Kézműves mesterségek A mesterség gyakorlásának keretei: önellátás, házimunka (csak saját szükségletre) háziipar (megrendelésre, piacozásra) céhek (szabályozott működés) iparosok (falusi mesterek, családi vállalkozások) Értékesítés: vásárokon

Fonható növények feldolgozása Elsősorban a házi munka az önellátás, illetve a szakmunka és a háziipar keretei között végezték Vízparti növények: fűzvessző, nád, gyékény, sás, káka Termesztett fonható anyagok: szalma, kukoricacsuhé Felhasználható anyagok még: faháncsok, hasítékok

Vízparti fonható növények Nád A nádvágás a szegényparasztok egyik téli munkalehetősége volt. Elsősorban az alföldi házak tetőfedésére használták. Nádból készült építmények: - gazdasági épületek - pásztorkunyhók falazat - vejsze terelőfala és ketrecei - kisebb tárgyak (szövőszék bordája, nádseprű)

Nádvágó Átány, Heves megye

Nádkévék bekötése Átány, Heves megye

Nádvágás tolókaszával Balaton

Somogyszentpál, Somogy megye Nádtetős ház Somogyszentpál, Somogy megye

Nádtetős lakóház Balatonszentgyögy Veszprém megye

Juhászkunyhó vasalóval Hortobágy, Hajdú-Bihar megye

Hortobágy, Hajdú-Bihar megye Szárnyék Hortobágy, Hajdú-Bihar megye

Hortobágy, Hajdú-Bihar megye Szárnyék Hortobágy, Hajdú-Bihar megye

rác vejsze

Borda készítése szövőszékhez Bardócz, v. Udvarhely megye

2. Sás A sásféléknek fontos szerepe volt a takarmány biztosításában. - a puhább fajtákat zölden és szárítva is adták a szarvasmarháknak - a keményebb levelű sásféléket alomként hasznosították Használták: - kötöző anyagként a szőlőművelő vidékeken (Kis-Balaton, Hegyalja) - aratókötél a kévekötéshez - kötöttek belőle szakajtót, vékát és lábtörlőt is

3. Gyékény Augusztusban vágják mocsaras, vízjárta réteken, tavakon, folyók mellékágaiban. Ahol a gyékény megterem, minden faluban akad néhány hozzáértő gyékényfonó, aki alkalmilag és rendelésre dolgozik. Nagyobb mocsarak és vízjárta területek mellett a házimunkából fontos háziiparrá fejlődött. A napon kiteregetett, megszáradt növényt kévébe kötve szállítják, és otthon dolgozzák föl.

Gyékényfonó: A földön ül, lábával rögzíti a gyékényt, a kezével pedig fon. A gyékénykötélből rendszerint spirális technikával alakítja ki a terménytartó kosarakat, szakajtókat, lábtörlőket stb.

Gyékényfonás a Sárréten, Hajdú-Bihar megye

Gyékényszövés: több előkészületet kíván 1. lehántják a gyékény külső rétegét 2. az alatta levő rostokról lefejtik a gyékényszár finom szalagjait, az ún. selymet 3. majd a bélgyékényt meghasítják A selyemből két tenyér közt zsineget sodornak, amely a szövés hosszanti vetülékszálát képezi. A szövés földbe vert karókhoz erősített, egyszerű szövőszéken történik.

Gyékényszövés, Cigánd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Gyékényből készült kisszék Tápé, Csongrád megye

Gyékényszatyrok, gyékénypapucsok a piacon Bákó

Termesztett fonható növények Csuhé A kukorica csőborító levelének hasznosítása a folyószabályozások, lecsapolások után kezdődött el, amikor a gyékény termőterületei lecsökkentek. A kukoricacsőről lefejtett leveleket csomóba kötve a padláson tárolják. Feldolgozása: - langyos vízben áztatják - keskeny csíkokra hasítják - fonják .

Csuhéból készített tárgyak: - házi faragású székek ülőkéinek befonása - kezdetleges fekvőhelyek (dikó, vacok) befonása - csuhé lábtörlő - csuhészatyor - csuhépapucs

Csuhészatyor fonása

Csuhészatyrok

Csuhészatyrok fonása

Csuhészatyrok piacra szállítása lovaskocsival

2. Szalma A rendszerint külön aratott, válogatott búza- vagy rozsszálak kalászaiból sulyokkal kiverik a magot. Előkészítés: - tisztítják a szalmát: ízekre szedik a bütyöknél elvágják a levélhüvelyeket eltávolítják - fonadékká alakítják: a tiszta, megnedvesített szalmából 6, 7, 8, 12 szálával lapos szalagfonatokat készítenek, amelyeket leginkább a szalmakalap készítésénél alkalmaznak.

szalmafonatok

Kalotaszentkirály, v. Kolozs megye Női szalmakalap Kalotaszentkirály, v. Kolozs megye

Kalotaszentkirály, v. Kolozs megye Férfi szalmakalap Kalotaszentkirály, v. Kolozs megye

Szalmakalap árus a csíkszeredai piacon v. Udvarhely megye

Szalmakötéssel készülhet még: - méhkas - terménytároló edények - székülőke

Szalmakötő munka közben Krizba, v. Brassó megye

farkasfej röpnyílással Szalmából font méhkas, farkasfej röpnyílással Baranya megye

Tojástartó szalmaedény Dálnok, v. Háromszék megye

Szalmafonással készült ülőkéjű szék Nagycsány, Baranya megye

Szalmafonatos dikó

3. Seprűcirok A söprűkötés régi háziipari ág. Kezdetleges eljárás: - a kalászt nem vágják le a szárról, hanem fűzfavesszővel vagy dróttal nyélre kötözik Tartósabb és esztétikusabb söprűforma: („fordított vállú”) - a kalászt vagy szakállt kádakban áztatják és fehérítik (kénezik) - söprűkötőgép segítségével puha dróttal nyélre kötözik - színes madzaggal körülhurkolják („varrják”) - végül a végét egyenesre vágják

Cirokseprűk Átány, Heves megye

Cirokseprűvásár Hajdúnánáson Hajdú-Bihar megye

A vessző feldolgozása Kaskötők, kosárfonók Paraszti kaskötők: a télen levágott hántolatlan, zöld, fekete fűz-, nyír- vagy mogyoróvesszőből kötötték tárgyaikat - sövényt vagy használati tárgyakat készítettek

sövény

Vesszőből font kerítés Adorján, Bács-Bodrog megye

Talpas-vázas ház sövényfala

Vesszőből font tyúkól, Vízvár, Somogy megye

Vesszőkas Berzence

Kosárfonás Kopács, Baranya megye

Kosárfonás Szatmár-Bereg megye

Kosárfonás Onga

Füles kosár

Karkosár

Kosárfonók: A munka menete: - vékonyabb, hámozott, hasított vesszőből dolgoztak - háziipari vagy kisipari ágazat - gyakran a vakok kenyéradó foglalkozása - kézikosarakat, fonott bútorokat készítettek A munka menete: - kerek tárgyaknak előbb a fenekét kötik meg - ebbe tűzdelik a bordákat, a formát és a szerkezetet biztosító vastagabb vesszőket - a felső perem felé haladva végzik el a fonást

Füles kosár

Karkosár

Kenyértartó

Láda

Fonott demizsonok

Fonott üveg