REFORMÁTUS TEMPLOM TÁKOS © National Geographic Online
A tákosi templom és haranglába Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
„A világörökség egy icike-picike része” A tákosi templom igazi ékszerdoboz. December 24-én délben itt a fény a napnyugati rész első padjának támlájára, a faragott turulmadárra esik. Bár alig nagyobb, mint egy kisebb parasztház, mégis „Mezítlábas Notre Dame”-ként emlegetik a Vásárosnaménytól alig tíz kilométerre keletre található tákosi templomot. És a jelző nem túlzás, méltán hasonlítják az apró beregi református templomot Európa talán leghíresebb templomához: belső tere ugyanis lenyűgöző élmény.
Európa egyetlen paticstemploma De kezdjük a furcsa jelzővel, hogyan is lett „mezítlábas” a templom? Miből is építhettek az emberek 1700-ban, amikor a templom épült, meg 1766-ban, amikor a napkeleti, illetve 1784-ben és 1808-ban, amikor a napnyugati rész bővült? Hát abból építkeztek, amit találtak! Mocsaras, agyagos, erdős területen épült a falu, így az emberek vesszőt szedtek, amelyből sövényt fontak. Majd agyagos földet áztattak be, törekkel pelyvával megszórták, és mezítláb megtaposták. Ebből vetették a vályogtéglát, amivel aztán a sövényt két oldalról megtapasztották. Ezt hívják paticsfalnak – meséli ízes beregi tájszólással Baráth Menyhértné, Erzsi néni, aki immár hat éve a templomba érkezők vezetője. A paticsfal miatt a tákosi templom Európában egyedülálló. „Bátran mondhatjuk, hogy a tákosi templom a világörökség egy icike-picike része” – teszi hozzá a templomos néni büszkeséggel a hangjában.
Mesélő kazetták A templom döngölt agyag padlózata felett, szinte kézzel elérhető magasságban lebeg a kazettás deszkamennyezet. Lándor Ferenc, Erdélyből származó asztalosmester, „mennyfestő” készítette a napkeleti rész kazettáit 1766-ban, fel is véste az egyikre nevét. „Én Asztalos Lándor Ferenc Tsináltam Jóisten Segedelme Által.” De ezzel nem elégedett meg, egy gyönyörű gyalut is rajzolt fölé. Hátha valaki nem tudja elolvasni, az következtethet: Gyalu? Az csak asztalosmester lehet! A napnyugati részben lévő kazettákat ugyancsak Erdélyből származó két asztalosmester készítette, de ők nem jegyezték fel a nevüket, csak az esztendőt: 1784 majd 1808. Így az 58 kazettát Lándor Ferenc neve fémjelzi. Alapvetően kevés motívum jelenik meg a virágcsokros, játékosan vidám kazettákon, mégis az 58 közül nincs kettő egyforma. A kazetták készítőjének szakmai tudására bizonyság a szószék és a gazdagon festett hangvető korona is.
Az igazi fény A templom műemlék, de nem múzeum, élő gyülekezete, saját lelkésze van, aki szintén a községben él. „Kicsi a templom, kicsi a község, de közel vannak az emberek egymáshoz.”„Gyönyörű itt egy karácsonyi istentisztelet” – meséli Erzsi néni. Kiváltképp a 2001-es volt emlékezetes. Az árvíz Tákoson 166 házban tett kárt: 132 teljesen újjáépült, 34-et pedig feljavítottak. „És decemberre 24-ére esett, amikor pontosan 12 órakor az igazi fény a templom ablakán a turulmadarat világítja meg, Tákoson az utolsó hat család is beköltözhetett az új lakásba. Az igazi fény pedig Jézus születése. 2001-ben Karácsony szentestéjére Tákos újra felépült, és az emberek együtt adtak hálát a mindenható Istennek, a kilencvenedik zsoltárral: Benned bíztunk eleinktől fogva, Isten akkor is ád az embernek, amikor elvenni látszik.”
Fazsindelyes tetőzet Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
A napnyugati rész Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
December 24-én délben a fény a turulmadárra esik Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
Baráth Menyhértné Erzsi néni, a templom gondnoka Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
Virágmotívumos fakazetták Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
Életfa Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
A napnyugati rész Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
Asztalos Lándor Ferenc névjegye Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
A templomot a református szent eklézsia építtette Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
A napkeleti rész Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
Egykor a kántortanító és családja ült abban a padban, ahol ma legtöbbet a "templomos néni" tartózkodik Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
Az 58 kazetta között nincs két egyforma Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
A gazdagon díszitett szószék szintén Asztalos Lándor Ferenc munkája Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
A hangvető koronán Ézsaiás próféta szavai olvashatók Fotó: Bócsi Krisztián © National Geographic Online
VÉGE