Belső ellenőri klub A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről Nagyné Véber Györgyi Saldo Zrt. 2012. 1

2012. Évi jogszabályváltozások 2011. évi CXCV. tv. (Új Áht.) 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Bkr.) törvényi szinten csak alapelvek kormányrendeleti szinten a részletek Áht. VIII. fejezet 61. § Az államháztartási kontrollok célja: az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű gazdaságos hatékony eredményes gazdálkodás biztosítása. 2

Az államháztartás ellenőrzési rendszere Állami Számvevőszék Csak OGY-nek és a törvénynek van alárendelve: 2011. július 1-től hatályos 2011. évi LXVI. törvény Törvényességi ellenőrzés Áht. 61. § (2) a kormányzati ellenőrzési szerv (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) az európai támogatásokat ellenőrző szerv Magyar Államkincstár Áht. 63-68. § Kormányzati ellenőrzés Áht. 61. § (3) Külső ellenőrzés Belső ellenőrzés a költségvetési szervek belső kontrollrendszere - beleértve a belső ellenőrzést - keretében valósul meg Áht. 69-70. § + 370/2011. (XII.31.) Korm.rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Bkr.) Belső kontrollrendszer Áht. 61. § (4)

Áht. Az államháztartásért felelős miniszter továbbra is ellátja: az államháztartás belső kontrollrendszerének fejlesztését, szabályozását, koordinációját és harmonizációját, jogszabály, módszertani útmutatók megalkotását szakmai egyeztető fórumok működtetését, (BEMAFOR) kötelező továbbképzések szervezését. ÁBPE I, ÁBPE II., intézményvezetők, gazd. vez.)

Belső kontrollrendszer 1. Belső kontrollrendszer: az Áht 69. § (1) bekezdése szerinti fogalom A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. 5

Belső kontrollrendszer 2. Bkr. 2. § értelmező rendelkezések szerint Költségvetési szerv vezetője: helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, illetve fővárosi kerületi önkormányzat esetén a jegyző, körjegyző; helyi önkormányzat, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat felügyelete alá tartozó szervek esetén azok első számú vezetője; többcélú kistérségi társulás, jogi személyiséggel rendelkező társulás, társulási tanács esetén a munkaszervezet vezetője (vagy a székhely szerinti helyi önkormányzat jegyzője); 2. § n) pont 6

Belső kontrollrendszer 3. A belső kontrollrendszer öt eleme: kontrollkörnyezet kockázatkezelési rendszer kontrolltevékenységek információs és kommunikációs rendszer nyomon követési rendszer (monitoring) melyek – a szervezet minden szintjén érvényesülő - kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős. Bkr. 3. § Nyilatkozat 1. sz. melléklet, beszámoló leadásakor 7

Belső kontrollrendszer 4. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek biztosítják, hogy a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan, és a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.

Belső kontrollrendszer 5. A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. (még nincs új) Fejlesztése során: az államháztartási külső ellenőrzést végző szervek, kormányzati szintű ellenőrzést végző szervek belső ellenőrzési tevékenységet végzők által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat.

Belső kontrollrendszer 6. (Bkr. 6. §) Kontrollkörnyezet (Coso 1.) Világos a szervezeti stuktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, átlátható a humánerőforrás-kezelés (dolgozók felvételének, képzésének, értékelésének, javadalmazásának és előléptetésének módszerei) Kjt., Ktv. behatárolja a kereteit !

Belső kontrollrendszer 7. A vezetők szerepe és felelőssége, hogy pozitív kontrollkörnyezetet hozzanak létre: következetes írásos szabályozásokkal, világos, egyértelmű kommunikációval, a feladatok, hatáskörök és jogkörök pontos meghatározásával, a munkatársak folyamatos képzésével, megfelelő erkölcsi légkör kialakításával, az etikátlan magatartás kiszűrésével, szankcionálásával.

A fontosabb belső szabályok az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) és mellékletei, az ügyrendek, a belső szakmai és pénzügyi szabályzatok, az utasítások, a folyamatleírások, az ellenőrzési nyomvonalak, a munkaköri leírások, útmutatók, kézikönyvek Egy részüket jogszabály írja elő kötelezően, (helyiség használati már nem kötelező!) a többi a szervezet sajátosságaitól függ.

Belső kontrollrendszer 8. A költségvetési szerv vezetőjének feladatai: komplex szabályzatrendszer kialakítása, megismertetése a dolgozókkal (eszköze lehet belső levelezési rendszer) belső szabályzatok megalkotásáról gondoskodjon, elkészíteni a szervezet ellenőrzési nyomvonalát, érvényre juttatni a költségvetési szerv működésében – a szakmai felkészültség, – a pártatlanság és elfogulatlanság, – az erkölcsi fedhetetlenség értékeit, valamint – biztosítani a közérdekek előtérbe helyezését az egyéni érdekekkel szemben.

Belső kontrollrendszer 9. elkészíteni a szervezet ellenőrzési nyomvonalát (szöveg, táblázat, folyamatábra) amely tartalmazza a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat. (rendszeresen aktualizálni kell!) Minden folyamat, tevékenység, feladat részletes szabályozása (beszerzés, szállítás, tárolás, humánpolitika, tervezés, beszámoló készítés, stb.)

Belső kontrollrendszer 10. kialakítani a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét (az új szabályozás nem említi, hogy az SZMSZ mellékletét kell képeznie!) Szabálytalanság: valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való eltérés, amely a működési rendben, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előfordulhat. A szabálytalanságok alapestei: a szándékosan okozott szabálytalanságok (pl. félrevezetés, sikkasztás, hamisítás, megvesztegetés) a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (pl. hanyag munkavégzésből adódó szabálytalanság, határidő elmulasztása miatti szabálytalanság, nem megfelelő módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság) hibák (számszaki vagy elírási hibák a pénzügyi kimutatásokban, tények figyelmen kívül hagyása vagy téves értelmezése).

Szabálytalanságok kezelése A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja, hogy megakadályozzák bekövetkezésüket (megelőzés), vagy bekövetkezésük esetén tegyék lehetővé a helyreállítást és a felelősség érvényesítését (kezelés). lehetséges szabálytalanságok körének meghatározása (a szervezet minden szintén) szabálytalanság kezelési szabályzat megalkotása szabálytalanságokkal kapcsolatos naprakész, teljes körű nyilvántartás vezetése ↓ szabálytalansági-felelős

A szabálytalanságkezelési szabályzat Általános előírások a szabályozás célja, személyi, tárgyi, területi hatálya; a szabálytalanság fogalma, csoportosítása; a szabálytalanságok megelőzésének eszközei, feladatai; a vezetői felelősség, jogok és kötelezettségek; a szabálytalanságok nyilvántartási és dokumentálási kötelezettségei; a külső szervek részére adandó tájékoztatás. Különös előírások: a szabálytalansági felelős feladatai, jogai, kötelezettségei, felelősségei; szabálytalanságok kivizsgálására, kezelésére jogosult, kötelezett felelősök kijelölése; a szabálytalanság észlelésének és jelentésének szervezeten belüli útvonala; a szabálytalanság bekövetkezése esetén szükséges eljárásrend; a szabálytalanság kivizsgálását követő intézkedések; az intézkedések nyomon követésének módjai.

Kockázatkezelési rendszer (Bkr. 7. §) Coso 2. eleme A költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni A kockázat: valamilyen esemény vagy tevékenység elmulasztása, amely a jövőben valószínűleg bekövetkezik, és ha bekövetkezik, akkor ennek általában negatív, egyes esetekben viszont pozitív hatása van az adott szervezet céljainak elérésre. A negatív kockázatok: hátrányos események bekövetkeznek vagy a kedvező lehetőségeket nem realizálják. A kockázatkezelés: intézkedések és megtételük módjának meghatározása, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. Kockázatkezelési szabályzat alkotása!! 18

Kockázatkezelési szabályzat Kockázatkezelési szabályzatnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a kockázatkezelési szabályzat célját, a kockázat fogalmát, a szervezet tevékenységére ható kockázatok meghatározását, a kockázatok kezelőjét (a folyamatgazdát), A kockázatkezelésben résztvevők feladatait, jogait és kötelezettségeit, hatáskörét és felelősségét, a kockázatazonosítás és -értékelés módját, a költségvetési szerv kockázati tűrőképességét és azt az értéknagyságot, amely felett be kell avatkozni a folyamatokba, a kockázatokkal kapcsolatos válaszlépéseket (elfogadás, csökkentés, áthárítás, megszüntetés), a hozott intézkedések hatásának, hatékonyságának és gazdaságosságának felülvizsgálati módszerét, a kockázatkezelés időtartamát, a kockázatok nyilvántartását és jelentési rendszerét.

Kockázati önértékelés Kockázatkezelés Költségvetési szerv vezetője felelős: felmérni és azonosítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. Kockázatvizsgálat egy kifejezetten erre a célra alakult „munkacsoport” jön létre munkamódszere: az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, amely alapján a csoport kialakítja a szervezet kockázati térképét. (szervezetre gyakorolt hatás- bekövetkezés valószínűsége, alacsony-magas) Kockázati önértékelés a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Módszerei: kérdőívek, interjúk, tapasztalt szakértők, vagy vezetők által elvégzett munkamegbeszélések.

Kockázati mátrix

Kockázatok értékelése Azonosított kockázati tényezők értékelése:kockázatelemzési kritérium mátrix (KKM) A kockázat mértékét az előfordulás valószínűségének és a következmény súlyosságának (a szervezet céljaira gyakorolt negatív hatás) szorzata határozza meg. Elfogadható kockázati szint meghatározása: ami felett a költségvetési szerv mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra (meghatározása szubjektív, de elengedhetetlen) Meg kell határozni az intézkedések teljesítésének folyamatos nyomon követési módját

Kockázatkezelés Kockázatkezelési nyilvántartás tartalmazza: melyek a költségvetési szerv egyes területeire ható, azonosított kockázatok, azokat milyen módszerrel, kik és mikor határozták meg, a fontossági sorrendben az azonosításkor hol helyezkedtek el, milyen mértékű kár bekövetkezését valószínűsítették, kezelésükre milyen intézkedéseket hoztak, illetve javasoltak, az intézkedések végrehajtásáért ki a felelős, vannak-e a kockázat kezelésére kialakított hatékony kontrolltevékenységek, az intézkedés milyen eredménnyel járt, milyen változást eredményezett az adott kockázat helyzetében (súlyában, rangsorban elfoglalt helyében), milyen a jelenlegi státusza. 23

Kockázatok 1. Külső kockázatok (Hosszabb távon hatnak) Függetlenek a költségvetési szerv működésétől. A költségvetési szervnek ugyan nincs rájuk befolyása, de bekövetkezésükre a vezetés megfelelő stratégiával képes felkészülni, hatásaikat mérsékelni, a politikai célok irányváltásai, a makrogazdasági és pénzügyi változások, (euró árfolyam, kamat) az infrastruktúra elégtelensége, a törvények, jogszabályok módosulásai, a közigazgatás szervezetrendszerének változásai, elemi csapások, stb.  

Kockázatok 2. Belső kockázatok (Rövid távon hatnak) A költségvetési szerv működésének, tevékenységének, folyamatainak velejárói, kiküszöbölése / mérséklése a vezetéssel szemben támasztott követelmény. Pénzügyi kockázatok Tevékenységi kockázatok Emberi erőforrás kockázatok 25

Kockázatok 3. a) pénzügyi kockázatok a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének módosulásai, a bevételi, kiadási előirányzatok változásai, a nem megfelelő belső kontrollrendszer, a nem megfelelő forrásfelhasználások. b) tevékenységi kockázatok a munkavégzést nem egyértelmű szabályzatokkal és folyamatleírásokkal szabályozzák, nem biztosítják a feladatellátáshoz szükséges anyagi-technikai eszközöket, nem megfelelő színvonalú az információs hálózat. c) emberi erőforrás kockázatok nem megfelelő szaktudás/végzettség, szakmai és vezetői gyakorlat, a vezetők kapcsolatának hiánya a többi vezetővel és a beosztott munkatársakkal, nem megfelelő kapcsolat a külső szervekkel, partnerekkel, ügyfelekkel.

Kockázatkezelés 1. meghatározni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, kezelés módját Megszüntetés, elkerülés: az adott kockázat a megfelelő válaszlépés eredményeként többé nem fordul elő, illetve a kockázatos tevékenység megszüntetése (pl. önként vállalt feladat esetében) Csökkentés: bekövetkezési valószínűség befolyásolása, illetve hatás mérséklése (pl. megelőző, korrekciós kontrollok: adatmentések, egyéni védőfelszerelések, tűzjelző, stb.) Elfogadás, elviselés: az adott kockázat hatásának kiküszöbölése vagy csökkentése többe kerülne, mint a kockázatos tevékenységből származó lehetséges kár, vagy a kockázatkezelés személyi, technikai akadályokba, idő-, illetve anyagi korlátba ütközik. Megosztás, áthárítás: a bekövetkezés valószínűsége nem csökken, hatása nem változik, azonban a kockázatviselő személye módosul (pl. egyes feladatok kiszervezése, biztosítás kötése)

Kontroll tevékenységek Coso 3. eleme Folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzési rendszer (FEUVE) működtetése minden tevékenységre, különösen az alábbiakra vonatkozóan: a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollja. A tevékenységek feladatköri elkülönítését a dolgozók munkaköri leírásaiban, a gazdasági szervezet ügyrendjében rögzíteni kell!

Vezetői ellenőrzés 1. az aláírási jog gyakorlásával (megtagadja az aláírást, ha nem hajtották végre az intézkedéseket, és szabálytalan tranzakciót akarnak végezni), az információk elemzésével (folyamatosan elemzi, hogy a kapott információk, jelentések jelzik-e a módosított gyakorlat hasznát), (VIR) beszámoltatással (személyesen számon kéri az érintett munkatársától a végrehajtás megtörténtét és eredményét), helyszíni tapasztalatszerzéssel (a konkrét folyamat, ügylet előírtaknak megfelelő lebonyolítását a helyszínen is megszemléli), kontrolling működtetésével (támaszkodik a kontrollig által adott információkra és javaslatokra),

Vezetői ellenőrzés 2. Teljesítmények alakulásának ellenőrzése: (mennyiségi, minőségi, fajlagos mutatók), összehasonlítással ( más hasonló intézmény, vagy szervezeti egység), intézkedések nyomon követésével (beszámolók bekérése, belső ellenőrök megbízásával), Vezetői ellenőrzés dokumentálása: munka értekezlet jegyzőkönyv, a munkanap elején kiadott feladatok elvégzéséről a nap végén beszámoltatás.

Kommunikáció Coso 4. eleme Vezető feladata: megfelelő információ, a megfelelő helyen. Hatékony kommunikáció: minden irányban - vertikálisan, horizontálisan is -információ áramoltatást jelent a szervezetben, annak minden részében és teljes struktúrájában. (Belső levelezési rendszer) a vezetés és az alkalmazottak között, Szervezeti egységek között, Külső partnerekkel. A vezetésnek naprakész információval kell rendelkeznie a teljesítményekről, fejlődésről, kockázatokról és a belső kontroll működéséről, valamint más vonatkozó eseményekről és kérdésekről, melyet a dolgozók biztosítanak a vezetés számára. A vezetésnek közölnie kell az alkalmazottakkal, hogy milyen információra van szüksége, és biztosítania kell a visszacsatolást és az utasításokat.

Nyomon követés, monitoring Coso 5. eleme A költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely áll: az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből (a folyamatos monitoring lényegében beépül a szervezet normális, ismétlődő, mindennapi működési tevékenységeibe, magában foglalva a a vezetői ellenőrzést és a dolgozók munkafolyamatba épített ellenőrzését (pénztárellenőr, érvényesítő, stb.) a belső ellenőrzésből (operatív tevékenységtől független) (gyakorisága és terjedelme elsősorban a kockázatok értékelésétől, és a folyamatos monitoring eljárások eredményességétől függ).

Vezetői nyilatkozat 1. Vezetői nyilatkozat a belső kontrollrendszer működéséről (Bkr. 11. §) A költségvetési szerv vezetője köteles a Bkr. 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét. (febr. 15-ig) Nyilatkozat főbb tartalma: belső kontrollal kapcsolatos előírásoknak eleget tett, gondoskodott az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról, a rendelkezésre álló előirányzatoknak a célnak megfelelő felhasználásáról, a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről,

Vezetői nyilatkozat 2. Új határidő: beszámoló leadással egyidejűleg! a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáról, az intézményi számviteli rendről, a benyújtott beszámolók a jogszabályi előírások szerint a valóságnak megfelelően, átláthatóan, teljes körűen és pontosan tükrözik a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó kiadásokat és bevételeket, a szervezeten belül jól körülhatárolt volt a felelősségi körök meghatározása, működtetése, stb. a gazdasági vezető eleget tett-e a tárgyévre vonatkozó továbbképzési kötelezettségének Új határidő: beszámoló leadással egyidejűleg! (helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati szerveknek nem kötelező, de 2011-ről Ámr. szerint kellett!)

Belső ellenőrzés 1. Belső ellenőrzés szabályozása: Áht. 70. § + Bkr. A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője (önkormányzatnál jegyző!) köteles gondoskodni, emellett köteles a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat biztosítani. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv SZMSZ-ében elő kell írni. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv belső ellenőrzési egysége megállapodás és SZMSZ-ben történő előírás alapján elláthatja az irányítása alá tartozó önállóan működő költségvetési szervnél a belső ellenőrzési feladatokat. Bkr. 15. § (6)

Belső ellenőrzés 2. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet (Áht. 70. §) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.

Belső ellenőrzés 3. Ellenőrzési típusok: Szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer, teljesítmény, informatikai ellenőrzés 2012-től nincs megbízhatósági ellenőrzés! Belső ellenőrre vonatkozó általános és szakmai követelmények (Bkr. 24.§) Költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet az Áht. 70. § (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkező személy végezhet. Engedély annak adható, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, rendelkezik a megfelelő végzettséggel és gyakorlattal, nem áll a belső ellenőrzési tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Végzettségek: szakirányú diploma közgazdasági, jogi, államigazgatási, vagy más diploma+ szakképesítések (új: felsőfokú költségvetési, felsőfokú államháztartási szakképesítés)

Belső ellenőrzési kézkönyv felülvizsgálat 2 évente Minimum tartalmi elemei (csökkentek) a bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat; a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt; a tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását; az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat; az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését; az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást. Kikerült: szervezeti ábra (SZMSZ-ben!) etikai kódex (NGM kiadta!)

Belső ellenőrzés tervezése 1. Stratégiai terv 4 évre, Belső ellenőrzési vezető készíti, Felülvizsgálat szükség szerint (szervezeti változás, szervezet startégiai célkitűzéseinek, startégiai tervének változása) Tartalma: Hosszú távú célkitűzések, stratégiai célok, a belső kontrollrendszer általános értékelését, a kockázati tényezőket és értékelésüket, a belső ell. -re vonatkozó fejlesztési és képzési tervet, a szükséges erőforrások felmérést, ellenőrzési prioritásokat, ellenőrzési gyakoriságokat!

Belső ellenőrzés tervezése 2. Éves ellenőrzési terv Belső ellenőrzési vezető készíti el, a költségvetési szerv vezetője hagyja jóvá. Kockázatelemzésen és a rendelkezésekre álló erőforrásokon alapul. Tartalma: Ell. Tervet megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredményének összefoglaló bemutatását. ellenőrzések tárgyát, célját, az ellenőrizendő időszakot, szükséges kapacitás meghatározását, ellenőrzések típusát, ütemezését, ellenőrzött szerv, szervezeti egység megnevezését.

Belső ellenőrzés tervezése 3. Új elemek a tervezésben: a tanácsadó tevékenységre tervezett kapacitást, a soron kívüli ellenőrzésekre tervezett kapacitást, (régi szükség esetén a soron kívüli ellenőrzés végrehajtható legyen!) a képzésekre tervezett kapacitást, egyéb tevékenységeket (éves összefoglaló jelentés, nyilvántartások vezetése, kockázatelemzés, kézikönyv felülvizsgálata, stb.) Terv módosítás: A belső ellenőrzési vezető a szerv vezetőjének egyetértésével. Helyi önkormányzatok éves ellenőrzési tervét a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év nov. 15-ig hagyja jóvá. (Bkr. 32. § (4)) 2013. január 1-től az új Ötv. 119. § (5) bekezdése módosítja dec. 31-ig.

Belső ellenőrzés tervezése 4. Társulásokkal kapcsolatos különös szabályok: A stratégiai terv és éves ellenőrzési terv összeállítása az érintett jegyzők, körjegyzők írásos véleményének figyelembevételével történik. Magában foglalja: a résztvevő önkormányzatok képviselő testület által jóváhagyott stratégiai és éves tervét, a társulási tanács által jóváhagyott, a társulásra és intézményeire vonatkozó éves és stratégiai tervét.

Társulásokra vonatkozó szabályok A társult feladatellátásra vonatkozó éves ellenőrzési terveket összesítve a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó költségvetési szerv vezetője tájékoztatásul a társulás vagy annak irányító szerve elé terjeszti. (Bkr. 56. § (3)) Társulásra elegendő egy Belső Ellenőrzési Kézikönyv! Év közben a belső ellenőrzési vezető az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor tájékoztatja az érintett önkormányzatok jegyzőit.

Belső ellenőrzés 1. Ellenőrzési program (Bkr. 33. §) ÚJ tartalmi elem: Bkr. 21. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzés típusa Kimaradt: ellenőrzési kérdőívek Megbízólevél (Bkr. 34. §) ÚJ tartalmi elemek: ellenőrzés célja ellenőr regisztrációs száma Bkr. 21. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzés típusa Ellenőrzés végrehajtása (Bkr. 35. §) Nem változott! Helyszínen vagy adatbekérés útján hajtható végre. Helyszíni ellenőrzésről értesítés szóban vagy írásban 3 nappal korábban

Belső ellenőrzés 2. Ellenőrzési jelentés ÚJ tartalmi elemek: Bkr. 21. § (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzés típusa vezetői összefoglaló (önállóan értelmes legyen!) ellenőrzött időszakban az ellenőrzött területért (vagy feladatért) felelős vezetők neve, beosztása!!! (eddig: ellenőrzött időszakban hivatalban lévő vezetők neve, beosztása kellett) Vezetői összefoglaló: főbb megállapítások, javaslatok összegző vélemény, minősítés a vizsgált területről (megfelelő, korlátozottan megfelelő, gyenge, kritikus vagy elégtelen)

Belső ellenőrzés 3. Észrevétel a jelentés-tervezetre ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, továbbá annak, akire vonatkozóan a jelentéstervezet megállapítást vagy javaslatot tartalmaz Határidő módosult 10 munkanapról 8 napra! A határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekinteni és a nemleges választ is jelezni kell a határidőn belül! Az észrevételre válasz 8 napon belül, elfogadott észrevételek átvezetése az ellenőrzési jelentéstervezeten. Észrevételt + válaszát csatolni kell az ellenőrzés dokumentációjához. Jelentés megküldését észrevétel elküldését dokumentálni kell! Az észrevételre válasz 8 napon belül, elfogadott észrevételek átvezetése az ellenőrzési jelentéstervezeten. Észrevételt + válaszát csatolni kell az ellenőrzés dokumentációjához.

Intézkedési terv és az intézkedések nyilvántartása Intézkedési tervvel kapcsolatos előírások szétválasztása KÜLSŐ és BELSŐ ellenőrzés esetére. Intézkedési terv tartalma minden esetben: a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek, a vonatkozó határidők megjelölése. Külső ellenőrzés esetén (Bkr. 13-14. §) Intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és a megtett intézkedésekről történő beszámolásért az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett szerv, illetve szervezeti egység vezetője felelős. Beszámolás a külső ellenőrzést végzők részére a külön jogszabályban vagy annak hiányában az általuk meghatározott módon és határidőre az intézkedési terv végrehajtásáról.

Intézkedési terv és nyilvántartás 1. A költségvetési szerv vezetője éves bontásban nyilvántartást vezet a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról. Nyilvántartás tartalma: az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslat, az elfogadott intézkedési terv, az intézkedési terv alapján végrehajtott intézkedések rövid leírása, és a végre nem hajtott intézkedések oka. Belső ellenőrzés esetén (Bkr. 45-47. §) Intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és a megtett intézkedésekről történő beszámolásért az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett szerv, illetve szervezeti egység vezetője felelős. Az intézkedési tervet a lezárt ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell elkészíteni és megküldeni a költségvetési szerv vezetője és a belső ellenőrzési vezetője részére. A költségvetési szerv vezetője az intézkedési terv jóváhagyásáról az intézkedési terv kézhezvételétől számított 8 napon belül - a belső ellenőrzési vezető véleményének kikérésével - dönt.

Beszámolás Az ellenőrzött szervezeti egység vezetője az intézkedési terv végrehajtásáról az intézkedési tervben meghatározott legutolsó határidő lejártát követő 8 napon belül írásban beszámol a költségvetési szerv vezetője részére, és ezen beszámolót egyúttal tájékoztatásul megküldi a belső ellenőrzési vezetője részére is. Beszámoló tartalmazza: a megtett intézkedések rövid leírását, a végre nem hajtott intézkedések okát és esetlegesen a határidő, illetve feladat módosítási kérelmet. A belső ellenőrzési vezető: éves bontásban nyilvántartást vezet. Célja: a belső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, a vonatkozó intézkedési tervek és azok végrehajtásának nyomon követése. Nyilvántartás tartalma: az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslat, az elfogadott intézkedési terv, az intézkedési terv alapján végrehajtott intézkedések rövid leírása, és a végre nem hajtott intézkedések oka.

Összefoglaló éves ellenőrzési jelentés ÚJ szerkezeti felépítés, új tartalmi elemek! (Bkr. 48. §) elkészítéséért a belső ellenőrzési vezető felelős, jóváhagyásra megküld a költségvetési szerv vezetőjének. Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető megküldi a jegyzőnek, többcélú kistérségi társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a munkaszervezet vezetőjének a tárgyévet követő év február 15-ig Új határidő. Régi Ötv. 92. § (10) bekezdése 2012-ben még hatályos: A polgármester az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti. Társult feladatellátás esetén az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve a társulásra külön-külön kell készíteni.

Összefoglaló éves ellenőrzési jelentés Tartalma: A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása önértékelés alapján az éves tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése, a bizonyosságot adó tevékenységet segítő, akadályozó tényezők bemutatása, a tanácsadó tevékenység bemutatása, az intézkedési tervek megvalósítása, A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, hatékonyságának , eredményességének növelésére tett javaslatok, A belső kontroll öt elemének értékelése.

Köszönöm figyelmüket Nagyné Véber Györgyi 52