A nagy vallások Kereszténység a kultúrák válságában Dr. Németh Norbert ELTE-SEK, 2017. okt. 18.
A nagy vallások számokban 2011-es adat a föld népessége 7 md: Katolikusok: 1.181.000.000 Keresztények összesen: 2.000.000.000 Iszlám: 1.500.000.000 Hindu: 841.000.000 Számos, kisebb vallás követője: kb 2 md fő Kifejezetten nem vallásosak: 774.000.000 A nagy vallások számokban
Korlátok a téma kifejtésében: Semmi esetre sem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy az alábbiakban hűséges és elfogulatlan magyarázatát fogom adni a különböző vallások istenképének. Ki volna képes „objektív” képet festeni a világvallásokról? Ki állíthatja, hogy annyira ismeri szent szövegeiket, rituáléikat, hiedelmeiket, hogy azok alapján képes számot adni tanításuk lényegéről, követőik hitrendszeréről, „teológiájáról”? Korlátok a téma kifejtésében:
A „vallás lényege” elvont formában nem létezik! Bármely összefoglaló leírás túlságosan keveset mond arról az elképzelhetetlenül összetett, kimeríthetetlen valóságról, amit egy-egy konkrét vallás jelent követői számára. A „vallás lényege” elvont formában nem létezik!
Kereszténységet így lehetne összefoglalni: „egy názáreti zsidó rabbi által 2000 éve alapított vallás, amelynek fő tanítása az istenszeretet és az ellenségre is kiterjesztett felebaráti szeretet parancsa, s amelynek alapítóját a római hatóságok koncepciós perben kereszthalálra ítélték és kivégezték, bár követői máig hiszik, hogy feltámadt és él!” Kereszténység:
Az emberiség hosszú történelmében egyetlen olyan kultúrát sem találunk, amelyben ne volnának megfigyelhetők a vallás nyomai. Az ember eredendően vallásos lény – „homo religiosus”. VIGYÁZAT! Az alábbiakban bevallottan elfogult nézőpontból igyekszem érvényes megállapításokat tenni a világvallásokról!
a világon a legősibbnek és legösszetettebbnek tartott vallási rendszer a hinduizmus, az indiai szubkontinensen élő mintegy 900 millió ember vallásának gyűjtőfogalma, Kr. e. 1500-500 között születtek meg szent könyveik a Védák, amelyeket további évszázadokban létrejött könyvek magyaráznak (Brahmanák, Upanisadok). hinduizmus
Lényeges tanításuk, hogy egyetlen őselv létezik, a Brahman, amely örök, abszolút, egyszerre világfeletti és világot átható. A hindu maga döntheti el, hogy a legfőbb Valóságot személytelen szellemként vagy személyes lényként tiszteli-e. A hindu életének célja, hogy egyesüljön a Brahmannal. Ennek útja a földi dolgokról való teljes lemondás, a szenvedélyektől (gyönyöröktől, fájdalmaktól) megszabadulás, a tökéletes önfegyelmezés (jóga). hinduizmus
Mivel a tökéletes szabadságra való eljutáshoz csak a szenteknek elegendő egyetlen élet, a legtöbb ember azonban a halála után újjászületik, vagy egy más kasztban vagy egy állatban. A hinduk ezért is idegenkednek az állatok megölésétől. Lélekvándorlás… A lélekvándorlás (reinkarnáció) tana szigorú kasztokra osztja a társadalmat. hinduizmus
Ugyancsak a nagy világvallások közé tartozik, bár ősi formájában nem beszél Istenről. Főleg Kínában és Japánban terjedt el, és mintegy 350 millió követőt számlál. Alapítója egy indiai herceg, Gautama Sziddhartha (Kr. e. VI. század), aki remeteségbe vonult, s ottani vallásos élménye után a Buddha (megvilágosodott) nevet viselte. buddhizmus
A megvilágosodott Buddhát követők közül sokan egyáltalán nem tartják Isten létét vallásuk szempontjából lényeges kérdésnek; ehelyett inkább a mesterük által javasolt aszketikus és meditációs technikák segítségével remélnek kilépni az újjászületés és szenvedés örök körforgásából. A cél a nirvána állapotának elérése, amelyben a vágyak kihunynak, s az egyén feloldódik a világmindenség egészében. buddhizmus
sumér-babilóniai vallás A 4-5 ezer éves agyagtáblák tanúsága szerint (az írás valószínűleg Urukban jelent meg Kr. e. 3100 környékén) az istenek minduntalan beavatkoznak a kozmosz működésébe, ezért az embernek olyan technikákat kell kifejlesztenie, melyek segítségével megértheti az istenek akaratát. Ennek eszköze a jóslás, az asztrológia és a sors orákulumainak fürkészése. sumér-babilóniai vallás
E vallások célja már nem annyira az istenek tisztelete, inkább kegyeik elnyerése. Érdekvallásosság, amelyben burjánzanak a varázslások, jóslások, mágikus szertartások, primitív mítoszok. görög és római vallás
A három prófétai, kinyilatkoztatott vallás: a zsidó, a keresztény és az iszlám
a zsidók, a keresztények és a muzulmánok a zsidók, a keresztények és a muzulmánok (összesen több mint 3,5 milliárd ember) nagyrészt meg vannak győződve arról, hogy a Kr. előtti II. évezred elején Mezopotámiában rendkívüli történelmi és vallási horderejű eseményre került sor: Isten kinyilatkoztatta magát Ábrahámnak, és őt választotta ki Izrael népének ősatyjául. Mindez látszólag hétköznapi jelenetek során valósult meg. a zsidók, a keresztények és a muzulmánok
A Kr. utáni VI. században újabb próféta lépett fel, azaz Mohamed, aki mély istenélménye alapján és személyes érintettsége erejében újabb kinyilatkoztatásra hivatkozik. Az iszlám vallás szigorú monoteizmus, ahol Allah az egek Királya, Kelet és Nyugat Ura, az Egek és a Föld Világossága. (Figyelem! Több millió arab anyanyelvű keresztény is Allahnak szólítja Istent!) Iszlám
Mohamed tanítását - amelynek elemeit részben korábbi vallásokból, a zsidóságból és a kereszténységből is gyűjtötte - a Koránban foglalták össze. A Korán szerint egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája. Az emberek földi sorsát egyedül Allah határozza meg. Akit ő kiválaszt, az eléri az örök boldogságot, amely a földi örömök bőségében áll. A pokol viszont a szenvedés és a kínok helye. Iszlám
Az iszlám vallásos követelményei: a Korán ismerete, napi ötszöri imádkozás Mekka felé fordulva, a (mohamedán) szegények segítése, a Ramadán hónapban napkeltétől napnyugtáig böjt, egy életben legalább egyszer zarándoklat Mekkába, és a „szent háború” az iszlám terjesztése érdekében. Iszlám
Első és legfontosabb javaslatom, hogy nagyon mély belső tisztelettel forduljunk a világvallások követői felé. Második tanácsom, hogy vegyük komolyan a Jézus által javasolt kritériumot: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket!” (Mt 7,16) KÖLCSÖNÖS TISZTELET
A KERESZTÉNYSÉG BEMUTATÁSA A DIOGNÉTOSZHOZ ÍRT LEVÉL ALAPJÁN Egy II. századi irat érdekes adalékokkal szolgál a kereszténységről. A levél címzettje egy Diognétosz nevű előkelő pogány, akit nagyon érdekel a kereszténység.