A BIOTIKUS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK RENDSZERE POPULÁCIÓÖKOLÓGIA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Motiváció a kísérlet előtt Motiváció a kísérlet után Iskolai kötődés a kísérlet előtt Iskolai kötődés a kísérlet után Iskolai kötődés motiváció kontroll.
Advertisements

Magyarország a XVIII. században Az újjáéled ő ország.
Ökológia állattenyésztésünk értékei és felhasználási lehetőségei versenyképességünk növelése céljából Seregi J. – Holló G. – Holló I. – Repa I. Mosonmagyaróvár,
Országos Kompetencia Mérés 2009 Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola Készítette: Jákliné Tilhof Ágnes.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
„A golyóálló vezető” A vezetői munka hatékonyságának fejlesztése Dr. Petőné Ködmön Anikó Kreatív Kommunikáció Oktató és Szolgáltató Bt. 06/
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
Egyed feletti szerveződési szintek Biológiai tanulmányaink során eddig azzal foglalkoztunk, mi jellemző az élőlények sejtjeinek, szöveteinek, szerveinek,
Az Alföldi Tej piaci pozíciója és lehetőségei a hazai és az export piacon Mezőhegyes, október 4.
1 Niche Tárgya a fajok koegzisztenciájának problémája A fogalom fejlődése: Grinnell – térbeli Elton – funkcionális Hutchinson – hipertérfogat modell Juhász-Nagy.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
Varga Aranka Inkluzív oktatási rendszer. Iskola funkciói – társadalmi elvárások Funkciók: Tudásszerzés és kompetenciafejlesztés folyamatának terepe Formális.
Burkali Bernadett Farkasné Horváth Gabriella Dr. Bazsika Erzsébet Dr. Borcsányi Mónika Hamburger István Dr. Menyhárt Ildikó Parragi Katalin A Téti Kistérség.
JÁRMŰIPAR ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉG ORSZÁGAIBAN Pájer Ivett Győr, május 4.
II. Demográfia A népesség összetételének vizsgálata
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárság
Bevezetés Biometria I. Molnár Péter Állattani Tanszék
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
2. előadás Viszonyszámok
STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS 9. előadás
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint:
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Helyszín Dátum Előadó Előadó szervezete.
Egy üzemben sok gyártósoron gyártanak egy bizonyos elektronikai alkatrészt. Az alkatrészek ellenállását időnként ellenőrzik úgy, hogy egy munkás odamegy.
Kompetíció szerepe a közösségszerkezet alakításában
A Dél-Alföldi régió innovációs képessége
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Haemokultúra számának alakulása a BMKK Pándy Kálmán Tagkórházban
Vörös-Gubicza Zsanett képzési referens MKIK
Követelményelemzés Cél: A rendszer tervezése, a feladatok leosztása.
6.-7. előadás Standardizálás Dr. Varga Beatrix egy. docens.
Környezeti teljesítményértékelés
Afrika népességföldrajza
Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája
Bevezetés a környezetvédelembe
A jogviszonyok sajátosságai
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Konferenciája
Varianciaanalízis- ANOVA (Analyze Of VAriance)
Innovációs képesség és jólét összefüggései
A külső környezet elemei
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Standardizálás.
STRUKTURÁLT SERVEZETEK: funkció, teljesítmény és megbízhatóság
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II.
Munkanélküliség.
A ragadozás hatása a zsákmányállatok populációdinamikájára
AZ ÉLŐLÉNY ÉS KÖRNYEZETE
Szervezet-fejlesztés
Az iskolai szervezet és fejlesztése
A KLIMATIKUS FAKTOROK ÖKOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
A csoportok tanulása, mint a szervezeti tanulás alapja
TÁPLÁLÉKLÁNCOK, TÁPLÁLÉKHÁLÓZATOK
Az iskolai szervezet és fejlesztése
A TALAJT VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK
AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK (TÁRSULÁSOK) SZERKEZETE, VÁLTOZÁSA
Bevezetés a környezetvédelembe
Tehetségelméletek elméleti alapok a tehetséggondozáshoz.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A bevándorlás hatása a hazai munkavállalók munkapiaci helyzetére Európában – összefoglaló az empirikus eredményekről Bördős Katalin, Csillag Márton, Orosz.
Készítette: Koleszár Gábor
A gazdasági fejlettség mérőszámai
A bioszféra.
A geometriai transzformációk
Energiahatékonysági és Megújuló Finanszírozási Program Erste Bank Hungary Budapest,
Mintavételi sajátosságok a mezőgazdaság statisztikában
A LEVEGŐ, MINT ABIOTIKUS ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
Előadás másolata:

A BIOTIKUS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK RENDSZERE POPULÁCIÓÖKOLÓGIA A POPULÁCIÓ STRUKTÚRÁJA, A POPULÁCIÓT SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐK HEFOP 3.3.1.

ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai organizáció: hierarchikusan egymásra épülő szintek háromféle ökológiai szerveződési szint: egyed alatti (infraindividuális) egyedi (individuális) egyed feletti (szupraindividuális) HEFOP 3.3.1.

ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK egyed feletti szerveződési szintek: populáció biocönózis bioszféra ökoszisztéma Az ökológiai folyamatok szerveződési alapegysége a HEFOP 3.3.1.

A POPULÁCIÓK Populáció: egyazon fajba tartozó, adott helyen és időben együtt tartózkodó,egymással tényleges szaporodási közösséget alkotó egyedek összessége HEFOP 3.3.1.

POPULÁCIÓ – „NÉPESSÉG”  A populáció tulajdonságai: • egyedszám egyedsűrűség  denzitás korcsoportok aránya (kormegoszlás) ivarmegoszlás térbeli eloszlás HEFOP 3.3.1.

POPULÁCIÓ – „NÉPESSÉG” A populáció csoport-tulajdonságai folyamatosan változnak Populációdinamikai sajátosságok: a populáció egyedszámának változása nemzedékről nemzedékre A populáció létszámát befolyásoló tényezők: • születések száma (natalitás) halálozások száma (mortalitás) • immigráció (bevándorlás) • emigráció (kivándorlás) HEFOP 3.3.1.

A POPULÁCIÓT SZABÁLYOZÓ TÉNYEZŐK A kanadai hiúz és zsákmányállata, a sarki nyúl egyedszámának alakulása prémkereskedelmi adatok alapján 1845 és 1935 között HEFOP 3.3.1.

A POPULÁCIÓ EGYEDSZÁMA Egy faj különböző populációinak egyedszáma eltérő lehet A populáció aktuális létszámát befolyásolják: a tényleges életfeltételek (abiotikus faktorok) a biotikus faktorok (pl.: természetes ellenségek, táplálkozási lehetőségek, versenytársak) antropogén hatások Az egyedszám önmagában nem reprezentálja kellően a populációt! HEFOP 3.3.1.

A POPULÁCIÓ EGYEDSŰRŰSÉGE A populáció létszámának adott területre vonatkoztatott értéke az egyedsűrűség (denzitás – abundancia) A területérték a fajra, a biotóp nagyságára jellemző (pl.: talajlakó egysejtűek – 1 mm2, madarak – 10 ha, barna medve – 100 km2) A denzitás értékek alapján összehasonlíthatók a különböző területek populációi Különböző országok népsűrűsége (pl.: Magyarország 107 fő/km2, Benelux államok ~ 500 fő/km2, Kanada ~ 10 fő/km2) HEFOP 3.3.1.

TÉRBELI ELOSZLÁS A) VÉLETLENSZERŰ C) SZABÁLYOS B) SZIGETSZERŰ HEFOP 3.3.1.

TÉRBELI ELOSZLÁS D) SZABÁLYOS, KISEBB CSOPORTOKBA RENDEZŐDÖTT E) KUMULATÍV (FELDÚSULÓ) HEFOP 3.3.1.