Gazdasági–funkcionális városfogalom

Az előadások a következő témára: "Gazdasági–funkcionális városfogalom"— Előadás másolata:

1 Gazdasági–funkcionális városfogalom
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

2 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom. 1
1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám 2

3 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom
Urbanizáció történetének kezdetén Főleg agrárfoglalkoztatás falvakban, városokban is (hasonló gazdasági szerkezet) De: már ekkor is városi funkcióbőség  tevékenységek sokszínűsége különbözteti meg a falvaktól Ipari forradalom Továbbra is agrárkarakterű falvak, ipari jellegű városok  gazdasági szerkezet (mg-on kívüli ágazatok aránya) különbözteti meg Ma (főleg fejlett világban): agrárium gazdasági szerepe kevésbé mérvadó Tercializáció: főleg szolgáltatások falvakban, városokban is De: magasabb szintű városi szolgáltató intézmények  a központi szerepkörök különböztetik meg a falvaktól 3

4 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom
Időszak Falu Város Meghatározó jellemző Urbanizáció története kezdetén Agrárkarakter Tevékenységek sokszínűsége, funkcióbőség Ipari forradalom után Ipari jelleg Gazdasági szerkezet Ma, fejlett világban Szolgáltatások Magasabb szintű, központi szerepkörű intézmények 4

5 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom. 1. A Településhálózaton belüli
1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám 5

6 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök
Legfontosabb városi sajátosság: szerepkörök mennyisége, minősége Településhálózatban betöltött sokféle szerepkör, tevékenység (pl. eü, oktatás, kereskedelem) Nagyobb számú szerepkör (pl. több általános iskolai férőhely) Magasabb szintű szerepkör, központi funkció (pl. középiskola is) Funkcióbőség: falvak és városok eltérő adottságú földrajzi fekvésétől, környezetük helyi és helyzeti energiáitól függ 6

7 Falusi gazdaság: egy gazdasági tevékenység dominanciája
Egy helyi energia  adott karakterű falu Jó termőtalaj vagy mezőgazdasági szempontból elegendő vízmennyiség  agrárfalvak Gazdaságilag hasznosítható ásványkincs  bányászfalvak Gyógyvíz  üdülőfalvak Újkőkorszaktól: kőszerszámok ( szilárd hajlék + földművelés)  letelepedés: leginkább agrárium (ritkábban: bányászfalvak stb.) Napjainkban: szolgáltató ágazatok (pl. üdülőfalvak) De: falvak sem monofunkcionálisak Pl. lakófunkció is Alapfokú szerepkörök is (oktatási, kulturális, egészségügyi, közigazgatási stb.) 7

8 Városi gazdaság: többféle szerepkör
Helyi helyett/mellett (magasabb rendű) helyzeti energia  tér kitüntetett pontjain: városok (pl. eltérő tájak találkozási zónája) Tér kitüntetett pontja: piac  kereskedelmi szerepkör Felvevőpiac előnye  kézműipari, kisipari szerepkör Népszerű piactér (görög agóra, római fórum, középkori piactér): szórakoztatás, templom, uralkodói palota  fontos kulturális, vallási és politikai vezető szerepkör Stratégiailag fontos szerep: katonaság, várfal (megkülönböztető látványelem)  védelmi szerepkör Hagyományosan meghatározó jelentőségű tehát a városokban előforduló tevékenységek sokszínűsége Falvakban általában csak néhány funkció Városok a különböző szolgáltatások széles skálája 8

9 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök
Nem csupán a szolgáltatási funkciók mennyiségében, hanem azok minőségében is alapvető különbség figyelhető meg a falvak és a városok között Falvak: általában kizárólag csupán alapfunkciók (pl. általános iskola, orvosi rendelő, kisbolt vagy rendőrőrs) jellemzőek Városok az alapellátás mellett központi funkcióknak is otthont adnak (pl. középiskola, kórház, áruház vagy rendőrkapitányság) Számos ellátótevékenység (oktatás, egészségügy, kereskedelem, rendvédelem) intézményhálózata hierarchikus elrendeződésű Egyes szintekhez különböző intézménytípusok tartoznak (pl. az oktatásban óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem) Egyes települések különböző hierarchiaszintű intézményeknek adnak otthont Befogadott intézmények alapján maguk a települések is hierarchiába rendezhetők  maga a településhálózat is hierarchikus felépítésű Hierarchia felső szintjein elhelyezkedő a városokra a vezető, központi szerepkörök jellemzők 9

10 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök
Funkcionális városfogalom: egyes országok (pl. k-köz-eu többsége): a városok hivatalos meghatározása Központi funkciók léte Saját népességük mellett a környező falvak lakóit is ellátják áruval és szolgáltatásokkal Várost komplex mutatók alapján funkcionális értelemben különítik el a falutól Városi jogállás megítélésében különösen fontos hangsúlyt kap a megfelelő mennyiségű és minőségű központi szerepkört biztosító intézmény megléte vagy az infrastruktúra fejlettsége Mo: kritériumrendszer egyre engedékenyebbé vált  várossá nyilvánítás szabályainak kiürülése  városállományunk „felhígulása” A városok központi szerepköreik szerinti meghatározásának egységes nemzetközi alkalmazásánál alapvető nehézség Városi jelleghez kötött funkciók, intézmények és kommunális ellátások kritikus szintje és köre társadalmanként eltérhet Technikai fejlődéssel és fogyasztási szokásokkal párhuzamosan az elvárt központi funkciók időben is gyorsan változnak 10

11 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom. 1
1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám 11

12 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége
Ipari forradalom – modern városok: munkaerőigényes gyáripari termelés otthonai  tevékenységi sokszínűségük mellett a gazdasági arculatuk is egyre határozottabban eltért a falvakétól Városi gazdaságokat ekkortól mindmáig főleg a mezőgazdaságon kívüli ágazatok határozzák meg XX. század második feléig főleg az ipari tevékenység vált meghatározóvá, ami alapvetően megkülönböztette őket a továbbra is agrárkarakterű falvaktól 12

13 Ipari bázisú modern városi gazdaság az ipari forradalom után
Iparosodottság és városodottság kölcsönössége Mindkettő a gazdasági fejlettség, modernitás fokmérője Gyárak vonzották a népességet: társadalmi mobilitás (lakosság mg-ból iparba vándorlása)  földrajzi migráció (faluból városba áramlás) is Népesség is vonzotta a gyárakat: metropoliszok óriási felvevőpiacok  nagyszériás fordista tömegtermelés ideális telephelyei Városok: ipari dominancia, de nem monofunkcionálisak Lakossági köz- és magánszolgáltatások is (pl. közl, okt, eü, közig, rendészet, kommunális és kult) Zsúfolttá váló nagyváros működtetése megkövetelte Technikai fejlődés pedig lehetővé is tette 13

14 Szolgáltatás bázisú posztmodern városi gazdaságok a fejlett világban
XX. sz. második fele, fejlett világ: bányászat és nehézipar válsága Jóléti társadalmak: erősödő munkásszakszervezetek Kimerülő ipari nyersanyagforrások Erősödő környezettudatosság, anyagtakarékos technikai innovációk (miniatürizáció) Fejlődő világ, mint piaci versenytárs megerősödése Paradigmaváltás: Posztmodern városokban továbbra is a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek jellemzőek De ipar helyett a szolgáltató ágazatok (dezindusztrializáció vagy tercierizáció) Inkább kisszériás, környezettudatosabb posztfordista ipari termelés Újabb tercier és kvaterner szolgáltató, ún. „kreatív” ágazatok is (pl. pénzügyi, kutatás–fejlesztési, művészeti, szórakoztató, turisztikai vagy hírközlési tevékenységek) Információs társadalomba intenzíven bekapcsolódó városok: információáramlás elosztó központjai (hub-jai) 14

15 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége
Korábbi központi piactér továbbra is megmaradt a városban (Time Square, Broadway, Wall Street, City of London) De tevékenységi köre a kor igényének megfelelően átalakult III. évezred: a városi gazdaságokra a szolgáltatások nagyon színes, sokoldalú keveredése jellemző De globalizálódó világban egyes városok közötti egyedi különbségek részben el is halványultak 15

16 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége
Agrárium alacsony súlyának figyelembe vétele a városok meghatározásánál leginkább napjainkban már csak a fejlődő világban releváns India kritikus 5000 fős népességszám 400 fő/km2-es népsűrűség férfi munkavállalók legalább 75 százaléka a nem mezőgazdasági szektorokban dolgozik. Fejlett világ: agráriumon kívüli ágazatok gazdasági aránya ma már kevésbé mérvadó a városok definiálásában Tercier ágazatok nem csak a városi hanem a vidéki gazdaságokban is teret hódítanak OECD (fejlett országok): vidéki térségeiben is átlagosan mindössze 14 százalék az agrárkeresők aránya 16