Egészséges munkahelyek kampány (2018/19) A munkahelyen előforduló veszélyes anyagok helyes kezelése

Bevezetés a kampányba Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) hangolja össze Több mint 30 országban szervezik meg Partnerek hálózata támogatja: Nemzeti fókuszpontok Hivatalos kampánypartnerek Európai szociális partnerek Médiapartnerek Enterprise Europe Network Uniós intézmények Más uniós ügynökségek

Fő célkitűzések A munkahelyen előforduló veszélyes anyagok jelentette kockázatok tudatosítása A megelőzés kultúrájának népszerűsítése a kockázatok kiküszöbölése vagy hatékony kezelése érdekében A rákkeltő anyagokkal összefüggő kockázatok ismertségének javítása A különleges igényű és sérülékeny munkavállalók megcélzása Szakpolitikai fejleményekkel és releváns jogszabályokkal kapcsolatos információk biztosítása

A probléma jellege Az európai munkahelyeken sok munkavállaló van kitéve veszélyes anyagoknak. A probléma ismertsége gyakran alacsony szintű A veszélyes anyagok az alábbiakhoz vezethetnek: akut és hosszú távú egészségi problémák – pl. bőr irritáció, légzőszervi megbetegedések és daganatos megbetegedések; biztonsági kockázatok, pl. tűz, robbanás és fulladás; jelentős költségek a vállalkozások számára a védőintézkedések és helytállási kötelezettség miatt.

Mit tekintünk veszélyes anyagoknak? A munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából kockázatokat támasztó bármilyen (gáznemű, folyékony vagy szilárd) anyag: vegyianyagok, pl. festékekben, enyvekben, fertőtlenítő-, tisztító- vagy rovarirtó szerekben; technológiai folyamatokban képződő szennyezőanyagok, pl. hegesztési égéstermékek, kvarcpor vagy égéstermékek mint a dízel-kipufogógázok; természetes eredetű anyagok, pl. gabonapor, azbeszt vagy kőolaj és alkotóelemei. Valószínűsíthető, hogy szinte az összes munkahelyen vannak jelen veszélyes anyagok Az ártalmak rövid és hosszú távú érintkezésből, valamint a szervezetben hosszabb idő alatti felhalmozódás miatt merülhetnek fel

A vegyi anyagokról szóló irányelv szerinti fogalommeghatározások (a) „vegyi anyag” a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e. (b) „veszélyes vegyi anyag”: (i) az a vegyi anyag, amely megfelel az 1272/2008/EK rendeletben foglalt bármely fizikai és/vagy egészségi veszélyforrás osztályozás szerinti veszélyes anyagként való besorolás feltételeinek, függetlenül attól, hogy az említett rendelet besorolásában szerepel-e az adott anyag, … (iii) az a vegyi anyag, amely – bár nem felel meg … a veszélyesként való besorolás feltételeinek –, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fizikai-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenléte miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre a 3. cikk foglalkozási expozíciós határértéket határoz meg. „vegyi anyag felhasználásával járó tevékenység” minden olyan munkára vonatkozik, amelynek során vegyi anyagokat használnak fel, illetve szándékoznak felhasználni bármely munkafolyamat során, beleértve a gyártást, mozgatást, tárolást, szállítást, ártalmatlanítást és kezelést, vagy az ilyen jellegű munka során létrejövő vegyi anyagot.

Tények és számadatok Az EU-OSHA vállalkozások körében végzett felmérése1 szerint vegyi vagy biológiai anyagok a vállalkozások 38%-ban vannak jelen A nagyvállalatok gyakran 1000-nél is több különböző vegyipari terméket használnak Egy-egy munkavállaló akár több száz különböző kémiai anyaggal is érintkezhet. Az unió munkavállalóinak 17%-a számolt be bőre vegyipari termékekkel vagy kémiai anyagokkal érintkezéséről munkaideje legalább 25%-a alatt2, és 15% füst, égéstermékek (pl. hegesztési égéstermékek vagy kipufogógázok), por vagy porított anyag (pl. fa- vagy ásványi anyag por) belélegzéséről Folyamatosan jelennek meg új kockázatok 1) Összefoglalás – Új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló második európai vállalati felmérés (ESENER-2), EU-OSHA, 2015., 5. o. Elérhető: https://osha.europa.eu/sites/default/files/publications/documents/esener-ii-summary-en.PDF 2) Hatodik európai munkakörülmény-felmérés, áttekintő beszámoló, Eurofound, 2016. 43. o. Elérhető: https://www.eurofound.europa.eu/sites/default/files/ef_publication/field_ef_document/ef1634en.pdf

Tények és számadatok A veszélyes anyagok kimagaslóan gyakoriak egyebek mellett olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság (62%), a gyártóipar (52%) és az építőipar (51%)1 A hagyományos munkamódszerek kiváltásával a vegyianyagok használata sok ágazatban megnőtt (rovarirtó szerek, műanyagok, szigetelés stb.) Svédországban 2014-ben állampolgáronként 3,7 tonna veszélyes anyagot használtak fel 1) ESENER-2 – Áttekintő beszámoló: A biztonság és egészségvédelem munkahelyi kezelése, EU-OSHA, 2016., 18. o. Elérhető: https://osha.europa.eu/sites/default/files/ESENER2-Overview_report.pdf

Hogyan lehet helyesen kezelni a veszélyes anyagokat? Kiemelten fontos a megelőzési kultúra kialakítása és a tudatosság növelése Az unióban már vannak veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályok – a munkáltatóknak tisztában kell lenniük jogszabályi kötelezettségeikkel A kockázatértékelés elengedhetetlen a hatékony megelőzés szempontjából Hatékony megelőző és védőintézkedések bevezetése A munkavállalókat folyamatosan tájékoztatni kell a kockázatértékelés megállapításairól; arról, hogy milyen veszélyforrásoknak vannak kitéve, és azoknak milyen hatása lehet rájuk; arról, hogy mit kell tenniük a maguk és mások megóvása érdekében; a teendőkről baleset bekövetkezésekor vagy olyankor, ha valami probléma adódik. A gyakorlati eszközök és iránymutatás segíthet a vállalkozásoknak a kockázatok kezelésében, valamint a biztonságos és egészséges munkahelyek kialakításában

Kockázatértékelés Az összes munkavédelmi kockázat meghatározása céljából kockázatértékelést kell végezni Mindenkit be kell vonni – a munkáltatókat, vezetőket, munkavédelmi szolgáltatókat és a munkavállalókat is Valamennyi munkavállalói csoportra és vállalkozóra, valamint a különleges munkavégzési helyzetekre kell kiterjednie, pl. karbantartás és javítás A kockázatok kiküszöbölését, kiváltását vagy szabályozását célzó tevékenységek rangsorolása elengedhetetlen. Naprakészen kell tartani, esemény bekövetkezésekor felül kell vizsgálni A munkavállalókat alaposan tájékoztatni kell az eredményekről, és oktatni kell őket a megelőző intézkedésekről A kockázatértékelés elvégzésének segítésére eszközök állnak rendelkezésre

3 lépés a veszélyes anyagok helyes kezeléséhez Veszélyforrások meghatározása: Leltárt kell készíteni a munkahelyen használt és képződő anyagokról, vegyipari termékekről Információgyűjtés arról, hogy milyen ártalmat okozhatnak és hogyan, pl. a címkék és biztonsági adatlapok segítségével Értékelni kell, hogy a szigorúbb szabályozás alá eső rákkeltő vagy mutagén anyagokat használnak-e Érintkezés értékelése: Meg kell határozni az esetleges expozícióval érintettek körét, ideértve a takarítókat és karbantartókat is Az expozíció jellegének, intenzitásának, gyakoriságának vizsgálatával értékelni kell a munkavállalók kitettségét, ideértve a kombinált érintkezéseket is Mérlegelni kell az egyéb kockázatokkal közös hatásokat, pl. tűz, bőrön keresztüli felvétel vagy nedves körülmények közötti munkavégzés Intézkedések meghatározása: Ezt követően veszélyforrás listával lehet elkészíteni az intézkedési tervet, meghatározva, hogy kinek kell végrehajtania Az intézkedések bevezetésének és hatásának ellenőrzése

Az ún. „STOP” alapelv A munkáltatóknak hatékony megelőző és óvintézkedéseket kell kialakítaniuk A veszélyes anyagokat és folyamatokat teljes körűen ki kell küszöbölni a munkahelyeken (pl. új munkafolyamatok megtervezése) Ha a kiküszöbölés nem lehetséges, a kockázatokat a megelőző intézkedések hierarchiájára – a „STOP” elvre – kell alapozni Helyettesítés (Substitution), azaz (biztonságos vagy kevésbé ártalmas alternatívákkal) Technológiai intézkedések (pl. zárt rendszer, helyi elszívás) Szervezési intézkedések (Organisational measures) (pl. az expozíciónak kitett munkavállalók számának vagy a behatási idő korlátozása) Egyéni védelem (Personal protection) (egyéni védőeszközök viselése)

Jogszabályi háttér A munkáltatóknak törvényes felelőssége a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosítása Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályozások, pl. 89/391/EGK irányelv (a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló keretirányelv) 98/24/EK irányelv (a vegyi anyagokról szóló irányelv, CAD-irányelv) 2004/37/EK irányelv (a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv, CMD-irányelv) A releváns munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló jogszabályok teljes körű áttekintése: https://osha.europa.eu/hu/safety-and-health-legislation Néhány hasznos információ a vegyianyagokról szóló jogszabályokból: 1907/2006/EK rendelet (REACH-rendelet) 1272/2008/EK rendelet (CLP-rendelet)

Kockázatoknak kitett konkrét csoportok Bizonyos munkavállalói csoportokra kiemelt kockázatot jelenthetnek a veszélyes anyagok: nők; fiatal munkavállalók; külföldi munkavállalók; határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók; szakképzetlen vagy tapasztalatlan munkatársak; takarítók és vállalkozók. Ennek oka különleges érzékenység, tapasztalatlanság vagy a képzés, tájékoztatás hiánya lehet Az ilyen munkavállalókat érő kockázatokat a kockázatértékelés során figyelembe kell venni

Szerepvállalás A szervezetek mérettől és ágazattól függetlenül, valamint magánszemélyek az alábbiak révén tudnak bekapcsolódni: kampányanyagok terjesztésével, azoknak nyilvánosság biztosításával; részvétel események és tevékenységek megszervezésében; a veszélyes anyagok helyes kezelését célzó eszközök használatával és népszerűsítésével; kampánypartnerré válással; közösségi médián keresztül folyamatosan tájékozódva.

Kampánypartnerségi ajánlat A kampány sikere érdekében létfontosságú, hogy az EU-OSHA és a legfontosabb érintettek között sikeres partnerkapcsolat alakuljon ki Páneurópai és nemzetközi szervezetek válhatnak hivatalos kampánypartnerekké A kampány médiapartnerei népszerűsítik a kampányt Milyen előnyökkel jár? üdvözlő csomag; partnerségi oklevél; népszerűsítés uniós szinten és a médiában kapcsolatépítési lehetőségek és a helyes gyakorlatok megosztása a kampánypartnerekkel; meghívás az EU-OSHA rendezvényeire

Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díjak Az innovatív munkavédelmi gyakorlatok elismerése A szervezetek elismerésben részesülnek a veszélyes anyagok helyes munkahelyi kezelésére irányuló sikeres és fenntartható kezdeményezésekért A következő országokban működő szervezetek nevezhetnek: uniós tagállamok; tagjelölt országok; potenciális tagjelölt országok; az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai. A nyerteseket díjkiosztó ünnepségen hirdetik ki

Forrásanyagok a kampányhoz Kampányútmutató Gyakorlati e-eszköz Jelentések Információs adatlapsorozat a kiemelt témákról Erőforrások és eszközök adatbázisa Esettanulmány és audiovizuális adatbázis OSHwiki: aktualizált fejezet és új cikkek Napo filmek Promóciós anyagok Kampányszórólap „Helyes Gyakorlat Díjak” szórólap Plakát Videók Internetes banner E-mail aláírás Linkek hasznos weboldalakhoz

Lényeges dátumok A kampány indulása: 2018. április Helyes Gyakorlat Díjak verseny a tagállamok között és európai szinten: 2018. és 2019. Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlatok Megosztása rendezvény: 2019. 2. negyedéve A Munkavédelem Európai Hete: 2018. és 2019. október Egészséges munkahelyek csúcstalálkozó és Helyes Gyakorlat Díjak díjkiosztó ünnepsége: 2019. november

További információk Tudjon meg többet a kampány weboldalán: www.healthy-workplaces.eu/hu Iratkozzon fel kampányhírlevelünkre: https://healthy-workplaces.eu/hu/healthy-workplaces-newsletter Kövesse figyelemmel a tevékenységeket és eseményeket a közösségi médián keresztül: Érdeklődjön az országában zajló eseményekről a nemzeti fókuszpontnál: www.healthy-workplaces.eu/fops fokuszpont@ngm.gov.hu