Bevezetés a nyelvészetbe 5. A magyar mondat szerkezete É. Kiss Katalin PPKE 2018

Magyar nyelvtan: A magyar anyanyelvű beszélők nyelvi képességének modellje: milyen műveletek, milyen kikötések szükségesek ahhoz, hogy a magyar szókincs elemeiből minden lehetséges magyar mondat létrehozható legyen, helytelen mondat viszont egy sem.

A magyar mondat szerkezete 1. A mondat topik–komment tagolódása Topik = logikai alany; amiről a mondat szól Komment = a logikai alanyról szóló állítás TOPIK: KOMMENT: (1)a. János vett egy autót. b. Az idős asszonyt elütötte a vonat. c. Egy kollégám biciklivel jár dolgozni. d. A vonatokon megszaporodtak a rablótámadások. e. A folyó fölött híd ível át.

A topik tulajdonságai a. A mondat elején áll (csak kötőszó és mondathatározó előzheti meg) b. Megelőzi a mondat főhangsúlyos összetevőjét c. Referáló (meghatározott egyénre vagy csoportra utaló) kifejezés (2)a.[Topik János] [Komment 'rajzolt egy autót] (3)a. [Komment 'Minden fiú focizni akart] b. [Komment 'János is focizni akart] c. [Komment ‚Melyik fiú akart focizni]

d. Csak az lehet topik, aminek megnevezettje az adott eseménytől függetlenül létezik a társalgási univerzumban (4)a. [Komment 'Bejött egy fiú a szobába] – új referenst vezet be, nem lehet topik b. Az ajtó előtt gyerekek várakoztak. [Topik Egy fiú] bejött a szobába. - topik   Létrejövést/létezést kifejező igék: alanyuk létezését/létrejöttét állítják. Alanyuk nem előfeltételezett –> nem topikalizálható: (5)a. [Komment Van/akad pénz] b.*[Topik A pénz] [Komment ’van/akad] (*: a mondat helytelenségének jele) (6)a. [Komment Született egy gyerek] b. *[Topik A gyerek] [Komment ’született]

Topik nélküli mondatok: (7)a. [Komment 'Alakult egy énekkar] b. [Komment 'Megkérte János a Mari kezét] c. [Komment 'Esik az eső] Rejtett névmási topik: (8) [Topik pro] [Komment 'Elmentünk biciklizni a budai hegyekbe] Többszörös topik: (9)a. [Topik János a biciklit] [Komment 'kéz alatt vette] b. [Topik A biciklit János] [Komment 'kéz alatt vette

1. A komment rétegei: Semleges mondatok: (10)a. János [írja a leckét] - igei kifejezés b. János [megírta a leckét] - igemódosítós igei kifejezés c. János [gyorsan [megírta a leckét]] - határozóval módosított igei kif. d. János [mindenből [gyorsan [megírta a leckét]]] - kvantoros igei kif.

A komment rétegei: Nem-semleges mondatok: ige-előrevivés az igekötő elé (11)a. János [’nem írta [meg a matekleckét]] tagadás b. János [a ’MATEKLECKÉT írta [meg]] fókusz c. János [a ’MATEKLECKÉT [nem írta [meg]]] fókusz + tagadás d. János [’nem [a MATEKLECKÉT írta [meg]]] tagadás + fókusz [’Mindenki [a MATEKLECKÉT [nem írta [meg]]]] kvantor + fókusz + tagadás

A komment magva: az igei kifejezés Az igei kifejezés szerkezete: XP: NP, PP, AdjP vagy AdvP (12) VP VM (igemódosító) V’ V XP XP XP (ige) (bővítmény) (bőv.) (bőv.)

Az igekötős ige nem összetett szó (lásd Brassai Sámuel 1860-65) (12)a. János el ment. b. János nem ment el. c. János nem veszett velük tegnap össze. d. János el akart menni, és el is ment. e. János el kell, hogy menjen.

Egyéb igemódosítók: A puszta főnévi tárgy, puszta főnévi határozó, patiensi szerepű alany úgy viselkedik szórendileg, mint az igekötő: (13)a. János levelet írt. b. János moziba ment. c. János kórházban fekszik. d. Vendég érkezett. e. Víz ment a fülembe.

A fókusz (14)a. [S [NP János] [VP be-járta a biciklijével a Börzsönyt] b. [S [NP János] [FocP A BICIKLIJÉVEL járta be a Börzsönyt] c. [S [NP János] [FocP A BÖRZSÖNYT járta be a biciklijével] d. [FocP JÁNOS járta be a bickilijével a Börzsönyt] A fókusz funkciója: A fókusz kimerítő azonosítást fejez ki. Egy releváns halmazból, melynek elemeire a predikátum igaz lehet, kimerítően azonosítja azt a részhalmazt, melyre a predikátum igaz, és kizárja a kiegészítő részhalmazt.

A fókusz szerkezeti helye A fókusz megelőzi a VP-t, és magához vonzza az igét: (15) FocP NP Foc’ JÁNOS V VP járta VM V’ be V NP NP _ _ a Börzsönyt

A ‘kimerítő’ jegy bizonyítéka (16)a. [S Péter és Pál [VP jelest kapott]] –> b. [S Péter [VP jelest kapott]] ((b) logikai következménye (a)-nak) Ha Péter és Pál kimerító azonosítást fejez ki, (b) nem következménye (a)-nak. (17)a. PÉTER ÉS PÁL kapott jelest. –x–> b. PÉTER kapott jelest. A fókusztagadás csak a fókusz kimerítőségét tagadja: (18)a. Nem PÉTER kapott jelest. b. Nem PÉTER kapott jelest, hanem PÉTER ÉS PÁL (kapott jelest). (19)a. PÉTER kapott jelest. b. Nem. Pál is jelest kapott.

Kötelezően fókuszálandó: Kérdőszós kifejezések: (20)a. [FocP Kinek a biciklijével járta [VP be János a Börzsönyt]]? b. János [FocP mit járt [VP be a biciklijével]]? (21)a.*A Börzsönyt bejárta ki a biciklijével? b.*A Börzsönyt ki bejárta? c.*A BÖRZSÖNYT járta be ki? d.*Ki a Börzsönyt bejárta?

Kötelezően fókuszálandó: (22)a. KEVÉS DIÁK olvasta el Chomsky könyvét. b.*Kevés diák el olvasta Chomsky könyvét. c.*El olvasta Chomsky könyvét kevés diák. (23)a. A diákok CSAK KÉT KÖNYVET olvastak el. b.*Csak két könyvet el olvastak a diákok. c.*A diákok el olvastak csak két könyvet.

A fókuszpozíció kimerítő jegyének következménye (24)a. János két doboz cigarettát elszív egy nap. ’legalább kettőt’ b. János elszív egy nap két doboz cigarettát. ’legalább kettőt’ c. János két doboz cigarettát szív el egy nap. ’pontosan kettőt’

A kvantorpozíció (QP) Kvantorok a komment élén, a topik után (Kvantor: halmazt jelöl, annak számosságára utal) (25)a. [‘Minden lánynak [FocP ‘JÁNOS segített]] b. [‘Marinak is [FocP ‘JÁNOS segített]] c. [Még ‘Marinak is [VP ‘segített János]] d. János [‘mindig [FocP csak ‘MARINAK segített]]

Több kvantort tartalmazó mondatok: a hatóköri olvasat a szórendről függ A kvantorok hatóköri értelmezését sorrendjük határozza meg: (26) János [QP többször is [QP minden barátját [VP meghívta]]] ‚Jánosról azt állítjuk, hogy több olyan alkalom volt, amikor minden barátját meghívta.’ (27) János [QP minden barátját [QP többször is [VP meghívta]]] ‚ Jánosról azt állítjuk, hogy minden barátjára az áll, hogy többször is meghívta.’

Több kvantort tartalmazó mondatok: a hatóköri olvasat a szórendről függ (28)a. [Minden filmet [FocP KEVÉS NÉZŐ nézett [VP meg]]] 'Minden filmre igaz, hogy kevesen voltak azok, akik megnézték.’ b. [FocP KEVÉS NÉZŐ nézett [VP meg minden filmet]] ‚Kevés filmre igaz, hogy minden néző megnézte.’

A magyar szórendet/mondatszerkezetet az összetevőknek nem a mondatrészi hanem a logikai szerepe határozza meg A magyar mondatszerkezet: TopP topik(ok) QP kvantor(ok) NegP nem FocP fókusz NegP nem (V) VP VP V’ V XP XP XP