Térdízület és mozgásai Semmelweis Egyetem ÁOK Anatómiai Intézet Dr. Csáki Ágnes 2017.10.27.
Articulatio genus legnagyobb és legbonyolultabb ízületünk, két részre osztható: tibia és femur közötti (art. condyloidea ) és femur és patella közötti ízület (art tibiofibularis)
Mechanizmus: trochoginglymus Ízületi tok: A stratum fibrosum és a stratum synoviale egymástól különválva futnak, köztük zsírtest és keresztszalagok m. popliteus erősíti a tokot. recessus suprapatellaris meniscus medialis és lateralis Mozgások: flexio 140° extensio 0°- 5° befelé rotáció (csak hajlított térdnél!) 10° kifelé rotáció (csak hajlított térdnél!) 30° passzív vagy végrotáció
FEMUR condylus medialis és condylus lateralis hátul fossa intercondylaris elöl facies patellaris epicondylus lateralis és medialis, amelyekről a collateralis szalagok erednek A lateralis condylus szélesebb, tengelye egyenes. A medialis condylus hosszabb és tengelye előrefelé kissé lateral felé hajlik
TIBIA Intercondylar area Felfelé kiszélesedő proximális végén két lapos condylus A condylusok között eminencia intercondylaris (tuberculum mediale és laterale) ill. area intercondylaris anterior és posterior, melyeken szalagok és a meniscusok tapadnak. Intercondylar area
PATELLA A legnagyobb szezam csont Háromszögletű: lefelé apex patellae, a ligamentum patellae eredése, felfelé széles, vastag basis patellae, a quadriceps izom tapadása Hátsó felszíne csontéllel kettéosztott, kisebb medialis és nagyobb lateralis ízületi felszínek A patellát rögzítik: lefelé a ligamentum patellae (tuberositas tibiae) felfelé tendo m. qudriceps femoris és két oldalról retinaculum patellae (medialis és lateralis) (m. quadriceps közvetlen tapadása a tibián)
Működése: Patellar dislocation Az ínba épített „csigaként” (hypomochlion) segíti a quadriceps femoris húzását, növeli az erőkart, növeli az izom erejét. Védi a quadriceps inát a surlódástól, csökkenti a az ínra ható nyomóerőt. Patellar dislocation
Szalagok Extracapsularis szalagok Intracapsularis szalagok ligamentum collaterale mediale ligamentum collaterale laterale ligamentum popliteum obliqum ligamentum popliteum arcuatum Intracapsularis szalagok ligamentum cruciatum anterior ligamentum cruciatum posterior ligamentum transversum genus ligamentum meniscofemorale
ligamentum collaterale tibiale (mediale) – széles lapos, hozzánőtt a tokhoz és a meniscushoz ligamentum collaterale fibulare (laterale) – keskenyebb körkörös, nem tapad a tokhoz
és a ligamentum collaterale fibulare (laterale) alatt –musculus popliteus ina! (7)
Oldalszalagok Csak extensiokor feszesek, hajlításnál lazák, nem gátolnak (rotatio). Nyújtott térdnél teszteljük őket (tartott felvételen oldalra nyílik az izület). (30 fokban hajlított térdnél a keresztszalagok gátolják ugyanazt a mozgást.) Forrás: Sobota - Atlas of Human Anatomy
ligamentum popliteum obliquum hátul erősíti a tokot, izom tapadása ligamentum popliteum arcuatum a rostos tok megerősödése a musculus popliteus fölött
Keresztszalagok Minden helyzetben feszesek bizonyos részeik, de elsősorban hajlított térdnél terheljük őket (síelés). Gátolják az oldalra nyílást, rotaciot, antero-posterior elmozdulást. Teszt: asztalfiók tünet. Elülső asztalfiók tünet: lig. cruciatum ant. sérülés. Hátsó asztalfiók tünet: lig. cruciatum post. sérülés Forrás: Sobota - Atlas of Human Anatomy
ligamentum cruciatum anterius :lateralis condylus belső felszínéről előre az area intercondylaris anteriorra ligamentunm crutiatum posterius:a medialis condylus belső felszínéről hátra az area intercondylaris posteriorra Stabilizálják az ízületet, megakadályozzák az előre-hátra mozgást, kontrolálják a rotációt. Lateralis rotacio: letekerednek egymásról Medialis rotacio: jobban csavarodnak egymás körül
A keresztszalagok intrakapszuláris, de extraartikuláris helyzetűek Stratum synoviale Stratum fibrosum
Meniscusok M L Meniscusok passzív mozgása Kiegyenlítik a felületek közötti különbséget (Incongruentia), segítik a felületek egymáson való elcsúszását, Rögzítettek de mobilisak: különböző hajlítási ill. rotatios helyzetekben más-más pozícióba kerülnek. Medialis meniscus (C-alakú) rögzítettebb-gyakrabban sérül Lateralis meniscus- majdnem teljes kör-kevésbé rögzített – musculus popliteus ina! Sérülés tünetei: fájdalom, elakadás Sobota - Atlas of Human Anatomy M L Meniscusok passzív mozgása
Meniscusok rögzítése ligamentum transversum genus ligamentum meniscofemorale posterior és anterior
A medialis meniscus gyakori sérülései http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001071.htm Sérült rész arthroscopos eltávolítása: centralis sérülésnél
Arthroscopos reconstructio: perifériás sérülés esetén (van vérellátása http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/001071.htm
Arthroscopia A meniscus eltávolítása nem csökkenti a mozgás tartományát, de növeli a porc terhelését és a porc degenerációjának (arthrosis) valószínűségét
Capsula synovialis és bursák bursa suprapatellaris alsó része az ízületi tok kitüremkedése, vagyis recessus suprapatellaris, ez olvad össze a felette lévő, és eredetileg különálló bursával bursa prepatellaris subcutan és mély bursa infrapatellaris subcutan és mély corpus adiposum genus
Bursák a térd hátoldalán és Baker cysta
Rete articulare genus a. genu superior lateralis és medialis A. descendens genus a. genu superior lateralis és medialis a. genu inferior lateralis és medialis a. genu media arteria poplitea ágai a. genu descendens arteria femoralis ága
Tengelydeformitások Coxa valga Egészséges CCD-szög Coxa vara Genu varum Genu valgum
Normális térd röntgen
Gyermek térd röntgen Epiphysis porckorong
Térd: ízületi prothesis Izületi porc nem regenerál!
Mozaik plasztika
Növekedésben lévő gyermekeknél jelentkező, a sípcsont felső részét érintő csontelhalási folyamat.(Osgood-Schlatter) Általában jóindulatú, visszafordítható betegség. A csontleépülés és az új csont képződése között megbomlik az egyensúly, az érintett csont már normális terhelés hatására is deformálódhat.
Térdízület mozgatásában résztvevő izmok comb flexorok comb extensorok m. popliteus mm. gastrocnemii tractus iliotibialis- m. tensor fasciae latae m. quadriceps femoris
Comb extensorai m. quadriceps femoris (femur és spina iliaca ant inf–patella és retinaculum m. Sartorius (spina iliaca ant sup – pes anserinus) m. sartorius m. vastus intermedius m. rectus femoris M. vastus lateralis m. vastus medialis
Comb flexorai un. hamstring izmok Tensor fasciae latae Tractus Iliotibialis Fascia lata M biceps femoris caput longum caput breve M semitendinosus M semimembranosus (tuber ischiadicum ill femur – térd alatt kétoldalon) A combflexorok hajlítják a térdet, de feszítik a csípőízületet
lateralis oldal: m. biceps femoris – tapadása caput fibulae-n medialis oldalon: pes anserinus
a pes anserinusban tapad a m. semitendinosus két másik izommal együtt m. gracilis (comb adductor) és a m. sartorius (comb extensor) „goose leg”
m. semimembranous három irányú tapadása (pes anserinus profundus) m. gastrocnemius medialis és lateralis a femur condylusok felett erednek - m. triceps surae - Achilles tendon Bursák!! m. popliteus ered a linea musculi solei fölötti területről – epicondylus lateralis
Térdízület mozgásai flexio: m. biceps femoris, m.semitendinosus , m. semimembranosus, m.popliteus, és a mm. gastrocnemii extensio: m. quadriceps femoris, (de a m. rectus femoris csípő hajlító) medialis rotatio: m. semimembranosus és semitendinous lateralis rotatio: m. biceps femoris m. sartorius: csípőízületet hajlítja, a térdízületet hajlítja és medial felé rotálja de az extensió végén már a térdízület nyújtását segíti
Az akaratlagos rotatión kívül a térdízületben van egy passzív kényszerrotacio is. A passzív rotacio oka a ligg. cruciata extensio végén történő megfeszülésében, és a két condylus femoris közti nagyságbeli különbségben keresendő. Kezdeti vagy végrotácio: a nyújtás végén és a hajlítás megkezdésekor (m. popliteus szerepe)
Irodalom Szentágothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia, Medicina, 1989 Sobota - Atlas of Human Anatomy, 20th edition, Urban and Schwarzenberger, 1993 Netter - Atlas of Human Anatomy, Medi Media INC, New York, 1989 Korábbi évek előadásai A radiológiai felvételek a következő oldalról származnak: http://rad.usuhs.mil/medpix/index.html