A rendészet, rendvédelem szervei

A RENDÉSZET, RENDVÉDELEM SZERVEI belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek (a Kormány, ezen belül a Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter irányítása, felügyelete mellett működnek) egyéb rendészeti/rendvédelmi szervek (a Kormány, ezen belül különböző minisztériumok, illetve miniszterek és az Országgyűlés Elnökének irányítása, felügyelete mellett működnek)

Belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi/rendészeti szervek: Rendőrség, ezen belül: Általános rendeltetésű rendőrség, Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), Terrorelhárítási Központ (TEK). Büntetés-végrehajtás, Országos Katasztrófavédelem, Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ezen belül: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH). Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBKK) egyéb, rendészeti/rendvédelmi feladatokat is ellátó közigazgatási szervek

Belügyminisztérium irányítása alá tartozó egyéb, rendészeti feladatokat is ellátó közigazgatási szervek: Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Az egyéb rendészeti szervek Információs Hivatal (melyet a külkapcsolatokért felelős miniszter irányít), Nemzeti Adó- és Vámhivatal (mely az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal valamint a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásából jött létre), az Országgyűlési Őrség, más közigazgatási ágazatok rendészeti feladatokat ellátó szervei Kormányhivatalok egyes szakigazgatási szervei, felügyeletek, az önkormányzatok által működtetett kvázi rendészeti szervek (a természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a hegyőr, a hivatásos vadász, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, a halászati őr, a közterület-felügyelő, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr) törvényben meghatározott estekben a Magyar Honvédség is láthat el rendészeti feladatokat

Rendészeti szervek meghatározása, rendeltetése, jogállása

A belügyi rendvédelmi/rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok Magyarország Alaptörvénye a 46. cikkében rendelkezik a rendőrségről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról. Meghatározza alapvető rendeltetésüket, és irányításukat a Kormány alá rendeli. E szervezetek jogállását sarkalatos törvénynek kell meghatároznia. A rendvédelmi/rendészeti szervek, valamint a Magyar Honvédség működésének szempontjából fontosak az Alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó 48-53. cikk rendelkezései is. Az állam, valamint a magyar állampolgárok honvédelmi és katasztrófavédelmi kötelezettségét az Alaptörvény XXXI. cikke alapján sarkalatos törvényben kell szabályozni. Ez a rendelkezés képezi a 2011. évi CXXVIII. törvény – azaz a Kat. – továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (továbbiakban: Hvt.) alapját. Ugyancsak sarkalatos törvény a 2015. július 1-től hatályba lépő, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (továbbiakban: Hszt.), ami rendelkezik a fegyveres szervek hivatásos személyi állományának szolgálati jogviszonyáról A törvény hatálya a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára és társadalombiztosítási ellátására terjed ki, utóbbi kettőre nézve az ágazati jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A rendőrség működését meghatározó főbb jogszabályok 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény a büntető és szabálysértési kódexek (Btk., Sztv., Be.) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. Kormány és miniszteri rendeletek a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: RSZSZ) Az állami irányítás egyéb jogi eszközei, parancsok, utasítások

A katasztrófavédelem működését meghatározó jogszabályok a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, röviden: Kat., a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Tüt.), Kormány és miniszteri rendeletek: 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról; 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól; 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról; 1515/2011. (XII. 30.) kormányhatározat a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről Az állami irányítás egyéb jogi eszközei, parancsok, utasítások

A büntetés végrehajtási szervezet működését meghatározó legfontosabb jogszabályok 1995. évi CVII törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről Más törvények (ezek közt kiemelést érdemel: 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról; 2012. évi II. törvény – a szabálysértésről; 2012. évi C. törvény – a büntető törvénykönyvről; 1995. évi CVII. törvény – a büntetés-végrehajtási szervezetről; 2013. évi CCXL. törvény – a büntetések, az intézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról); Kormány és miniszteri rendeletek: 21/1997. IM rendelet – a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzata; 8/2014. (XII.12.) IM. rendelet – a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról; 9/2014. (XII.12.) IM. rendelet – a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról; 13/2014. (XII.16.) IM. rendelet – a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet feladatairól; 14/2014. (XII.17.) IM. rendelet – a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről; 16/2014. (XII.19.) IM. rendelet – a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól; 55/2014. (XII.5.) BM. rendelet – a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, az előzetes letartóztatás és a szabálysértési elzárást foganatosító büntetésvégrehajtási intézetek kijelöléséről; 55/2014. (XII.5.) BM. rendelet – a szabálysértési elzárás részletes szabályainak végrehajtásáról. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei, parancsok, utasítások

Rendőrség meghatározása és rendeltetése A rendőrség sajátos jogállású és szervezetű állami, fegyveres rendvédelmi szerv, amelyet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv alkotja. Feladatait az Rtv. és más rá vonatkozó jogszabályok alapján látja el. „A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.” [Alaptörvény 46. cikk (1) bekezdés]

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv meghatározása és rendeltetése A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv rendeltetése a katasztrófák megelőzése, felkészülés az ellenük való védekezésre, bekövetkezésük esetén az ellenük való védekezés keretében az ország és intézményrendszere működtetésével, a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásával megteremteni a feltételeket az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának szavatolásához, a következmények felszámolásához, a helyreállításhoz és az újjáépítéshez.

A büntetés-végrehajtási szervezet meghatározása és rendeltetése A büntetés-végrehajtási szervezet az igazságszolgáltatás rendszerébe tartozó, sajátos feladatokat ellátó, állami, fegyveres rendvédelmi szervezet. Rendeltetése a szabadságelvonással járó büntetések és intézkedések (szabadságvesztés (fogház, börtön, fegyház), elzárás, valamint pénzbüntetés és közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés (fogház), előzetes letartóztatás végrehajtása, Szabálysértési elzárás végrehajtása), valamint a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtása, továbbá a bv. pártfogó felügyelői feladatok ellátása (a feltételes szabadsággal összefüggésben készítendő pártfogói vélemény elkészítése, meghatározott esetekben környezettanulmányok elkészítése, a gondozás és az utógondozás keretében végzett reintegrációs tevékenység, a feltételes szabadság tartama alatti pártfogó felügyelet végrehajtása)

Rendőrség feladatai Bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok: Általános bűnügyi nyomozóhatósági jogkör; Különös szabálysértési hatósági jogkör (besorolható a közigazgatási feladatok közé is); Belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat lát el; Gondoskodik a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelméről; Büntetés-végrehajtási feladatokat lát el. Közigazgatási (államigazgatási) feladatok: közigazgatási hatósági jogköröket gyakorol, (pl. lőfegyver engedélyezési, személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység engedélyezési, rendkívüli halállal kapcsolatos eljárások, ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével kapcsolatos eljárások, stb A közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok (pl. ipari robbanóanyagok) előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat lát el; Szakhatósági jogkörben jár el (pl. lőtér építés engedélyezése).

Rendészeti feladatok: Közreműködik az idegenrendészeti és menekültügyi eljárásokban; Közlekedésrendészeti feladatokat lát el; Fenntartja a közterületek rendjét; Személy (védett személyek) és létesítményvédelmi feladatok; Terrorelhárítási feladatok; Polgári repülés- és utasbiztonsági feladatokat; Pénz- és értékszállítmány, valamint vonatkísérési feladatok; Tűzszerészeti feladatok; Végrehajtja a közveszély okozással (pl. robbantással) fenyegetés esetén a jogszabályban meghatározott feladatokat; Rendezvény-felügyeleti feladatokat lát el; Ellátja a különleges jogrend bevezetését követően a hatáskörébe utalt rendészeti feladatokat; Határőrizeti és határrendészeti feladatokat lát el. Egyéb feladatok: A rászorulóknak felvilágosítás és segítségnyújtás; Az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme; Katasztrófavédelmi feladatokat lát el; Részt vesz a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban; A részére jogszabályban meghatározott egyéb feladatok elvégzése.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatai A katasztrófák megelőzése, felkészülés a katasztrófák elleni védekezésre; A bekövetkezett katasztrófák károsító hatásainak csökkentése, a lakosság életének és anyagi javainak védelme, a létfeltételek biztosítása; A katasztrófák következményeinek felszámolása. A tüzek megelőzése, ennek érdekében a tűzvédelmi hatósági tevékenység végzése; A tűzoltási és műszaki mentési tevékenység végrehajtása; A tűzesetek vizsgálata; Felkészülés és a lakosság felkészítése a polgári védelmi feladatok végrehajtására; Különleges jogrend idején a veszélyhelyzet hatásának csökkentése, a lakosság életének megóvása, a létfeltételek biztosítása; A fegyveres összeütközés és más veszélyhelyzet következményeinek felszámolása.

A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai: A bv. szervezet feladatai – rendeltetéséből adódóan – szakfeladatokra és kapcsolt szakfeladatokra oszlanak, ezeket a büntetés-végrehajtási szervezet Szolgálati Szabályzata határozza meg. A szakfeladatok végrehajtása olyan – a fogvatartottakkal kapcsolatos – feladatok ellátását jelenti, melyek a büntetés-végrehajtási célok elérését – főként az elítélt társdalomba történő visszailleszkedését – segítik elő. A kapcsolt szakfeladatok végrehajtásán a szakfeladatok végrehajtásában történő előkészítő, azt elősegítő infrastrukturális jellegű (háttérmunka) feladatok végzését értjük

A büntetés-végrehajtási szervezet feladatai: Szakfeladatok: Biztonsági szakfeladat (fogvatartottak őrzése, felügyelete, ellenőrzése – fogvatartottak előállítása, szállítása, egyéb kísérése); Reintegrációs szakfeladat (elítéltek megismerése, vélemények elkészítése, büntetés-végrehajtási pártfogolási tevékenység, utógondozás); Nyilvántartási szakfeladat (befogadás, nyilvántartás, szabadságvesztés kezdő és utolsó napjának meghatározása, szabadítás előkészítése, előállítás-szállítás szervezése, büntetés-végrehajtási ügyek előkészítése-intézése); Foglalkoztatási szakfeladat (elítéltek munkáltatása, képzésükben való részvétel); Egészségügyi szakfeladat (elítéltek egészségügyi ellátása, közegészségügyi-járványügyi feladatok)

Kapcsolt szakfeladatok Humánpolitikai szakfeladat (állomány létszámának biztosítása, adatainak nyilvántartása); Jogi szakfeladat (büntetés-végrehajtási szerv jogi képviselete, szerződések ellenjegyzése, jogi tanácsadás, véleményezések); Gazdasági szakfeladat (pénzügyi, számviteli, beruházási, anyagi, technikai); Védelmi szakfeladat (objektumvédelem); Informatikai szakfeladat (Fogvatartotti Alap-nyilvántartási Rendszer – FANY – üzemeltetése-karbantartása, informatikai technikai háttér biztosítása-karbantartása); Energetikai szakfeladat; Munkavédelmi szakfeladat; Környezetvédelmi szakfeladat; Tűzvédelmi szakfeladat; Hivatali szakfeladat (tájékoztatási, titkársági, ügykezelési); Jogszabály alapján egyéb feladatok

Köszönöm a figyelmet!