Filozófiatörténet ELŐADÓ: Boda Mihály

Mi a filozófia? 1. A „bölcsesség szeretete”. A vizsgálódás egy formája. Tudomány és filozófia. Tárgya: az ember. Módszere: intuíció, racionális elmélet, tapasztalat. Tapasztalat, rácsodálkozás, kételkedés, új válaszok. Filozófiatörténet és szakfilozófiák.

Mi a filozófia? 2. A filozófia formái. Életforma. Élhetőség. Élettapasztalat, önfejlesztés, gond, etika. A testiség és az érzékiség háttérbe szorul. Tanácsadás kérdések formájában. Szókratész.

Mi a filozófia? 3. Életbölcsesség. Korproblémák legelvontabb elemzése. Modernség kora. Tudományos-technikai civilizáció, objektív, haladás, értékmentes. A természet a törvényei segítségével uralható, elállítható. Az ember: racionális lénnyé válhat. Az egyetlen tudomány: a történelem (a múlt racionális rekonstrukciója, a jövő társadalmának megalkotása).

Mi a filozófia? 4. Tudomány. A világra jellemző tudás keresése. Bizonyítható és megalapozható. Intézmények, munkaidő, tudományos közösség, tanulmányok. Platón Akadémiája, középkori egyetemek, újkori kánon. Analitikus filozófia (fogalmi kutatás), fenomenológia (a tudat jelenségei). A filozófia területei:

Mi a filozófiatörténet? Gondolkodástörténet és filozofálásra való felhívás. Filozófia-történetírás története. Doxográfia: ókor, filozófusok története, tanok rögzítése. Kommentár: középkor, átfogalmazás. Eruditus történetírás: a filozófia története, szövegek vizsgálata. Történeti és racionális rekonstrukció: a tanok saját korába vagy más tanok mellé való illesztése. Szellemtörténet-írás: kinek a tanai érdekesek?

Preszókratikusok és szofisták Teológusok (Homérosz és Hesziodosz): társadalmi és isteni rend. Filozófiai fordulat: Kozmológusok, természeti rend. Mivel magyarázhatók a természeti események: a természet lényegével (víz, levegő, tűz, Értelem, atomok, ellentétek, harmónia). Preszókratikusok. Szofisták. Phüszisz (természet, rend) és nomosz (társadalomtörvény). A városállam törvényeinek tanítása pénzért. Az ember (etika, politika). Relativizmus, szubjektivizmus.

Szókratész 1. - Ismeretelmélet A szofistákkal összehasonlítva. A bölcsesség tanítható, de nincs tanítója. Léteznek abszolút etikai, és objektív megismerési mércék. A mércékről való tudásra úgy teszünk szert, hogy megszabadulunk a hamis vélekedésektől. Erre a másokkal való vitában van lehetőségünk. A tudás megszerzésének módszere így a cáfolat (elenkhosz): definíció kérése, majd további meghatározásokkal a definíció cáfolata. Az elenkhosz működése: a cáfolattal kigyomláljuk a rossz vélekedéseket, és marad a helyes vélekedés. Mi az, ami marad?

Szókratész 2. – Lélekelmélet és etika Az erény, mert az már korábban benne volt. Az erény veleszületett a lélekkel. Az erény a tudó lélek kiváló hajlama, azaz tudás. Az erény teszi jóvá a cselekvést. Ezért: a rossz tett oka a téves vélekedés (amit a cáfolat kigyomlál). Boldog élet az igazság birtoklása (ami marad a cáfolat után). A léleknek boldogságot okoz a jó tett, ezért törekszik az erényes tett végrehajtására. Így: Senki sem tesz rosszat készakarva. Jobb a rosszat elszenvedni (a testnek rossz), mint elkövetni ( a léleknek rossz).

Platón 1. Ismeretelmélet A tudás megszerzésének a módszere: visszaemlékezés (az igaz vélekedésekre való rávilágítás, pozitív elem) (anamnészisz). Nem cáfolat, hanem rávezetés arra, amire vissza lehet emlékezni. A tudás megértés, és a megértés visszaemlékezés (Ah, emlékszem!”,„Ah, értem!”). A tudás igaz vélekedés (velünk született), ami igazolt (visszaemlékezett) is. Kérdés: mire emlékszünk vissza?

Platón 2. Metafizika A formák. A tudás tárgyai a formák, ezekre emlékszünk vissza. Legvalóságosabb dolgok (dolog és árnyéka), melyek a saját világukban (elvont, platonikus világ) léteznek. Elvont dolgok, nem változnak, örökké léteznek. Általánosak: minden f dologban azonos az F forma, a f dolgok azért f-k, mert részesednek a F formában. Nem érzékeljük őket, hanem értelemmel ragadjuk meg. Abszolút és objektív cselekvési mércék, melyek egyben a fogalmi valós gerincét is képezik. A lélek a testbe kerülés előtt a formákat szemlélte, majd utána visszaemlékszik rájuk.

Platón 3. Lélekelmélet A Szókratésszel közösen tartott elképzelések. A lélek az ember valódi énje (a test nem). A lélek jólléte az erénnyel biztosítható, melyek eleve benne vannak a lélekben. A lélek és a test független egymástól: a lélek gondolkodik és vágyik megismerni; a test érzékel és vágyakozik. Platón. A lélek a testbeköltözés előtt is létezett (keletkezetlen és halhatatlan). Lélekrészek: gondolkodó, indulatos és vágyakozó lélekrész. Az ész irányít. A rossz oka, hogy nem az ész irányított: akaratgyengeség.

Platón 4. Természetfilozófia A természeti események magyarázatai. Mechanikus magyarázat (anyagi folyamatok). Teleologikus magyarázat (észfolyamatok). Formákban való részesüléssel való magyarázat (formák). Kozmogónia. A jó alkotómester (démiurgosz) rendezi el a kaotikus anyagot a formák mintájára (innen a részesülés). Ennek oka, hogy a démiurgosz jó, és szeretné, ha minden hozzá lenne hasonló, és a rendetlenség nem jó. A démiurgosz természete miatt, és nem akarata miatt teremt.

Platón 5. Etika és politika Mindenki a saját javára törekszik: a jó/boldogság a tudás és a gyönyör keveréke. Hogyan érhető el a boldogság? Az erényekkel. A lélekrészek erényei és összhangjuk (tudás, bátorság, mértékletesség, igazságosság). A jó államnak is három része van, a lélekhez hasonlóan: a rátermett ember vezeti, az őrök védik, és a termelők termelnek. Barlanghasonlat: erkölcsi és politikai értelmezés.

Boda Mihály Email cím: mihaly.boda@yahoo.fr KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Boda Mihály Email cím: mihaly.boda@yahoo.fr