Annex V: Examples of national program of measures for preventing and mitigating drought 2. Nemzeti Aszálykonzultáció Budapest, 2014. október 16. Virágné Kőházi-Kiss Edit KÖTIVIZIG osztályvezető-helyettes, vízhiány-kárelhárítási szakcsoport vezető, vízgazdálkodási szakértő, vezetőtervező

Kritikus térségek és szélsőségek – Jelentős vízgazdálkodási problémák  A problémák többsége halmozottan az Alföldön és a Tisza-völgyben jelentkezik!  Árvíz-, belvíz-, aszály-veszélyeztetett területek…  NÉS 2. jelentése szerint: - az évszázad végére télen 15-20%-kal több, nyáron 10-30%-kal kevesebb csapadék hullhat, ugyanakkor emelkedik az átlag hőmérséklet. (6 fokkal) - Mindez akár vissza-fordíthatatlan hatással jár az élővilágra…. - A mezőgazdaság is kényszerű paradigma váltás előtt áll, és csak akkor lesz versenyképes, ha az öntözött területek arányát képes növelni. Alföld, szűkös felszín alatti vízkészletek Dunántúli-középhegység, karsztvízszint-süllyedés Arzénes ivóvizek Szigetköz, a Duna elterelése Paks, az atomerőmű hűtővize A Duna és a Tisza szabályozottsága Árvízveszély Fokozottan belvízveszélyeztetett területek Aszályos területek Duna-Tisza köze, szárazodás Forrás: Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok (MTA 2011.) 2

1. Szervezeti háttér - jogszabályi környezet 2011. évi CLXVIII. tv a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről 1.§ 1. aszály fogalma: ”az a természeti esemény, amelynek során a kockázat- viselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el,” 1.§ 2. aszálykár fogalma: „a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza,” 12.§ (6) aszálykár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha aszály helyzetről a miniszter legkésőbb október 31-ig közleményt ad ki. (agrárpolitikáért felelős miniszter hatásköre). 1995. évi LVII. tv a vízgazdálkodásról (vízgazdálkodásért felelős miniszter hatásköre) 1. sz. melléklet 28. vízkár: „a vizek többletéből vagy hiányából származó kár,” 1. sz. melléklet 30. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): „a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység, ideértve a kártételek megelőzését szolgáló védművek építését, rekonstrukcióját, fejlesztését, üzemeltetését és fenntartását, valamint a védekezést követő helyreállítást is,” 16.§(3) „A vízügyi igazgatási szervek feladata… továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítási feladatainak ellátása.” (A törvény nem tartalmaz aszályos időszakra vonatkozó közvetlen rendelkezést.)

1. Szervezeti háttér - jogszabályi környezet 232/1996. (XII.26) Korm. Rend. a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól (2014.01.01-től hatályos) 1.§ 2. védekezés műszaki feladatai: „az árvizek, a belvizek és a vízhiány időszakában - a védőműveken vagy azok mentén - a védőművek védő- és működőképességének megőrzése;” 1.§ 10. károsan vízhiányos helyezet: „meghatározott területen a víz megfelelő mennyiségben, illetve minőségben való hozzáférhetőségének vagy állapotának - természeti folyamatok, esetleg emberi tevékenység hatására létrejövő - átmeneti zavara, ami a természeti értékekben vagy a gazdasági javakban kárt okozhat”; A védekezés műszaki feladatainak ellátásáról szóló 2.§ és a védekezés műszaki feladatainak helyi irányításáról szóló 6.§ alkalmazható még a vízhiányos időszakra, tekintettel arra, hogy 2014. 01.01-től a védekezés műszaki feladatai kibővültek az árvíz- és belvízvédekezésen kívül a vízhiány időszakával. 10/1997. (VII.17) KHVM rendelet az árvíz- és belvízvédekezésről: az árvíz- és belvíz esetén alkalmazandó eljárási szabályokat (védekezési tervekről, védekezési készültségről, végrehajtandó feladatokról, védekezést megszüntetését követő intézkedésekről) tartalmazza. A vízgazdálkodási ágazatban folyamatban van az aszály és vízhiány elleni védekezés mérhető paramétereken alapuló szabályzatának kifejlesztése.

2. Operatív feladatok – Vízhiány-kárelhárítás 1. Adatgyűjtés: aszályhelyzet előrejelzése (VHTE), hidrometeorológiai prognózisok, Vízügyi Igazgatóságok kisvízi vízrajzi előrejelzése, vízigények számbavétele (ivóvíz, ökológiai mezőgazdasági: öntözés, halasó, rizs,…), védművek (vízszétosztó rendszer) műszaki állapota, felszíni- és felszínalatti vízkészletek mennyiségi, minőségi monitorozása 2. Beavatkozások tervezése: üzemeltetési engedélyek, szabályzatok, védelmi tervek előírásai, vízforgalmi vizsgálatok, modellezés, megelőző/operatív intézkedési tervek, vízkészlet optimalizálási tervek (TIKEVIR), mezőgazdasági vízszolgáltatási korlátozási tervek 3. Beavatkozások végrehajtása, értékelése: vízkészlet növelése, tartalék vízbázis képzése, helyben keletkező vízkészlet megtartása (kizárólag káros vizek elvezetése), vízvisszatartási üzemrend alkalmazása, tározók üzembe helyezése, max. üvsz. tartása (holtágak, tározók, csatornák), térségi vízátvezetés, vízszétosztás, mezőgazdasági vízszolgáltatás, ökológiai vízpótlás, 4. KORLÁTOZÁS ?! Vgtv. 15.§ (5) a korlátozás sorrendje a vízigények kielégítési sorrendjének fordítottja. Ha több térségre egyidejűleg is be kell vezetni, törekedni kell arra, hogy azonos mértékben történjen. 5

3. Megelőző intézkedések – Elért eredmények a területi vízgazdálkodásban  Víz Keretirányelv (VKI) alapján a víztestekre kitűzött célokat és a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő-gazdálkodási tervek foglalják össze. Jogszabályi háttér: 1127/2010. (V.21.) Korm. Határozat. 2007-2013. Uniós ciklusban a ROP keretében lehetőség volt a belvízvédelmi rendszerek „természetközeli” fejlesztésére a VKI előírásainak figyelembevételével Célok voltak: megőrizni és megtartani a helyben keletkező felszíni- és felszínalatti, valamint használt vizeket. A KEOP keretében komplex és integrált tervezésen alapuló projektek meg valósítására nyílt lehetőség. (pl. Komplex Tisza-tó projekt) Országos aszálystratégia sikvidéki tározási lehetőségek vizsgálata, feltárása Vízügyi Igazgatóságonként megtörtént. Megkezdődött a „tározós” projektek kivitelezése. Rendelkezésre álló szabad vízkészlet potenciájának feltérképezése megkezdődött. Árvízcsúcs csökkentő tározók (VTT) területén tájgazdálkodás megvalósítása megkezdődött. Megkezdődött a kínálati alapú stratégia alkotás a Vízügyi Igazgatóságoknál (KÖTIVIZIG elkészítette 2012-ben a Közép-Tisza vidék, a Jászság és a Nagykunság vízkészlet-hasznosítási stratégiáját) PR, kommunikáció, párbeszéd erősítése mind a három intézkedési csoportban kiemelt jelentőségű. 6 6

Felszín alatti vízkészletek monitorozása 3. Megelőző intézkedések – Területi vízgazdálkodás előttünk álló feladatai Az elért eredmények fenntartása és azok továbbvitele érdekében szükséges fejlesztések: meglévő szabad felszíni vízkészlet feltárása, mennyiségi-minőségi megőrzése, gyarapítása (pl. Komplex Tisza-tó projekt további ütemei) komplex vízszétosztó rendszerek fejlesztése (pl. Jfcs. Zagyvai-ág) üzemelő és üzemen kívül helyezett szivattyús rendszerek gravitációs átkapcsolása a képződő (bel-) vizek helyben tartása belvízrendszerek, síkvidéki tározók, holtágak fejlesztése tájgazdálkodási célú fejlesztések (pl. árvízszint csökkentő tározók területén) felszín alatti vízkészletek feltárása, monitorozása… Felszín alatti vízkészletek monitorozása KÖTIVIZIG 7 7

„… békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok néktek.” Jer. 29:11b KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 8 8