I. A reformkor kérdései A Habsburg Birodalom részét képező Magyarország 1848/1867-ig

I. A reformkor kérdései "Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell-e mondani, ha valaki nagyszámú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? … Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószágai mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen, tüstént? … Hitel híja miatt csak felettébb nagy uzsorával kaphat. A robot léte még nagyobb figyelmet érdemel és azon kárt, mely belőle háramlik, éppen olyan bajosan tagadni…. Sokan pedig minden hátra maradásunk okát a kormánynak tulajdonítják. Csak az ne volna, díszlenék minden…." (Széchenyi István: Hitel, 1830) "A parasztságnak a nemesség elleni előítéletei-balvélekedése, s fájdalom - lehet mondani gyűlölsége, valójában igen szomorú következésű … A két rend közötti hézag örökké sértőleg nő, az ejtett sebek mérgesednek, s szétválva erőtlenek maradnak azok, kiknek … együtti munkásság céljából oly szükséges lenne kezet fogni, s kik egyesülve erősek lennének. …. meg vagyok győződve, hogy a parasztság állapotjára nézve mindannak, ami régi, jobbágyi helyzetéből ered, változni kell. .. Minél több, szabad jussokkal bíró tagból áll egy nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmány malasztját a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni…„ (Báró Wesselényi Miklós: Balítéletek)

I. A reformkor kérdései Lóverseny Óbudai Hajógyár Pesti Hengermalom Lánchíd

Széchenyi és Kossuth vitája I. A reformkor kérdései Széchenyi és Kossuth vitája

Széchenyi és Kossuth vitája I. A reformkor kérdései Széchenyi és Kossuth vitája

I. A reformkor kultúrája Nemzeti Múzeum Széchenyi felajánlja jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia alapításához Nemzeti Színház Reformkori viselet Az MTA épülete

II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc A március 15-i forradalom eseménytörténete

II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc 3. § Őfelsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratnak. 4. § A minisztériumnak, azon tagján kívül, mely Őfelség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek. b) Országos pénzügy. c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás. d) Földművelés, ipar és kereskedés. e) Vallás és közoktatás. f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai. 1848. évi IX. törvénycikk Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. 1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesitését, a nemzeti közbecsület véd-paizsa alá helyezi. Az áprilisi törvények

II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc Az első független és felelős kormány

II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc A szabadságharc eseménytörténete

II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc A szabadságharc eseménytörténete

II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc A szabadságharc eseménytörténete

III. A kiegyezés előzményei és megszületése Bach-huszár Deák húsvéti cikke

III. A kiegyezés előzményei és megszületése Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-1918

III. A kiegyezés előzményei és megszületése Az Osztrák-Magyar Monarchia/a dualizmus politikai rendszere

IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején A mezőgazdaság és a hitelélet fejlődése

IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején Az ipar fejlődése

IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején Vasúthálózat és ipari központok a dualizmus idején

IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején Torlódó társadalom a dualizmus idején

IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején Nemzetiségek és magyarok a dualizmus idején

IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején Nemzetiségek és magyarok a dualizmus idején: A magyarság számarányának növekedése