A Hármas Sisi évforduló 2007 A Hármas Sisi évforduló Erzsébet császárné és királyné 1837. december 24-én Münchenben született, és 1898. szeptember 10-én Genfben halt meg – 60 évesen Schubert: Szerenád - Isaac Stern

Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő – családi körben Sisi – egy foggal született. Szülei unokatestvérek voltak: anyja Ludovika, és apja Miksa Emánuel a Wittelsbachok szerényebb, nem uralkodó oldalágából származtak.

Sisi és Franz-Josef vázák Erzsébet királyné koronázásának 140., első magyarországi látogatásának 150. és születésének 170. évfordulóját ünnepeljük az Erzsébet Emlékév keretében. Erzsébet királyné és Ferenc József koronázásának napján, június 8-án a Budapesti Történeti Múzeum új kiállítással állított emléket a világ legszebb uralkodónőjének tartott Sisinek. Sisi és Franz-Josef vázák

1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt Bad-Ischlbe Zsófia főhercegnéhez (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Ilona hercegnő férjéül szántak. Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta. Eljegyezték egymást és 1854. április 24-én este hét órakor Bécsben összeházasodtak.

Erzsébet kitűnő politikai érzéke ellenére ritkán avatkozott bele az államügyekbe. Legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el. A poroszoktól elszenvedett vereség után kétségbeesve igyekezett megőrizni a birodalmat férje és fia számára. Nem ultimátumszerűen, hanem kitartóan és szívósan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a magyarság előnyben részesítéséért az osztrák udvar azon tagjaival szemben, akik továbbra is ragaszkodtak az „erős kéz” elvéhez.

a királynét a budai várhoz, hogyan zajlott a koronázási ceremónia, Milyen emlékek fűzték a királynét a budai várhoz, hogyan zajlott a koronázási ceremónia, milyen személyes tárgyai maradtak ránk? Ezekre a kérdésekre próbált megválaszolni a kiállítás rendezője, dr. Basics Beatrix, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese.

regénybe illően kalandos, olykor mitikus élete, Sisi regénybe illően kalandos, olykor mitikus élete, Ferenc Józseffel kötött szerelmi házassága, a magyarok védasszonyának szerepe is hozzájárultak ahhoz, hogy mindmáig élénk érdeklődés övezi az idealizált uralkodónő alakját.

A hármas évforduló eseményein túl a 2007. szeptember 30-ig megtekinthető kamara tárlat Erzsébet budai életét helyezi a középpontba. Gödöllő mellett ugyanis a budai vár szolgált otthonául az 1867-ben magyar királynénak koronázott Erzsébet számára. A kiegyezés után tíz hónappal Erzsébet itt adott életet negyedik gyermekének, Mária Valériának, akit emiatt Sisi „magyar gyermekének” is neveztek.

Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, Az 1867-ben megtörtént kiegyezés az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásához vezetett. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket június 8-án a budai Nagyboldogasszony, mai nevén Mátyás templomban. Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, s a király a nemzetet. A királyi pár az Erzsébet által kedvelt gödöllői, hajdani Grassalkovich kastélyt kapta ajándékul a hozzátartozó birtokkal valamint 100 000 arany forintot. Ezt az összeget azután a szabadságharc honvédjei, özvegyei, árvái és rokkantjai számára ajánlották fel (valószínűleg a királyné közbenjárásának köszönhető a király rendkívül nagylelkű gesztusa).

Erzsébet házi oltára

Sisi rubin nyakéke

1868. április 22-én megszületett a negyedik gyermekük, Mária Valéria. 1855. május 5-én szülte meg első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát. 1857-ben magyarországi útjuk alkalmával a már korábban is betegeskedő Zsófia Budán súlyosan megbetegedett, és néhány nappal később, május 29-én tífuszban meghalt. 1858. augusztus 21-én született meg a régóta várt trónörökös, Rudolf koronaherceg. 1868. április 22-én megszületett a negyedik gyermekük, Mária Valéria. Rudolf főherceg 1889-ben Mayerlingben öngyilkosságot követett el.

Fia halála után az utolsó éveit utazgatással töltötte, feketébe öltözve, „mater dolorosa”-ként vándorolt inkognitóban, Hohenembs grófné néven. Főleg Görögországban, Korfu szigetén időzött, ahol felépíttette magának az Achilleion kastélyt.

1898. szeptember 10-én a Genfi-tavon hajókirándulásra igyekezett, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A szoros fűzőt viselő Erzsébet a támadás után még felállt, és saját lábán ment fel a hajó fedélzetére. A hajó elindulása után azonban rosszul lett, összeesett, ekkor találták meg súlyos sebét. A hajó visszafordult, de hiába vitték a sebesültet vissza az Hôtel Beaurivage-ba, az orvos már csak a halál beálltát állapíthatta meg. A császárné-királynét Bécsben, a kapucinusok templomának császári kriptájában (Kaisergruft) temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé.

A kiállításon eddig nem látható ritkaságokat és dokumentumokat is bemutatnak: megtekinthető az Erzsébet profiljával díszített papírnehezék és egy 1870-es évekből származó bársonydoboz a magyar királyné fényképével, a koronázásról készült egykorú fényképek, új, eddig nem látott Erzsébet ábrázolások, szobrok, kultuszképek - mellettük pedig olyan remekművek, mint Székely Bertalan koronázási akvarellsorozata, vagy Kovács Mihály nagyméretű reprezentatív Erzsébet képmása. Emellett képet kaphatunk arról is, miként festett a korabeli Buda és Pest, vagy hogy kik vettek részt a koronázáson.

pps: Vörösné Bíró Judit Vége pps: Vörösné Bíró Judit 2007.08.23