A Nagy Francia Forradalom

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Nagy Francia Forradalom
Advertisements

Rendi ellenállásból forradalom Az Általános Rendi Gyűlés (États généraux)
Gyermekek a leszakadó világban Társadalmi állapotrajzok konferencia MTA Szociológiai Kutatóintézet november 19.
A Horthy-korszak kezdete Trianoni békeszerződés. 1.Előzmények (a tanácsköztársaság bukása utáni időszak) a.) rövid életű, átmeneti kormányok alakulása.
MESZK Gyermekápolási Szakmai Tagozat Beszámoló Bognár Lászlóné tagozatvezető.
Téma: Demográfiai robbanás 1960 után a világban (típusok, országcsoportok, országok) Készítette: Király Klaudia Geográfus, MSc.
Az angol polgári forradalom Az alkotmányos monarchia megszületése.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.
A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia aktuális kérdései Magyarországi feladatok a „Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
 Utak  Okok  Következmények  Éghajlatváltozás  Természeti katasztrófák  Éhínség,járvány,stb  Háború  Túlnépesedés  Társadalmi berendezkedési.
TANÁRLÁZADÁS ÉS ISKOLAPOLITIKA – TÉTEK, REMÉNYTELENSÉGEK ÉS REMÉNYEK NAHALKA ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ, NY. EGY. DOCENS
Az enyhülés korszaka. Háború vagy béke  Sztálin halála  XX. Pártkongresszus  módosult a korábbi politikai irányvonal  A propagandaháború tovább folytatódott.
A polisz születése Görög táj képe, ahol a polisz kialakult.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…
A nemzeti eszme Magyarországon. Ma mit értünk nemzeten? Szélsőségek: agresszív nacionalizmus elveszett a magyar nemzeti identitás.
Alkotmányos királyság Franciaországban
Magyarország a két világháború között
Merre tovább magyar mezőgazdaság?
KSH Statisztikai koordinációs főosztály
A protestáns vallások terjedése Magyarországon
(Dávid és Salamon uralkodása)
Az egységes olasz és német állam létrejötte
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
„Vasbordájúak” serege -forradalom Angliában
A felvilágosodás - a polgárosodás eszmeisége
A HIDEGHÁBORÚ KIBONTAKOZÁSA
Készítette: Szabó Erwin Matematika-földrajz tanári MSc
A közigazgatással foglalkozó tudományok
A felvilágosult zsarnok – II. József
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Megújuló energia a megújuló borsodi ártéren
A nagyhatalmak versengése és az első világháború
Osztrák-Magyar Monarchia
Az orosz állam birodalommá válása a Romanovok idején
A „fény százada”.
Az erősödő náci állam vonzásában
AZ ÓKORI KELETI TÍPUSÚ ÁLLAMOK
1993-as közoktatási törvény
Bevezetés a jog- és államtudományokba
Magyarország a dunai monarchiában
A kiegyezés Az 1867-ben I.Ferenc József és a magyar politikai vezetők között született megállapodások összefoglaló neve.
Portugália.
Nemzeti jövedelem és tőkefelhalmozás Magyarországon
Kommunizmus: Született: 1796 Apa: Gracchus Babeuf
Jegyzői Értekezlet A településkép védelméről szóló évi LXXIV. Törvény végrehajtásának aktuális Önkormányzati feladatai Lukáts István.
KRE/ÁJK Köbel Szilvia november-december
Az őszirózsás forradalom
A populizmus Franciaországban
Középkor története 7. osztály
A Nagy Francia Forradalom
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
Az állam és a piacgazdaság
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
Állampolgári jogok és kötelességek
Európa munkaerő igénye
Kiútkeresés a válságból Gömbös-kormány
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
Magyar alkotmány- és közigazgatás-történet
Családi vállalkozások
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Az Országfásítási Program előkészítésének aktuális kérdései
Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Válság után, válság előtt
A harmadik Magyar Köztársaság első évtizede
Előadás másolata:

A Nagy Francia Forradalom

A forradalom menete, szakaszai 1. 1789. július 14. - 1792. augusztus 10. (a királyság bukása)   (1789-1791. az alkotmány elfogadása; 1791-1792.) 2. 1792. augusztus 10. - 1793. június 2. (a gironde bukása) 3. 1793. június 2. - 1794. július 27. (Robespierre vád alá helyezése) 4. 1794. július 27. -1795. 5. 1795-1799.

Előzmények 1774-1792 XVI. Lajos uralkodik - a francia gazdaság és társadalom problémái, az abszolút monarchia csődje  - demográfiai hullám 22 →26-28 millió (1.) - a társadalom falusi elhelyezkedése, és természeti csapások - terményárak növekedése  - Franciaország. geopolitikai helyzete -  mindegyik háborúban szerepelnie kellett  - a rendek egyenlőtlen eloszlása (2.)  - az amerikai szabadságharc támogatása fedezet nélkül (74 körül)

Társadalom Nagypolgárság: legnagyobb vagyon, földbirtok, de a politikai hatalom ezzel nem arányos Közép- és kispolgárság, városi szegénység tömeg! Nemesség: udvari arisztokrácia „Noblesse oblige” A gazdasági életbe nem kapcsolódnak be. Egérút: kegydíj apanage, tiszti rang Parasztság: haszonbérlet, állami adók→ csőd lehűlés, rossz termés: éhinség

Gazdasági csőd Államcsőd: USA (4-5) Necker: takarékoskodás: sikertelen Újabb hitelek ↓ Rendi mozgalom: Előkelők Gyűlése 1787. Együttműködés ára: a rendi gyűlés összehívása

A forradalom menete - 1789. május 5. - A rendi gyűlés összehívása  június 20. - Labdaházi eskü ---> rendi gyűlésből nemzetgyűlés  július 14. - Bastille bevétele, a forradalom kitörése,

A labdaházi eskü (J.L. David)

A Bastille ostroma után Községtanácsok forradalma (municipális, vagy városi forradalom)

„Csodák éjszakája”(VIII. 4.) – az első két rend lemond kiváltságairól „Nagy félelem” kora (nemesség a parasztságtól, parasztság a nemesektől retteg, legendák terjednek) „Csodák éjszakája”(VIII. 4.) – az első két rend lemond kiváltságairól Megfogalmazzák és kiadják az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata című alapdokumentumot (VIII. 26.) (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen)

rögzíti a legfontosabb egyéni szabadságjogokat: az élethez, a tulajdonhoz, a szabadsághoz való jogot, a szólás, a gondolkodás és a sajtó szabadságát, vallásszabadságot és a választójogot), a hatalommegosztás elvét és a népszuverenitás elvét.

Gazdasági válsággá mélyül DE: mindez az alapvető problémát nem oldja meg Pénzügyi válság ÉHÍNSÉG! Gazdasági válsággá mélyül

Az „asszonyok menete” az eredetileg kenyérért menetelő nőkhöz az egész párizsi lakosság csatlakozott s kikényszerítették, hogy a nemzetgyűlés Versailles-ból a párizsi királyi udvarba a Tuileriákba költözött. (Október 5-6.) Cél: a királyt és a képviselők munkáját a forradalmi Párizs ellenőrizte.

A gazdasági problémák megoldására: Talleyrand javaslata: Az egyház a birtokait adja el Erre: assignaták kibocsátása  

További intézkedések a gazdasági helyzet javítására: céhek, monopóliumok eltörlése egységes mértékrendszer szabad árak földek áruba bocsátása eltörlik a nemesi előjogokat, címeket a papok állami alkalmazottak

Politikai pártok létrejötte Eleinte a képviselők gyűltek össze a nemzetgyűlésen kívül nézeteiket egyeztetni, ehhez csatlakoztak a párizsiak, és végül megszervezték a vidéki hálózatot.

A Feuillant klubba a mérsékelt alkotmányos monarchiát akaró nemesek és nagypolgárok tartoztak. A jakobinus klubba eleinte beletartoztak az alkotmányos monarchia és a köztársaság között ingadozó vagyonos polgárok is, Később a radikális, a forradalmat minél tovább vinni akarók mozgalma lett

Gironde néven kiváltak a klubból a vagyonosabb polgárok – akiknek a forradalom eddigi vívmányai elegendőek voltak(1792). A jakobinusok másik csapata megőrizte eredeti nevét. A köztársaságpárti kispolgárokat tömörítette. A nemzetgyűlésben e politikai csoportok az alkotmányos monarchia alkotmányán dolgoztak. Az ellentétek kiéleződnek a király helyzete miatt XVI. Lajos meg akar szökni Párizsból és Franciaországból („VARENNES-i VÁLSÁG”) - 1791. június 24-25.

1791 szeptember elején elfogadják az új alkotmányt, ennek értelmében: 1791 októberétől már Törvényhozó Nemzetgyűlés van Ebben legfőbb a háború kérdése: háborút akar a király (hatalmának visszaállítását reméli tõle) és a      girondisták (a forradalmat "exportálni" akarják) az alkotmányos monarchia hívei és a jakobinusok ellenzik a háborút