A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakítása A Kormány elkötelezett az Európai Unió által kötelezettségként meghatározott hulladékhasznosítási célok teljesítése tekintetében. Annak érdekében, hogy a végső soron Magyarország számára 2020-ig meghatározott kötelezettségeket hazánk teljesítse, az államnak is feladatot kell vállalnia. Így a szakágazati jogszabályban az önkormányzati hatáskör biztosítása mellett meg kell határozni az állami hatáskört is. Mindezek érdekében a hulladékról szóló 2012. évi 185. törvény módosítása szükséges. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Köztisztasági Egyesülés szakmai konferenciája, 2015. november 10.

PROBLÉMATÉRKÉP Összességében a kialakult rendszer önmagában nem elégséges az európai uniós kötelezettségek teljesítéséhez, ugyanakkor nem motivál a hasznosításban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázására. A közszolgáltatás finanszírozása évi 14 milliárd forintos hiánnyal küszködik és az ellehetetlenülés határán mozog. Éves szinten 40 milliárd forint nagyságrendű értéket veszítenek el a cégek azzal, hogy a hulladékban rejlő haszonanyagokat ahelyett, hogy kinyernék és hasznosítanák, inkább lerakják. Ugyanis a hasznosításra egyenként többmilliárd forintos költségen kiépült alrendszerek kedvező feltételekkel értékesíthető haszonanyagot nem képesek előállítani, az általuk hulladékból előállított RDF/SRF tüzelőanyag, állaga, összetétele, szennyezései folytán a piacon csak nyomott, sőt az esetek egy részében negatív áron értékesíthető. Emiatt a közszolgáltatók a haszonanyag kinyerésére létrejött erőforrások üzemeltetésében sem érdekeltek.

ALAPVETŐ CÉLKITŰZÉS I. A hulladékgazdálkodás fejlesztésében érvényre kell juttatni a 2020-ra előírt és 2030-ra várható európai uniós kötelezettségek teljesítésének prioritását: Csomagolási papír 60%, műanyag 22,5%, üveg 60%, fém 50%, fa 15%, mindre összesen 60% hasznosítási kötelezettség, utóbbiból 55% minimális újrafeldolgozási kötelezettség→Teljesítési határidő: 2012.12.31 (lejárt!) Települési szilárd hulladék (TSZH) papír, műanyag, üveg és fém frakciók együttesen minimum 50%-os újrafeldolgozási kötelezettség→Teljesítési határidő: 2020.12.31. A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni.→Teljesítési határidő: 2016.07.01. II. A közszolgáltatáson belül országosan tapasztalható eltérések kiegyenlítése. III. A közszolgáltatás finanszírozási rendszerének fenntartható pályára állítása. I. Annak érdekében, hogy megalapozott és hosszútávon fenntartható, valamint az európai uniós elvárásoknak és kötelezettségvállalásoknak megfelelő pályára állíthassuk a hazai hulladékgazdálkodás rendszerét, számos megfontolást és feltételt szükséges együttesen figyelembe venni. Mindenek előtt a kötelezettségek teljesítése érdekében a hulladékgazdálkodás fejlesztésében érvényre kell juttatni a 2020-ra előírt és 2030-ra várható európai uniós kötelezettségek teljesítésének prioritását. Ez a jelenlegi hasznosítási arányok növelését jelenti, mely lépés többletforrást biztosít a hulladékok lerakásával szemben a haszonanyagok kinyerése, feldolgozása, magas hozzáadott értékű termékek előállítása révén. Csomagolási hulladékra előírt hasznosítási arányok: 2015-ös előzetes adatok alapján nem teljesítjük az üveg frakcióra előírt hasznosítási arányt, valamint a csomagolás hulladékok összes mennyiségére meghatározott anyagában történő hasznosítási előírás. Települési szilárd hulladék (TSZH) papír, műanyag, üveg és fém frakciókra előírt 50%-os anyagában történő hasznosítási arány: ha nem történik fejlesztés, 2020-ra nem teljesítünk. A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségre vonatkozó kötelezettség: E kötelezettséget hazánk teljesítette, további teendő jelenleg nincs. II. Meg kell határozni azokat a fejlesztéseket is, amelyek kiegyenlítik az országosan tapasztalható eltéréseket a közszolgáltatáson belül. Ehhez előzetesen tisztázni szükséges, hogy melyek az egységes közszolgáltatási színvonal feltételei. III. A fejlesztések együttesen megalapozzák a közszolgáltatás finanszírozási rendszerének fenntartható pályára állítását, ugyanis a fejlesztési ciklus végére a hasznosítási arányok növelése által nyert többletbevételek egy részének visszaforgatása révén a közszolgáltatás hiánya a költségvetés külön megterhelése nélkül eltüntethető, az iparág önfinanszírozóvá válik.

RÉSZLETES CÉLOK A rezsicsökkentés vívmányainak megőrzése. A lehető legkevesebb hulladékot ártalmatlanítsák lerakással. Az Európai Unió által előírt hasznosítási célok teljesítése. A termikus hasznosítás, mint végpont kiépítése, valamint a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtési rendszer teljes körű működtetése. A lakosság részére közel egységes (helyi sajátosságokat figyelembe vevő) színvonalú szolgáltatás biztosítása, az ellátás biztonságának javítása. A rendszerben jelenleg fennálló veszteség kivezetése. Az önkormányzati önrendelkezési jog biztosítása.

FELTÉTELEK Kiindulási alap: az uniós forrásból megvalósított hulladékgazdálkodási projektek keretében megindult beruházások eredményei. A létrejött erőforrásokra vonatkozó fenntartási kötelezettség teljesülése, valamint, ahol szükséges, azok továbbfejlesztése. A hulladékok anyagában történő hasznosítási irányának továbbvitele, az energetikai hasznosítás ezzel párhuzamba állítása. Az átalakítás során bizonyos feltételek teljesülésére különösen nagy hangsúlyt kell fektetni. Alapfeltétel, hogy az átalakítás olyan irányt szabjon, amely az uniós forrásból megvalósított hulladékgazdálkodási projektek keretében megindult beruházások eredményeiből indul ki: biztosítja a létrejött erőforrások fenntartási kötelezettségében vállaltak teljesülését, valamint, ahol szükséges gondoskodik azok továbbfejlesztéséről, a hulladékok anyagában hasznosítási irányának továbbvitele, az energetikai hasznosítás ezzel párhuzamba állítása. Az elmúlt évek során uniós forrásból támogatott hulladékgazdálkodási projektek keretében összesen 140,6 milliárd Ft értékű beruházás valósult meg, illetve még van folyamatban, ebből az uniós támogatás mértéke: 124,0 milliárd Ft. A KEHOP 3. prioritási tengelye a 2014-2020 közötti időszakban mintegy 100 milliárd Ft (~330 000 000 EUR) forrást biztosít hulladékgazdálkodási célú fejlesztésekre.

A megoldás alapelve: Egységes nonprofit közszolgáltatási rendszer kialakítása nullszaldós működéssel A Kormány elkötelezett a probléma hosszú távú megoldására, a közszolgáltatás fenntartható működésének biztosítására. Ezért a Kormány számára egy komplex hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer megvalósítása a cél, amely a fenntarthatóságot és szolidaritás elvét is érvényesíti, valamint a lakosság érdekeit is szem előtt tartja.   A lakosság részére – a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartása mellett – magas, állandó, egységes színvonalú szolgáltatást szükséges biztosítani. Ehhez elengedhetetlen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás optimális országos rendszerének kialakítása. Ennek első lépéseként el kell végezni a jelenlegi közszolgáltatási rendszerelemek vagyonleltárát, majd – a közszolgáltatás fenntartható működtetése érdekében – szükségessé válik a közszolgáltatás koordinálásának, a vagyonelemek kezelésének, illetve tulajdonlásának, működtetésének szétválasztása állami, illetve önkormányzati feladat- és felelősségi körre. Az egységes színvonalú közszolgáltatás kiépítése, valamint az uniós feltételek teljesítése érdekében a legcélszerűbb állami vagyonkezelésbe venni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási vagyonelemeket, mely azonban csak lehetőségként áll az önkormányzatok rendelkezésére, önkéntes csatlakozás mellett. Tekintettel arra, hogy az állami vagyonkezelésbe vétel az uniós támogatásból megvalósult rendszerelemek fenntarthatóságának finanszírozását megfelelőbben kezelni tudja, az önkormányzatoknak és a társulásoknak a vagyonkezelésbe adás egy olyan lehetőség, amely csökkenti a kiadásaikat.  

Lépések a közszolgáltatás szükséges átalakításához A hulladékról szóló 2012. évi törvény módosítása →Országgyűlés nov. 10-i ülésére benyújtásra kerül Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. létrehozása (Holding) →határidő: 2016. jan. 1. →felelős: NFM Vagyonkataszter elkészítése →határidő: 2016. ápr. 30. →felelős: NFM, FM A hulladékról szóló 2012. évi törvény módosítása: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átfogó, egységes koncepciójának megteremtéséhez szükséges rendelkezések, felhatalmazások beépítésével. Holding szervezet létrehozása: egy új állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet alapításával, az állami hulladékgazdálkodási közfeladatok gyakorlására, e körben kiemelten a közszolgáltatási díj (a lakosság által fizetett rezsicsökkentet díj fenntartása) beszedésére, és az ehhez kapcsolódó kintlévőségek kezelésére, továbbá a hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati vagyon vagyonkezelésére, amennyiben az önkormányzatok a vagyonkezelésre a Holdingot önkéntesen felkérik. (A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer holding alapon történő átalakítására irányuló szándékát a Kormány a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fenntartható működésének biztosításáról szóló 2030/2014. határozatában fejezte ki.) Vagyonkataszter elkészítése: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megalapozott és fenntartható átalakításához szükséges. A közszolgáltatási rendszer részét képező eszközök, létesítmények felmérését jelenti, egyfajta infrastruktúra-adatbázis, nem vagyonértékelés!

Törvény módosítás I. Definíció módosítás: ,,hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését, vagyonkezelését és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás” Önkormányzati és állami hatáskör megosztása: ,,önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat az önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi szintű részletszabályainak meghatározása, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatási szerződés megkötése (helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás) állami hulladékgazdálkodási közfeladat: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezése.” (E törvény alkalmazásában) „27. hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését, vagyonkezelését és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás;”   Annak érdekében, hogy az önkormányzati, valamint az állami hatáskört szét lehessen választani, két fogalom bevezetése szükséges. A fogalmak a Mötv. által meghatározott önkormányzati hatáskört nem sértik, annak egzakt meghatározását teszik lehetővé. (2) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 27a. és 27b. ponttal egészül ki: „27a. önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat az önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi szintű részletszabályainak meghatározása, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatási szerződés megkötése (helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás); 27b. állami hulladékgazdálkodási közfeladat: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezése.”

Törvény módosítás II. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó rendelkezések ,,(1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében az állam meghatározza a hulladékgazdálkodás országos céljait, melyek a 73. § (1) bekezdése szerinti e törvényben megállapított céloknak minősülnek, meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait, ellátja az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt, elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet, amely többek között meghatározza a közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat, megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztése megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek, megállapítja, hogy a közszolgáltató tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak (a továbbiakban: megfelelőségi vélemény), g) a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét; h) kezeli az önkormányzatok, önkormányzati társulások által önkéntesen vagyonkezelés körében rábízott vagyont; i) beszedi a közszolgáltatási díjat és kifizeti a közszolgáltatóknak a miniszter által meghatározott szolgáltatási díjat; j) kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket. (2) Az állam az (1) bekezdés szerinti feladatainak ellátására koordináló szervezetet (a továbbiakban: Koordináló szerv) hoz létre.” A fogalmak kiegészítésén túl az állami feladatok pontos meghatározást a Ht., mint a szakterület speciális jogszabálya tartalmazza, így az állami feladatok felsorolása szükséges. Az állami feladatok ellátása érdekében az állam koordináló szervezetet hozhat létre, amely nem tényleges közszolgáltató, így koordinációs és vagyonkezelési feladatokat lát el. A Koordináló szerv fölött irányítási és tulajdonosi feladatokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter látja el, amely a Ht.-ban is rögzítésre kerül.

Törvény módosítás III. A Koordináló szervre vonatkozó rendelkezések ,,(3) A Koordináló szerv az érintett közigazgatási szervezetnek javaslatot tesz a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a) állami támogatásainak felhasználására, b) közszolgáltatási területek szerinti lehatárolására, és c) szabályozására. (4) A helyi közszolgáltató, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa megad minden adatot és információt, ami a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Koordináló szerv kezelheti és részére átadhatók az e bekezdésben és a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatok.” ,,(6) A Koordináló szervvel kapcsolatos állami irányítási és tulajdonosi feladatokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter látja el. (7) A Koordináló szerv kijelöléséről, részletes feladatairól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás – személyes adatokat nem tartalmazó – tartalmáról és rendjéről e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezik. A közszolgáltató, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a Koordináló szerv által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a közszolgáltató a szolgáltatási díj meghatározásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a Koordináló szerv a szolgáltatási díjat a megfelelő adatszolgáltatásig nem fizeti ki.” A Koordináló szerv fölött irányítási és tulajdonosi feladatokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter látja el, amely a Ht.-ban is rögzítésre kerül. A Ht. módosításával lehetővé válik, hogy a Koordináló szerv a hozzá rendelt feladatokhoz szükséges adatokat, információkat megkapja és kezelhesse. Az előzőek alapján a Koordináló szerv a közszolgáltatók részére fizetendő szolgáltatási díjakra javaslatot tehet, amelyet a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben határoz meg. A módosító rendelkezés lehetővé teszi, hogy a későbbiekben létrejövő, esetleg területet átvevő szolgáltatókra lehessen szolgáltatási díjat alkalmazni.

Törvény módosítás IV. Az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó rendelkezések A Ht. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényben meghatározott minősítési engedéllyel (a továbbiakban: minősítési engedély) és a 32/A. § (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelőségi véleménnyel rendelkező gazdasági szereplővel köthet. A Ht. 35. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:) „a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatási terület határait az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltakkal összhangban.”

Törvény módosítás V. Az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó rendelkezések A Ht. 37. § (1a) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:  „(1a) A 2016. április 1-jét követően megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat legfeljebb egy hónapos felmondási idővel felmondja, ha a közszolgáltató nem rendelkezik minősítési engedéllyel vagy megfelelőségi véleménnyel.”    A Ht. 18. alcíme a következő 37/B. §-sal egészül ki: „37/B. § A települési önkormányzat és az önkormányzatok társulása, a tulajdonukban álló hulladékgazdálkodási létesítményeket, eszközöket, vagyonelemeket – ha nem adják át a Koordináló szervezetnek vagyonkezelésre –, a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak megfelelően kötelesek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához biztosítani, e körben az adott önkormányzattal, önkormányzati társulással közszolgáltatási szerződéssel rendelkező közszolgáltatónak üzemeltetésre átadni. A települési önkormányzat és az önkormányzatok társulása a tulajdonukban álló hulladékgazdálkodási rendszerek azon fejlesztését, amely az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben szereplő az adott területre vonatkozó feladatokat, előírásokat érinti, csak a 32/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozat birtokában kezdheti meg.”

Állami feladatkör hulladékgazdálkodási közszolgáltatás valamennyi vagyonelemének teljes körű és megbízható felmérése központi koordinációs hatáskör→egységes színvonalú közszolgáltatás, egységes fejlesztési irányok területi egyenlőtlenségek és adottságok kiegyenlítése→optimalizálás vagyonkezelés (önkéntes vagyonátadás esetén) kintlévőségek kezelése díjbeszedés díjelosztás Állam (Holding) feladatai: Függetlenül a vagyonkezelésbe adás választásától szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás valamennyi vagyonelemének teljes körű és megbízható felmérése (állapot és kapacitásrögzítés).   Mindezek mellett a Holding szervezet részére megállapított központi koordinációs hatáskörökkel szükséges kialakítani az egységes színvonalú közszolgáltatást, és az egységes fejlesztési irányokat, azaz a Holding szervezet a fentiek alapján kialakított adatbázist kezeli és meghatározza az egyes hulladékgazdálkodási rendszerek tekintetében a fejlesztési irányokat a Kormány által elfogadott stratégiában foglaltakhoz igazodóan. A Holding szervezet feladata a területi egyenlőtlenségek és adottságok kiegyenlítése, a veszteséges és nyereséges területek és rendszerelemek (technológiák, üzemek, stb.) országos optimalizálása által. A javaslat szerinti megoldás a tulajdont nem változtatná meg csak a vagyonkezelői jogokat és azokat is csak önkéntes alapon gazdasági érdekből vezérelt módon. Így nem sérül az Önkormányzatok önrendelkezési joga és ezért lényegesen csökkenti az ellenállást (Mötv. módosítás nem kell, vagyon felvásárlás nem kell, nincs áfa probléma). A hulladékgazdálkodás központi koordinációja, a kintlévőségek kezelése, a díjbeszedés és díjelosztás, valamint a közszolgáltatási területek meghatározása, mint központi állami hatáskör kerülnek a Ht-ben meghatározásra, azaz a hulladékgazdálkodási közfeladat hatáskörének egy része törvényi rendelkezés alapján az államhoz kerül, mely feladatot az állam a saját Holding szervezetén keresztül gyakorolja. Az állami hatáskört (kötelezően állami hatáskörök) jogszabály (Ht.) határozza meg.

Önkormányzati feladatkör Rendeletben határozza meg a helyi közszolgáltatási feltételeket. Kijelöli a helyi közszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetet (helyi közszolgáltató). Megköti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést. Hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyon-elemeket önkéntes döntése alapján a Holding szervezet vagyonkezelésébe adhatja. Az önkormányzat rendeletben határozza meg a helyi közszolgáltatási feltételeket, továbbá a vonatkozó jogszabályi előírások (Ht., Kbt.) alapján kiválasztja, kijelöli a helyi közszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetet (helyi közszolgáltató), megköti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést - ezek a hulladékgazdálkodás önkormányzati hatáskörébe tartozó feladatai, ugyanúgy mint eddig. Így a települési önkormányzatok Alaptörvényben rögzített önállósága biztosított a helyi ügyek, jelen esetben a közszolgáltatási feladatellátás részleteinek meghatározásában.   Az önkormányzat, illetőleg az önkormányzati társulás a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vagyonelemeket önkéntes döntése alapján a Holding szervezet vagyonkezelésébe adhatja, amellyel együtt a vagyonhoz kapcsolódó jogkörök is átadásra kerülnek.

Törvény módosítás VI. Felhatalmazó rendelkezések Kormány rendelet megalkotására: „33. a Koordináló szerv kijelölésének módját, részletes feladatkörét, a koordinációjával és az erőforrás gazdálkodásával összefüggő szabályokat; 34. az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervre vonatkozó részletes szabályokat, e körben a közszolgáltatási területek lehatárolásának részletes szabályait; 35. a Koordináló szerv adatkezelésének részletes szabályait, továbbá a közszolgáltató, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait.”   NFM miniszteri rendelet megalkotására: „bf) a Koordináló szerv részére történő adatszolgáltatás tartalmát és rendjét, bg) a díjhátralék kezelésére vonatkozó részletszabályokat, bh) a szolgáltatási díjat, a díjalkalmazási feltételeket, a díjmegfizetés rendjét, a közszolgáltatási díj felosztásának elvét,” Az állami koordináló szervezet kijelölésére, valamint a feladatainak végrehajtása érdekében további jogszabályok megalkotása szükséges, amelyeket a Ht. felhatalmazó rendelkezései között szerepeltetni kell.

Törvény módosítás VII. Stratégia alkotási feladat Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv készítése: „92/B. § Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet első alkalommal 2016. március 31-ig kell kidolgozni, amelyben meg kell határozni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos céljait, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztésének irányait; a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat; az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét.”   Az állami feladatok megfelelő ellátása és ezek megfelelő érvényesítése érdekében Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv megalkotása szükséges, amelyben meg kell határozni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos céljait, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fejlesztésének irányait; a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat; az infrastruktúrális erőforrások optimális használatának rendszerét. Szükséges továbbá a Tervben foglaltak önkormányzatok és közszolgáltatók általi alkalmazásának ellenőrzése, ehhez kapcsolódóan került sor több módosító rendelkezés beépítésére.

A Holding rendszer működésének főbb jellemzői A hulladékgazdálkodási közfeladat állami és önkormányzati közfeladatból áll: Az önkormányzat továbbra is megtartja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati feladatait: közszolgáltató kiválasztása, adott esetben működtetése, helyi közszolgáltatásra vonatkozó rendeletalkotás. Az állam pedig egyrészt kialakítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos tervét, ehhez igazodóan megállapítja, hogy egy fejlesztés megfelel-e a tervnek, meghatározza a minimális hulladékgazdálkodási közszolgáltatási színvonalat területenként, meghatározza a közszolgáltatási díjat (ahogy jelenleg is), meghatározza a szolgáltatási díjat, amelyet a helyi közszolgáltatást ellátó szervezeteknek fizet, ellátja a központi koordinációs feladatokat, illetőleg a díjbeszedést és a kintlévőség kezelést. Fontos, hogy a javaslat alapján létrehozandó Holding szervezet feladata a területi egyenlőtlenségek és adottságok kiegyenlítése, a veszteséges és nyereséges területek és rendszerelemek (technológiák, üzemek, stb.) országos optimalizálása által. A javaslat szerinti megoldás a tulajdont nem változtatná meg csak a vagyonkezelői jogokat és azokat is csak önkéntes alapon gazdasági érdekből vezérelt módon. Így nem sérül az Önkormányzatok önrendelkezési joga.   A közszolgáltatókat érintő nehézségekre megoldást nyújt az, hogy a Holding szervezet az, aki a MEKH által javasolt és a miniszter által megállapított közszolgáltatási díjat a lakosoktól beszedi, és a kintlévőségek kezelését is végzi. A helyi közszolgáltatók pedig jogszabályban (kormányrendeletben) meghatározott elvek mentén felállított képlet szerint meghatározásra kerülő szolgáltatási díjat kapnak a Holding szervezettől, amely fedezetet nyújt az általuk végzett feladatok teljesítésére, azaz a helyi közszolgáltatási feladatok ellátására. A helyi közszolgáltatók lesznek az adott helyi létesítmények, eszközök üzemeltetői, azaz a helyi közszolgáltatás a helyi önkormányzat irányítása mellett a helyi létesítmények üzemeltetésével valósul meg a helyi igények mentén, azonban központi felügyelet és koordináció mellett, az egyenlőtlenségek kiküszöbölésével és a vagyon fejlesztési irányainak központi szakmai elvek szerinti meghatározása mellett. Ez a megoldás megfelelően biztosítja az Alaptörvény szerinti önkormányzati önrendelkezési jogot, továbbá a közösségi jogból fakadó kötelezettségek megvalósítását, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás hatásköreinek megfelelő szinten történő kezelésével. Ez az úgynevezett holding alapú közszolgáltatás.

MŰKÖDÉSI ÁBRA A fentiek alapján négyoldalú jogviszony jön létre: a lakos - az állam (nevében a Holding jár el) – az önkormányzat - és a helyi közszolgáltató között:   önkormányzat és a helyi közszolgáltató között közszolgáltatási szerződés jön létre (marad fenn), amely a helyi közszolgáltatás ellátásának feltételeit határozza meg, e körben az önkormányzat köteles a közszolgáltatási szerződésben és a rendeletében a minimális szolgáltatási színvonalnak megfelelő tartalmat előírni a közszolgáltató jogszabály alapján köteles az ellátott szolgáltatásról adatot szolgáltatni az államnak az állam szolgáltatási díjat fizet a helyi közszolgáltatónak, mely egy normatív alapon meghatározott alapdíjból indul ki, és a közszolgáltató által adott adatszolgáltatásban szereplő feltételeknek megfelelően kerül korrigálásra jogszabályban rögzített korrekciós tételekkel. a közszolgáltató begyűjti a hulladékot a lakosoktól A lakosok díjat fizetnek a közszolgáltatásért az állam (Holding) részére, mely díjfizetési kötelezettség törvény alapján áll fenn, amely alapján az állam jogosult a jogszabályban meghatározott közszolgáltatási díjat számlázni, beszedni és behajtani.

Vagyonkataszter elkészítése I. Probléma: Jelenleg nincs olyan nyilvántartás, amelyben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás minden infrastruktúra eleme részletes adatokkal szerepelne. Cél: Egységes infrastruktúra adatbázis létrehozása az optimális kapacitáselosztás érdekében. Vizsgálni szükséges, hogy az egyes már meglévő adatbázisok (pl. OKIR, EMIR, Kincstár) adatai milyen módon lehetnének integrálhatóak egyetlen, minden érintett számára elérhető adatbázisba.  

Vagyonkataszter elkészítése II. Várt eredmény: Az infrastruktúra elemeinek nyilvántartásával, valamint a kapacitások folyamatos figyelésével lehetővé válhat a közszolgáltatás megszervezésének optimalizálása (észszerű szállítási útvonalak, optimális lerakók, átrakóállomások, kezelőművek kiválasztása, gyűjtőjáratok kihasználtsági fokának növelése, gazdaságos működés). Az adatbázis további segítséget nyújt ahhoz, hogy a KEHOP keretében még megvalósítandó hulladékgazdálkodási beruházások pontos meghatározásra kerülhessenek. Az adatbázis létrehozása hozzájárul a szolgáltatási színvonal egységesítéséhez, egyrészt a közszolgáltatások megszervezésének optimalizálásával, másrészt pedig a jövőben megvalósítandó fejlesztések pontos meghatározásával.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!