Dialektika, logika, retorika, avagy miről lesz szó

Mi azzal nyerünk, ha megmaradnak a vásárlóink. Robin a vevőnk. rekonstrukció Joan, mondja, miért származna előnyünk abból, ha elveszítjük a fiatalembert? Nem szeretnék érzéketlennek tűnni, de ha meghal, elveszítünk egy vevőt. Mi abban bízunk, és azzal nyerünk, ha Robin él és dohányzik tovább. Mi azzal nyerünk, ha megmaradnak a vásárlóink. Robin a vevőnk. Ha Robin meghal, egy vevőnk meghal. Egy vevőnk halálából sem származik előnyünk. Példa a logikai rekonstrukcióra. Robin halálából nem származik előnyünk.

Ha egy vevőnk meghal, elveszítünk egy vevőt. logika Robin a vevőnk. Ha egy vevőnk meghal, elveszítünk egy vevőt. Ha Robin meghal, elveszítünk egy vevőt. Robin a kutyánk. Ha egy kutyánk meghal, elveszítünk egy kutyát. Ha Robin meghal, elveszítünk egy kutyát. Ha elveszítünk egy vevőt, Robin meghal. Mi azzal nyerünk, ha megmaradnak a vásárlóink. Egy vevőnk halálából sem származik előnyünk.

3 megközelítés 1. A dialektika azt vizsgálja, hogy az érveket tartalmazó párbeszédekben milyen lépések szolgálják a párbeszéd célját. A logika azt vizsgálja, hogy milyen következtetéseknél őrzi meg a konklúzió a premisszák igazságát. A retorika azt vizsgálja, hogy a beszélő milyen eszközökkel veheti rá a hallgatóságot álláspontjának elfogadására.

együttműködésszabálykövetés 3 megközelítés 2. mit lát fogalmak értékelési szempont dialektika párbeszéd: szerepek interakciók dialógustípusok szabályok forgatókönyvek beszédaktusok együttműködésszabálykövetés logika szöveg: következtetést hordozó szerkezetek logikai kötőszavak logikai forma érvelési sémák érvényesség retorika a beszélő: a pszichológiai ráhatás eszközei éthosz páthosz felépítés toposzok alakzatok hatásosság

Logika Dialektika Retorika érvrekonstrukció alapfogalmak térkép Logika Dialektika Retorika érvrekonstrukció alapfogalmak érvszerkezetek kimondatlan elemek elemzési szempontok formális dialógusok típusai kijelentéslogika dialektikai váltások kategorikus a racionális vita jellemzői szillogizmusok forgatókönyve informális pragmadialektikai oksági szabályok analogikus stb. következtetések fallációk (informális érvelési hibák) kérdések és kérdőívek

Érvelés vs. következtetés

(van Eemeren, Grootendorst, Snoeck Henkemans) érvelés: definíció Az érvelés verbális, társadalmi és racionális tevékenység, amely arra irányul, hogy egy értelmes [reasonable] kritikust meggyőzzön valamely álláspont elfogadhatóságáról egy olyan kijelentés vagy kijelentés-együttes előterjesztése révén, amely igazolja a szóban forgó álláspontot. (van Eemeren, Grootendorst, Snoeck Henkemans) A pragmadialektika érvelés definíciója. Sokan elfogadják, de lehet vitatni.

szepuku – Van fogalma róla, hogyan kell felvágni az ember hasát? […] Különböző módszerek vannak. A legegyszerűbb a vízszintes metszés. De ez éppen csak elmegy. Ahogy nálunk mondják: itt csupán öt perc szégyen, és meglátod Amida Buddhát szépen. Ez olyan, mintha Trabanttal menne be valaki a Tisztaság Földjére. A függőleges metszés egy kicsit jobb, de ez a lower-middle class stílusa, ráadásul provinciális. Végezetül megengedhetünk magunknak valami választékosabbat is. Itt két módszer van – az álló és az átlós kereszt. Ezt sem ajánlanám – tudja, ha fölfelé-lefelé vágja, keresztény allúziókat látnak benne, ha meg átlósan, akkor András-keresztes zászlót. […] Én azt mondom, nincs miért ezt választani. Két éve nagy divatban volt a dupla vízszintes vágás, de ez bonyolult dolog. Úgyhogy az alulról felfelé, balról jobbra tartó hosszú ferde vágást ajánlanám, kis kunkorral közép felé a végén. Tisztán esztétikai szempontból kifogástalan munka, és az a legvalószínűbb, hogy maga után ugyanígy cselekszem. Ez bizony érv a szepuku kivitetélésének egyik módja mellett. A többi módnak mind vannak hátulütői, ez a mód mentes ezektől, s amellett esztétikus.

III. Richárd De én, ki cseljátékra nem születtem, Sem udvarolni szerelem tükrének; Én, zord veretű, s a báj fönsége nélkül, Hogy fürge pajkos nypmhánál tipegjek; Én, akin elbénult e szép arány, S a bal természet megcsalt alkotásban, Ferdén, bevégzetlen s idétlenül Küldvén ezen élő világba, félig Se készen, és oly sántán, félszegül, hogy Az eb megugat, ha elbiczegni lát; – Mert én a béke lanyha, lágy korában Nem lophatom kedvtelve az időt, Hacsak enárnyam’ lesve a napon, Nem kémlelem saját rútságomat: S ezért, mivel mulatni nem tudok, mint Szerelmes e sok szép szavú napokban, Elvégezém, hogy gazember leszek, Bősz riadóink múlató körökké, Vad indulóink tánczenére váltak. Zord Mars legyűrte homlok-ránczait; S most, ahelyett, hogy vértes paripákon Lelkét ijesztné ádáz elleneknek, A nő-szobákban szökdös vídoran A fuvolának kéjelgő szavára. Nem érv, hanem magyarázat. Hősünk eldöntötte, hogy gazember lesz, s indokairól ad számot. Nem kíván meggyőzni bennünket, hogy miért lenne jó döntés, ha gazember lenne.

P1, P2, stb.-ből következik K. magyarázat vs. érv P1, P2, stb. kijelentésekből következik K kijelentés = P1, P2, stb. igazsága garantálja vagy valószínűsíti K igazságát. Vigyázat: 1. vannak rossz érvek és magyarázatok 2. a magyarázathoz nem elég P1, P2, stb. igazsága és a következtetési viszony érv magyarázat Amit a partner nem tud: Igaz-e K? Miért igaz K? Hogyan lett K igaz? Amivel felvilágosítom: P1, P2 stb. igazak. P1, P2, stb.-ből következik K. Ennélfogva K is igaz Amit a partner megtud: Igen P1, P2 stb. miatt/ eredményeként

plakátok Ezek érvnek tűnnek, amelyek azonban csak részben verbálisak. A premisszák vizuálisan vannak kifejtve. Az ilyen részben verbális, részben vizuális érveket multimodális érveknek szokás nevezni. Ezek nem férnek az érvelés pragmadialektikai definíciójába.

Dialógus típusok és a kritikus vita forgatókönyve

dialógus típus kiinduló helyzet a résztvevők célja a dialógus célja dialógustípusok dialógus típus kiinduló helyzet a résztvevők célja a dialógus célja meggyőzési (krit. vita) vélemény-különbség a másik meggyőzése véleménykülönb-ség feloldása vizsgálat nincs bizonyíték bizonyíték megta-lálása, ellenőrzése feltevés bizonyí-tása/ cáfolása üzleti tárgyalás érdek-ütközés érdek érvényesítése elfogadható megegyezés döntés-hozatal választási helyzet célok és eszközök koordinálása a legjobb cselek-vés kiválasztása veszekedés személyes konfliktus az ellenfél verbális kiütése a konfliktus gyökerét feltárni törvényszéki tárgyalás ? harmadik fél megnyerése

dialógus típus konfliktus alapú? jellegzetes eszköz dialógustípusok 2 dialógus típus konfliktus alapú? jellegzetes eszköz meggyőzési (krit. vita) + érvelés vizsgálat - következtetés tudott premisszákból üzleti tárgyalás alkudozás döntéshozatal ? következményen alapuló érvek veszekedés személy támadása törvényszéki tárgyalás

típusok és bonyodalmak A tényleges dialógusok besorolása gyakran nehéz: van amikor a párbeszéd menet közben típust vált (dialektikus váltás) amikor egyidejűleg több különböző típus jellegzetességeit mutatja amikor a részvevők más-más típusú dialógust akarnak folytatni. A dialektikus váltás olykor helyénvaló: ha a dialógus célját szolgálja, ha a felek ideiglenes áttérnek egy másik típusra (beágyazás) ha a felek helyesen ismerik fel, hogy az adott szituációban inkább más típusú párbeszédet kell folytatni. A dialektikus váltás akkor hiba, ha nem szolgálja annak a helyzetnek a megoldását, amely a dialógust eredményezte. Ennek gyakori esete a dialógus típusának manipulálása, ti. amikor az egyik fél csak azért tér át egy másik típusra, hogy „nyerési esélyeit” növelje (azaz inkább elérje személyes céljait). típusok és bonyodalmak

Több tranzakciós tárgyalás sok kérdésről. üzleti tárgyalás Az előbbi dialógustípusokban nem mindig van érvelés. Példa erre az üzleti tárgyalás. Egytranzakciós tárgyalás egy kérdésről, jellegzetesen az árról. (kötélhúzás) Több tranzakciós tárgyalás sok kérdésről. Alku/csere típus: célja összeállítani a legelőnyösebb csomagot. Pozícióvédő: a saját álláspont minél teljesebb érvényesítése. Lehetőség-generáló: az álláspontok mögött meghúzódó érdekek feltárása, s az érdekeknek leginkább megfelelő megoldás kimunkálása. Bármelyik típusban előfordulhat, hogy csak ajánlatok és ellenajánlatok, illetve a saját érdekekre és lehetőségekre vonatkozó kijelentések hangzanak el, és az érvek hiányoznak. Sőt: az érvelés túlsúlya rendszerint azt jelzi, hogy nem sikerül előrelépni a megállapodás irányába.

ideális = tiszta formában nem valósul meg dialektikai modell A kritikus vita dialektikai modellje: ideális eljárás a véleménykülönbség racionális feloldására ideális = tiszta formában nem valósul meg fogalmakat kínál a tényleges viták leírására lehetőséget kínál a tényleges viták értékelésére (az eltérés az ideális eljárástól hiba!) A dialektikai modell részei: forgatókönyv szabályok A pragmadialektika névre hallgató megközelítés; ez teoretikusan érdektelennek tartja a korábban említett vitatípusokat.

konfrontációs szakasz forgatókönyv Álláspont: kijelentés (leírás, előrejelzés, értékítélet, tanács), amelyben nincs egyetértés konfrontációs szakasz a felek tudatosítják álláspontjuk (vagy álláspontjaik) különbözőségét nyitó szakasz megállapodnak a vita tárgyában kijelölik a szerepeket (ki védi és ki vitatja az egyes álláspontokat) megállapodnak a közösen elfogadott kiindulópontokban megállapodnak az érvelés szabályaiban (mi számít bizonyítéknak, releváns szempontnak) érvelési szakasz az álláspont védelmezője mellette érvel aki vitat egy álláspontot, ellene érvel záró szakasz megállapítják mely álláspontokat sikerül megvédeni melyeket nem

gyűlöletbeszéd Példa arra, hogyan néz ki a vita nyitó szakasza. A szerzők pontosan megjelölik, hogy miben értenek egyet vitapartnerükkel és miben nem.

A pragmadialektikai modell 10 szabálya PD szabályok 1 A pragmadialektikai modell 10 szabálya 1. Szabadság szabály: A felek nem akadályozhatják meg, hogy új álláspontok vagy azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel. 2. Bizonyítási kényszer szabály: egy álláspontot elővezető félnek kötelessége azt megvédeni, ha a másik fél arra igényt tart. 3. Álláspont szabály: egy álláspont támadása a másik fél álláspontjának támadása kell, hogy legyen. 4. Relevancia szabály: egy fél az álláspontját csak úgy védheti meg, hogy az állásponthoz kapcsolódó érveket ismertet. 5. Implicit premissza szabály: Nem utasíthatunk vissza álláspontunkban implicite felvállalt premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél érvelésében felhasznált implicit premisszákat.

PD szabályok 2 6. Kiindulópont szabály: Elfogadott kiindulási pontnak nem tekinthetünk nem elfogadott premisszákat, illetve elfogadott premisszákról nem állíthatjuk, hogy azok nem tekinthetők elfogadott kiindulási pontnak. 7. Érvelési séma szabály: Egyetlen álláspont sem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a védelem nem a megfelelő érvelési sémákat (és/vagy) nem a megfelelő módon használja. 8. Érvényesség szabály: az érvelésnek formálisan érvényesnek vagy az implicit premisszák hozzáadásával érvényessé tehetőnek kell lennie. 9. Lezárási szabály: Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív) megvédését pedig a fenntartások visszavonásának. 10. Használati szabály: Egyik fél sem használhat nem kellően tiszta és világos megfogalmazásokat, és mindkét félnek a lehető legfigyelmesebben és pontosabban kell a másik megnyilatkozásait értelmezni.

Egyetemista: Lénynek tekinti az ördögöt? prédikátor 1 Egyetemista: Lénynek tekinti az ördögöt? Prédikátor: Lénynek? Definiálnia kell, hogy E: Hisz abban, hogy az ördög, rendben, létezik? P: Igen. E: És úgy gondolja, hogy …okos? Tud olvasni, és így tovább? P: Természetesen. E: Rendben, akkor honnan tudhatnám, hogy nem maga az ördög? P: Hogy én? Hogy maga honnan tudja? E: Úgy értem, Ha szembe megy a vallásommal, honnan tudjam, hogy nem maga az ördög? Úgy értem, nincs jogcíme. P: Meg tudja különböztetni Isten szavát az ördögétől, mert, tudja, ismernie kell a Bibliát. E: Ismerem a Bibliát. P: Ha nem ismeri az Bibliát, nem tudja. E: Én ismerem a Bibliát, de maga nem úgy értelmezi, ahogy én! A pragmadialektika mely szabályait sértik meg ebben a vitában?

prédikátor 2 P: Ha nem ismeri … ha nem ismeri … ha nem ismeri a Bibliát, akkor lehetetlen megkülönböztetnie. És akkor összezavarodik. Még egy olyan perverznek is hinni fog, mint Sigmund Freud. Vagy valamilyen filozófusnak fog hinni, mint Jean-Paul Sartre. Vagy egy hamis prófétának fog hinni, mint Mahatma Gandhi, aki ráveszi az ohmmm-olásra vagy más nevetséges dolgokra. Ezért kell ismerni a Bibliát. És épp ezért követ el az ördög mindent azért, hogy távol tartsa ezt a generációt a Bibliától. Még az Egyesült Államok legfelső bíróságát is a Biblia ellen fordította, és arra késztette, hogy úgy korlátozzák, hogy a Bibliát majdhogynem kitiltották az állami iskolákból. Mert a Biblia leleplezi, hogy abból, amit a tantermekben tanulnak, milyen sok az ördögtől származó hazugság. Ha nem hisz Isten írott Igéjének, tévedni fog. E: De én ismerem az Igét. Csakhogy számomra nem azt jelenti, mint magának. Honnan tudhatnám, hogy nem csap be? P: Rendben, konkrétabbnak kell lennie. Mi olyasmit mondtam, ami ellentmond Isten írott Igéjének?

P: Már korábban mondtam, csak egyetlen bűn van, ami E: Mindenkit elítél. Azt mondja, mindenki a pokolra jut. De maga ezt nem tudhatja. P: Nem mondtam, hogy mindenki a pokolra jut. Épp az imént mondtam elég világosan, hogy akik felemelték a kezüket, és hitet tettek Jézus mellett, ha őszinték voltak, örök életük lesz. A menybe mennek. E: De akik, ő… rock and rollt hallgatnak, füvet szívnak, vagy paráználkodnak - ezeket mondta előbb -, azok pokolra jutnak. De mindenki ezt csinálja, tehát eddig mindenki pokolra jut. P: Már korábban mondtam, csak egyetlen bűn van, ami E: Maga lesz az egyetlen, ott fent… P: … ami pokolra juttatja az embert. Ha nem hisz Jézusban. E: Ez az egy, amit nem szabad csinálni? És minden mást szabad? P: A legtöbben itt biztosan füvet szívnak, isznak és paráználkodnak. Persze tudom, hogy az egyetlen dolog, amiért itt sokan még szüzek nem az, hogy nem akarják. Akarják. Csak nem kapják meg. Ha vétkezni akarsz, nem vétkezhetsz eleget, bűnös. E: Hisz az állam és az egyház szétválasztásában? P: Mi? prédikátor 3

Egy a feltétel nélküli alapjövedelem melletti cíkkből Tőzsér-Gébert Egy a feltétel nélküli alapjövedelem melletti cíkkből Vajon nem eredményezné az alapjövedelem bevezetése a lusták és henyélők társadalmát? Biztosan nem. Először is az emberek nagy része nem (csak) a megélhetéséért dolgozik, hanem a munkaköréből fakadó társadalmi elismerésért és státuszért is, vagy egyszerűen csak azért, hogy úgy érezze, hasznos tevékenységet végez. Az ilyen emberek akkor is keresni fognak munkát, ha a puszta megélhetésük más forrásból biztosított. Másodszor: az alapjövedelem valóban csak alapjövedelem, azaz kizárólag a létszükségleti cikkekre elegendő. Így az egyén nem tud belőle a kényelmét biztosító egyéb javakat, nyaralást, autót, társadalmi státuszt biztosító tárgyakat vásárolni. Ha a puszta megélhetésnél többre vágyik, akkor valamilyen rész- vagy teljes munkaidős állást kell találnia. Példa arra, hogy egyetlen íráson belül is lehet véleménykülönbség: a szerzők egy virtuális ellenféllel vitatkoznak.

Az elkötelezettség szabályai 1. Ha az egyik fél elkötelezte magát bizonyos állítások mellett, és a másik megmutatja, hogy ezekből további állítások következnek, akkor az elkötelezettség ezekre is kiterjed. (továbbadódási elv) 2. Bármelyik fél feladhatja egy érv konklúziója melletti elkötelezettséget, de ebben az esetben vagy fel kell adnia valamelyik premissza melletti elkötelezettségét, vagy el kell ismernie, hogy a következtetés hibás volt. (visszaháramlási elv) 3. Ha ez egyik fél megmutatja, hogy a másik elkötelezettségei ellentmondanak egymásnak, a másik félnek valamelyik elkötelezettségét fel kell adnia. (konzisztencia elve)

1. szabály miatt: aki elfogadja (1)-et, el kell hogy fogadja (2)-t is. osztályellenség (1) „Az anyagyilkosság a szocialista erkölcs szerint is bűn - kivéve, ha az anya osztályellenség” (egyetemi jegyzet a hetvenes évekből) Ellenvetés: Tehát, (2) ha egy nagytőkés anyja a munkásmozgalomhoz csatlakozik, nem bűn, ha a fia megöli. 1. szabály miatt: aki elfogadja (1)-et, el kell hogy fogadja (2)-t is. Ám a szoc. erkölcs híve szerint (3) egyetlen munkásmozgalmár sem ölhető meg munkásmozgalmárkodása okán. 3. szabály miatt: (2) és (3) közül valamelyiket fel kell adni. A szoc. erkölcs híve vélhetően (2)-t adná fel. 2. szabály miatt: (1)-et fel kell adnia, vagy vitatnia kell az (1) → (2) következtetés helyes voltát. De a következtetés helyes, így (1)-et kell feladnia.

Beszédaktusok és helyük a vitában

Megígérem, hogy jövő hétre megcsinálom. performatívum Megígérem, hogy jövő hétre megcsinálom. Megígérte, hogy a következő hétre megcsinálja. [bíró:] A vádlottat felmentem. A bíró felmentette a vádlottat. Egybehangzó „igen” kijelentésük alapján kijelentem, hogy Kovács Leó és Szabó Nóra mostantól házastársak. Az anyakönyvezető összeadta Leót és Nórát. Performatívum nincs igazságértéke valamilyen cselekedet végrehajtásának minősül Konstatívum van igazságértéke

Hogyan vallhat a performatív megnyilatkozás kudarcot? kudarcok Hogyan vallhat a performatív megnyilatkozás kudarcot? [ügyvéd:] A vádlottat felmentem. [Kijelenti-e Ön, Kovács Leó, hogy az itt jelenlévő Szabó Nórát feleségül veszi?] Na jó, egye fene! Megígérem, hogy a jövő hétre megcsinálom. [Eszem ágában sincs.] A körülmények nem megfelelők, a szereplők nem alkalmasak. A végrehajtás nem megfelelő. A beszélő nem őszinte, vagy a későbbiekben nem a mondottak szerint viselkedik. Olyasmiről állítást tenni, amiről az ember nem tudhat. Nem a megfelelő szavakat használni. Hazudni, vagy megtagadni az igazolást. A konstatív megnyilatkozások is kudarcot vallhat ilyen módon. Tehát: a konstatív megnyilatkozások is cselekedetnek minősülnek.

„Vékony a jég” mondattal? vékony jég Miket lehet csinálni a „Vékony a jég” mondattal? jósolni A „Vékony a jég” kimondásával (lokúciós aktus) háromféle illokúciós aktust is végre lehet hajtani. figyelmeztetni fenyegetni

lokúciós aktus illokúciós aktus perlokúciós aktus beszédaktusok lokúciós aktus illokúciós aktus perlokúciós aktus „…”-t mondani ígérni, állítani, kérni, fenyegetni, dicsérni, parancsolni, viccelni, érvelni megijeszteni, megnyugtatni, megnevettetni, meggyőzni adott jelentésű mondat kimondása cselekedet a hallgatóra gyakorolt hatás nélkül cselekedet a hallgatóra gyakorolt hatással azonosításához elég a nyelvet tudni ismerni kell a körülményeket is (ki, mikor, milyen szándékkal, kinek) ismerni kell a hallgató reakcióját is számunkra ez fontos

Asszertívum (kijelentő): tényállást ábrázol osztályozás Asszertívum (kijelentő): tényállást ábrázol pl. állít, feltételez, leír, mond, jósol Deklaratívum (deklaráló): létrehoz valamilyen tényállást pl. elkeresztel, elítél (bíró), megbuktat, elbocsát Direktívum (utasító): a beszélő megkísérli a hallgatót valamilyen cselekedetre rábírni pl. utasít, parancsol, kér, felhív valamire Expresszívum (kifejező): a hallgató kifejezi mentális állapotát pl. gratulál, részvétet nyilvánít, dicsér, mentegetődzik Komisszívum (elkötelező): a beszélő elkötelezi magát valamilyen cselekedet mellett pl. ígér, fenyeget, esküszik, fogad

(tanú) Pár perccel később láttam, amint futva távozik a helyszínről. illokúciós gyakorlás (tanú) Pár perccel később láttam, amint futva távozik a helyszínről. A Névtelen Kommunikátorokat NK-val rövidítem. Tudsz adni egy ezrest? (őrmester) Kovács közlegény, kimossa a latrinát. (tanár) Vége az órának. (diák) Vége az órának. A jó édesanyádat! Hagyd már ott azt az idiótát! Elvihetlek? (kártya) Passzolok. Megeheted a maradékot. Demokrácián ezentúl ne egyszerűen a többségi elv érvényesülését értsük, hanem az emberi jogok tiszteletét is. Milyen típusú illokúciós aktusok az alábbiak?

beszédaktusok és a vita szakaszaiban asszertívum komisszívum direktívum dekl. konf álláspont előterjesztése álláspont elfogadása/ elutasítása + nyitó felhívás elfogadása a vita melletti elköteleződés felhívás az álláspont védelmére arg. érv előterjesztése érv elfogadása / elutasítása érvelés követelés záró álláspont fenntart/ visszavon, eredmények álláspont elfogadása/ visszautasítás