Izsóné Szecsődi Ildikó 2017. november 27. Budapest A tehetségazonosítás javasolt folyamata a Pedagógiai Szakszolgálatokban Izsóné Szecsődi Ildikó 2017. november 27. Budapest

Törvényi háttér 2011. évi CXC. törvény „A nemzeti köznevelésről” 4. § 13. pontja ad keretet a tehetséggondozásnak Kiemelt figyelmet igénylő gyermek/tanuló Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek/tanuló Különleges bánásmódot igénylő gyermek/tanuló SNI BTM Kiemelten tehetséges gyermek/tanuló

Törvényi háttér 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet „A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről” 30.§-a részletezi a szakszolgálat tehetséggondozással kapcsolatos intézményi feladatait, valamint a tehetséggondozó koordinátor teendőit is Az ellátandó feladat két szintre bomlik intézményi feladatok koordinátori feladatok (pedagógus, pszichológus)

Kiemelten tehetséges gyermek/tanuló „az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség” (Knt 4. § 14.) Azonosítás: IQ (részletes profil) – általános képességek Érdeklődés, tevékenység, eredmények – speciális képesség Kreativitás – teszt Elköteleződés - motiváció

Szűrés - szűrési alapelvek méltányosság: olyan eljárást kell kialakítani, amely a hagyományos szűrési eljárásokból kiszoruló diákokat is figyelembe veszi, átfogó jelleg: a különböző forrásokból származó adatokat megfelelően kell felhasználni, rendszeresség, - időszakonként visszatérő

Szűrés - szűrési alapelvek bármely fejlődési szakaszban lehetővé kell válnia különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű, az eltérő kulturális háttérrel rendelkező és a kettős különlegességre esélyes diákokra a kiszűrt gyermekeket/tanulókat további tehetségazonosítás céljából jelzési lappal a szakszolgálat tehetséggondozó koordinátorához irányítják

Szűrési életkor, területek – óvodáskor óvodában 4-5 éves korban merülhet fel először a tehetség felderíthetőségének valószínűsége. ekkor a kiemelkedő vizuális ábrázolás, az átlagot meghaladó zenei, matematikai képességek, a korai spontán olvasás tanulás, az átlagot meghaladó mozgásos teljesítmény, illetve közvetlenül iskolás kor előtt már a kiemelkedő intellektus lehet jelzés értékű Az óvodáskorban a tehetséget csak valószínűsíteni lehet – csak szűrés van, nincs azonosítás

Szűrési életkor, területek – kisiskoláskor alapkészségek (írás, olvasás, számolás) könnyed elsajátítása, nyelvhasználat a divergens gondolkodás megjelenése a zenei és a mozgásos terület vizualitás a kisiskoláskorban (6-10 év) a tehetséget csak valószínűsíteni lehet – csak szűrés van, nincs azonosítás

Szűrési életkor, területek – serdülők 5. osztálytól a középiskola közepéig – az általános intellektuális képességek és a korábbiaknál szélesebb körű speciális tehetségterületek megjelenése + a motiváció, az elköteleződés az életkor felső határának megadása csak a szűrésre igaz, az azonosításra nem – serdülőkorban a szűrés után egyedi tehetségazonosítás következik

Eszközök a szűréshez – életkori megfeleltetés gyermekek/tanulók munkáinak, elért eredményeinek vizsgálata (óvodás, kisiskolás) nyelvi-mozgásos produkciók megfigyelése (óvodás, kisiskolás) strukturált kérdőíves megfigyelések, checklist-ek szülőknek, pedagógusoknak (óvodás, kisiskolás) önkitöltős vagy kortársak által kitöltendő kérdőíves eljárások (érdeklődési területek, motivációs kérdőívek) (serdülő) csoportosan végezhető intelligenciavizsgáló, képességvizsgáló eljárások (pl. Raven, nyelvi tesztek, kreativitás tesztek)

Azonosítás Kntv. 4.§ (14) az alábbi négy területre kell kiterjednie az azonosítás folyamatának: (3-4 elem együttes jelenléte) átlag feletti általános képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség (motiváció)

Tehetségmodellek az azonosításhoz Gardner- Torrance – azonosítási profilok logikai-matematikai nyelvi vizuális-téri (praktikus, műszaki, mérnöki és művészeti) zenei pszichomotoros (sport és művészet) interperszonális (vezetői) intraperszonális

Tehetségmodellek az azonosításhoz Betts,G. – Neihart,M. – 6 tehetségtípus Sikeres tantárgytesztek, tanulmányi eredmények, versenyeredmények Ellenszegülő kreativitás tesztek, a viselkedési kérdőívek, a szülői, pedagógusi kérdőívek és a motivációelemzés, portfólió, projektmunka Rejtőzködő intelligencia és kreativitás tesztek, specifikus képességtesztek, a viselkedési kérdőívek, a szülői, pedagógusi , iskolán kívüli személytől származó strukturált megfigyelésen nyugvó kérdőívek, kreativitás tesztek, a viselkedési kérdőívek, a szülői, pedagógusi kérdőívek

Kettős különlegességű Lemorzsolódó a szülői, pedagógusi kérdőívek, a személyiségvizsgáló eljárások adhatnak kiindulópontot Kettős különlegességű neurológiai eltérések (magas képességű autizmus, ADHD, diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia) viselkedési és érzelmi sajátosságok (ADHD, oppozíciós viselkedési zavar, társas beilleszkedési problémák) érzékszervi – mozgásos eltérések tanulási nehézségek Önálló gyermek/tanuló által készített munkák, versenyeken elért helyezések, ezeket alátámasztó, megerősítő tanári kérdőívek.

Eljárások és eszközök az azonosításhoz gyermekek/tanulók munkáinak, elért eredményeinek vizsgálata (versenyeredmények, osztályzatok) nyelvi-mozgásos produkciók megfigyelése strukturált kérdőíves megfigyelések , checklist-ek szülőknek, pedagógusoknak önkitöltős vagy kortársak által kitöltendő kérdőíves eljárások (érdeklődési területek, motivációs kérdőívek) intelligenciavizsgáló, képességvizsgáló eljárások anekdotikus információk élettörténet portfólió

Azonosítás és jogosultság megállapítása A tehetség és kiemelkedő tehetség azonosítására és gondozási jogosultságának megállapítására ad hoc (időszakos jelleggel létrejövő) bizottságot hív össze a tehetséggondozó koordinátor, mint a pedagógiai szakszolgálat munkatársa

A bizottság javasolt összetétele a pedagógiai szakszolgálati tehetséggondozó koordinátor (a bizottság vezetője), iskolai tehetséggondozó tanár, osztálytanító/ osztályfőnök, szaktanárok, óvodapedagógus iskolai képzésért felelős igazgató, igazgatóhelyettes, óvodavezető iskola/óvoda pszichológus, esetenként további szakemberek bevonása is szükséges is lehet: a szakértői bizottság egy tagja(kettős különlegesség feltételezése esetén) gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus, más, a témában érintett személy (pl. családgondozó, edző)

A bizottság feladata A bizottság tankerületi és iskolai szinten javaslatot tesz tehetségprogramba kerülésre. Ha a fenti nem lehetséges, a koordinátor javaslatot tesz a gondozás egyéb formájára. „Kiemelkedő képesség jelenleg nem mutatható ki” minősítést esetén is van szakvélemény és az érdeklődési iránynak megfelelő szakkör ajánlása

Beavatkozás– tehetséggondozás (alsó tagozat) együttműködő tanítás (a tehetséggondozó tanár az osztálytanító számára bemutató foglalkozást tart az egész osztállyal, amelyben minden gyerek a tehetséggondozás koncepciójához illeszkedő nyitott/ kreatív feladatokat kap) – modellnyújtás konzultáció, - szakmai információnyújtás az osztálytanító számára - modellnyújtás nélkül - a tehetséges gyerek számára adható differenciált feladatokról, képességfejlesztő feladatok tanulócsoportonként differenciálva, teljes osztályra vonatkozóan,

Beavatkozás– tehetséggondozás (felső tagozat, középiskola) magasabb képességcsoportba, speciális gyorsan haladó csoportba sorolás, osztályszint ugrás, konzultáció, differenciált tanulási tapasztalat egyénileg vagy csoportban a hagyományos osztálytermi körülmények között, távtanulás,

Beavatkozás– tehetséggondozás (felső tagozat, középiskola) teljes iskolára kiterjedő iskolanap, gazdagító programmal, tanórán kívüli program iskolai tehetségműhelyben, mentorálás, nyári tehetség-táborok tanulmányút

Beavatkozás– tehetséggondozás (pedagógiai szakszolgálat) önismereti csoport személyiségfejlesztés konzultáció szülők számára/szülőcsoport konzultáció pedagógus számára

Beavatkozás– tehetséggondozás (tehetségsegítő szervezetek) tehetségpontok Tehetségsegítő Tanács MATEHETSZ civil szervezetek Kontroll mérések végzése

Tehetséggondozás A tehetségazonosítás és személyiségfejlesztés a Pedagógiai Szakszolgálatokban történik Pszichológus Tehetséggondozó koordinátor (hálózat kialakítása) A tehetséggondozás alapvetően az iskolák feladata Versenyre felkészítés Szakkör Egyéni foglalkozások Leghatékonyabb módszere a mentorálás

Mentorálás a személyes segítő tevékenységek gyűjtőfogalma. a mentor a mentoráltnál tapasztaltabb, nagyobb tudással rendelkező személy, segítséget nyújt, iránymutatást ad, a kapcsolat erős bizalmi kötődéssel jellemezhető a szerepek szimmetrikusak a folyamat, mely kiterjed a teljes tanulási folyamatra hosszú távú célokat alakít a kapcsolat hosszútávú (0,5 -1-2 év)

Mikor kell a mentor ? Az otthon vagy az iskola nem tud kellő támogatást adni az érdeklődési kör kibontakoztatásához A tehetséges diáknak olyan érdeklődési köre és készségei vannak, amelyek annyira eltérnek a szokványos iskolai erőforrásoktól vagy oly mértékben fejlettek, hogy más környezetbe fontos őket helyezni Lehetővé válik gyorsabb tempóban és mélyebb megértéssel történő tanulás személyes visszajelzések mentorálás így a gazdagítást és a gyorsítást ötvözi

Mikor kell a mentor? kiemelkedő tehetségeknek az iskolai kihívásokhoz képest sokkal magasabb kihívásokra van szükségük hátrányos helyzetű tehetségeseknek pályatanácsadók és főiskolai tanárok a szerepmodellek, mert segítenek munkát találni és ösztöndíjakat fellelni alulteljesítőknek az egyéni odafigyelés, a jelentés teli tanulási lehetőség és az így bekövetkező attitűdváltozás miatt

Milyen tulajdonságok birtokában legyen a mentor? tisztelet - a specifikus visszajelzés tiszteletet mutat, akár elismerést tartalmaz, akár javulási lehetőségekre mutat rá valódiság – hitelesség a munkában és a személyiségben udvariasság humor