelem és nemzetközi pénzmozgások lehetősége Új szereplő a külföld: K Új lehetőségek: export: a belföldi termelés egy részét külföldre viszik - Ex illetve az ebből származó bevétel – Ex Import: külföldi termelés belföldre hozatala – Im illetve az ezért a külföldnek fizetett ár - Im

10

11 A nyitott gazdaság jövedelem áramlásai
A kivitel és behozatal értéke adott időszakban nem szükségszerűen azonos, egyenlegük a külkereskedelmi mérleg (nettó export - Nx = Ex – Im) ha Nx + (Ex>Im), akkor külkereskedelmi többlet, vagyis: szufficit ha Nx – (Ex<Im), akkor külkereskedelmi hiány, vagyis: deficit Figyelem: a többet szállító fél hitelt nyújt, hiszen ennek megfelelően csökkennie kell a saját belföldi felhasználásának (ez másképp azt jelenti, hogy az exporttöbblet az megtakarítás) A modellben a belföldi szereplők közül csak a vállalatok és a bankok érintkeznek a külfölddel (a másik két szereplő rajtuk keresztül)

12 Az egyes szereplők be és kiáramló jövedelmei
Háztartás: W + TRH = C + TH + SH Állam: TH + TV + TB = TRH + TRV + G + SÁ Vállalat: C + I + G + TRV + Ex = W + TV + Im + SV Külföld: Im = Ex + SK Bank: SH + SV + SÁ + SK = I + TB (érdekesség: a modell nem számol/teszi lehetővé a bankok megtakarítását)

13 Az egyes szereplők megtakarítása
Minden szereplőnél bevételeinek és kiadásainak különbsége Háztartás: SH = W + TRH – C – TH Vállalat: SV = C + I + G + TRV + Ex – W – TV – Im Állam: SÁ = TH + TV + TB – G – TRH – TRV = T – G – TR Külföld: SK = Im – Ex Ha összeadjuk a bal és jobboldalon szereplő tételeket akkor eredményül az S = I egyenlőséget kapjuk, a beruházásokat a megtakarításoknak kell finanszírozniuk Mivel S = SH + SV + SÁ + SK ahhoz, hogy ne a külföld finanszírozza a belföldi beruházásokat, vagyis ne legyen a külkereskedelmi egyenleg deficites, a belföldi szereplők megtakarításainak el kell érniük a beruházások szintjét.

14 Alapvető összefüggések
Az összjövedelem két nézőpontból felírva: Felhasználás szempontjából: Y = C + S + T Termelési szempontból: Y = C + I + G + (Ex – Im) tehát: C + S + T = C + I + G + (Ex – Im) vagyis szereplőnként csoportosítva: (S – I) + (T – G) + (Im – Ex) = 0 Ebből világosan látszik, hogy milyen szoros összefüggés van A magánszektor megtakarítási – beruházási egyenlege Az állami költségvetés egyenlege és a külkereskedelmi mérleg egyenlege között

15 Vagyis: S = I + (G – T) + (Ex – Im)
folyt Normálisan működő gazdaságban a magánszektor megtakarításainak kell finanszíroznia a beruházásokat, az állam túlköltekezését (költségvetési deficit D=-1 x SA) úgy, hogy az ország ne adósodjon el a külföld felé. Vagyis: S = I + (G – T) + (Ex – Im) Költségvetési deficit és külkereskedelmi deficit (folyó fizetési mérleg deficit) együtt járnak – ikerdeficit.

16 Néhány vitapont Say-dogma
A megtakarítások (csak) a folyó jövedelemtől vagy (csak) a kamatlábtól függnek? A keresleti oldal a meghatározó? Mikor? Igaz-e a Phillips-görbe? A keynesiánus elmélet deklaráltan rövid távú elmélet (Keynes: „hosszú távon mindannyian halottak vagyunk”), mégis egy egész korszakon keresztül ennek az elméletnek az alapján folytatták a fejlett világ országai sikeres gazdaságpolitikájukat….