I. Mátyás (1458-1490) „az igazságos” született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála bécsi polgárnővel folytatott kapcsolatából született utóda - Corvin János

Kolozsvári szülőháza Nevelője: Hunyadi Mátyás Vitéz János Tk 3 (Herbert, Martos, Moss, Tisza)-332.old) Mátyás 1443-ban született Kolozsváron, Hunyadi János második fiaként. A kornak megfelelő lovagi nevelést kapott, de emelett írni és olvasni is megtanult. Kiváló latin tudása miatt már egészen fiatalon többször tolmácsolt apjának. Tanítója, nevelője Vitéz János volt. 1455-ben eljegyezték Czillei Erzsébettel, kinek családja a Hunyadiak politikai versenytársa volt. Eztután Mátyás a királyi udvarba került kamarásnak, majd bátya halála után az uralkodó magával vitte fogolyként Prágába. Hunyadi János Szilágyi Erzsébet második fiaként született Kolozsvárott 1440. február 23-án. Szülőháza ma is áll, az Kolozsvár legrégibb lakóháza. Később Mátyás minden adó alól felmentette az épületet, és mivel ez a kiváltság rendkívül értékessé tette, máig biztosította aránylag változatlan fennmaradását. Még gyermek volt, amikor alaposan kiigazodott a társadalmi és a politikai élet területén, nemhiába tartották az ország legműveltebb emberének. A latin mellett jól beszélt magyarul, csehül és latinul is. Gyakran tűnt fel tolmácsként apja mellett a fontos politikai tárgyalásokon. Még csak tizenegy esztendős volt, amikor személyesen ütötte lovaggá Nándorfehérvárott Erdély vajdájának kardjával. Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át, majd V. László király Bécsbe, azután pedig Prágába vitette. Mivel 1457 őszén V. László pestisben meghalt, jövő év január 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották, de nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állítottak mellé. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. A főurak azt szerették volna, ha engedelmes és jámbor lesz, a köznemesek támogatását várták a nagyurakkal szemben, a városok a külső garázdálkodók megfékezését, a pénzromlás megakadályozását, a pápa pedig "Isten emberét" kívánta látni benne, aki majd kiírtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát. Hunyadi Mátyás Kolozsvári szülőháza Nevelője: Vitéz János

Hunyadi Mátyás uralkodása V. László Hunyadi halála után lefejeztette Hunyadi Lászlót, a család legidősebb tagját, s Mátyást Csehországba száműzte 1458-ban meghalt, s Mátyás lett a király, mert Szilágyi Mihály megválaszttatta a köznemesség segítségével (szegedi megállapodás:Garai, Újlaki, Szilágyi)

Mátyás uralkodásának első felében

Központosító törekvései A bárók hatalmának korlátozása érdekében alacsony (polgári) származású személyeket nevez ki fontos pozícióba: pl.Kinizsi Pál, Ernuszt János, Bakócz Tamás A rendekre kevésbé támaszkodik, inkább a központi hivatalrendszerét építi ki, fejleszti (központosítás) rendek (országgyűlés) háttérbe szorítása szakképzett hivatalnokréteg alkalmazása A nemesek helyzetének megerősítése a vármegyékben (1486)→támogatókra számít

Mátyás állama

Mátyás bel- és külpolitikai törekvései célja az alkalmasság bizonyítása Szilágyi Mihályt eltávolítja az udvartól Ezért a török ellen kell harcolnia: 1463: Jajca várát elfogalta Habsburg III. Frigyessel harcol: 1463-ban visszavásárolta a koronát 80000 Ft-ért Ezután „valódi király” lett (1464-Székesfehérvár)

Új gazdaságpolitika Célja az ország bevételeinek központosítása, még a rendi érdekek korlátozása révén is Ezért a királyi birtokok bevételei, a városi adók, regálék és kereskedelem adóztatása=koronavám mellett kiemelt szerepet rótt a parasztságra Két új adófajtát vezet be: Hadiadó: évi 1 forint telkenként, de néha 2X szedi be Füstadó (1467-től): a kapuadó helyett évi 18 dénár, de már háztartásonként beszedve

A jobbágyok adóterheinek változásai

Mátyás jövedelmei és pénze Füstpénz a kapuadó helyett (kincstár adója) Koronavám a harmincadvám helyett Rendkívüli hadiadó (évi 1Ft portánként) 1-telkes nemesség megadóztatása Nemzetközi segélypénzek Hunyadi birtok bevételei

Az új gazdaságpolitika eredményei A jobbágyság adóztatása miatt védi őket a földesurak túladóztatásától (innét erednek az igazságos Mátyás történetek!!) Évi 500000, esetenként 750000 arany bevételre tett szert Ez megfelel Anglia, Franciaország korabeli bevételének A török birodalom évi 1800000 arannyal rendelkezik

A bevételek felhasználásának módjai központi zsoldossereg létrehozása (fekete sereg) 15-20000 fő (1 fő havi 2-3 aranyba került) → ezt a sereget az uralkodó irányította → a végvárvonal fenntartása nagyon drága központi hivatalokat (szakképzett hivatalnokok) - kincstartóság (pénzügy → polgári származásúak), - bíróság (személynök, ítélőmesterek), - kancellária (egyesíti→fontos oklevelek aláírása) - nádori törvények (1485)→ a nádor a király helyettese reprezentál: (Beatrix a felesége) - kiépíti a királyi székhely Visegrádot, Budát, - reneszánsz építészetet honosít meg

A rendi ellenállás letörése 1471-ben a főurak összeesküvést szőttek ellene, ezt gyorsan leveri - Vitéz János esztergomi érseket elfogatja, - Janus Pannonius (Csezmicei János) menekülés közben meghal

Aktív külpolitika 1468-tól cseh hadjáratok kezdete: célja cseh királlyá lenni, hogy megkapja a császárválasztás jogát 1479: kompromisszumos béke: megszerzi Morvaországot és Sziléziát 1476: Nápolyi Beatrixot elveszi feleségül: a reneszánsz virágkorát eredményezi: Bonfini, Galeotto Marzio megérkezik Budára 1479: kenyérmezei diadal a török ellen 1479-től osztrák hadjárata Frigyes ellen 1485-ben elfoglalta Bécset 1486-ban azonban nem választották meg császárnak

Mátyás külpolitikája

Mátyás reneszánsz udvara Építkezések: budai és visegrádi palota kiépítése Könyvtárfejlesztés (2000-2500 kötet): díszes corvinák, egyedülálló ritkaságok Humanista tudósok: (reneszánsz alkotók) - Bonfini történetíró, - Galeotto Marzio költő, - Janus Pannonius költő

Mátyás Corvinái

Az ország és a műveltség központja BUDA

Magyarország demográfiai változásai