A Bizánci Birodalom Kormányzata 1. Bizánc története 2. A bizánci igazgatás korszakai 3. Az uralkodó szerepe a Bizánci Birodalomban 4. A Bizánci Birodalom központi igazgatása 5. A Bizánci Birodalom területi igazgatása

A Bizánci Birodalom története

Bizánc történetének korszakai 1. Kora-bizánci kor (395 - 7. sz.) 2. Közép-bizánci kor (7. sz. - 12. sz.) 3. Késő-bizánci kor (13. sz. -1453)

Kora-bizánci kor Jusztiniánusz császár (527-565) Herakleiosz császár (610-641)

A közép-bizánci kor II. Baszileosz császár (976-1025) Manzikerti csata, Malazgirt (1071) Szeldzsuk-török seregek győzelme Bizánc felett

Késő-bizánci kor 1204. Konstantinápolyt elfoglalták a keresztesek 1453 II. Mehmet elfoglalja Konstantinápolyt

A bizánci igazgatástörténet korszakai 1. A késő-római államszervezet tovább élese (5-6. sz.) 2. A thema rendszer korszaka (7-11. sz.) 3. A késő bizánci kor reformjai (11-15. sz.)

A késő-római államszervezet továbbélése (5.-6. sz.) A polgári és a katonai igazgatás elválasztása Három színtű területi polgári igazgatás: - provincia - tartományi helytartó - diocesis – vicarius - praefectura – praefectus praetorio

A thema rendszer korszaka (7-11. sz.) A területi igazgatás többszintű rendszere megszűnik A polgári és a katonai igazgatás egybeolvad Themák (tartományok) létrejötte, amelyeknek az élén a sztratégosz állt A tartományi kormányzók hadereje jelentős A központi hivatalok helyére pénzügyi irodák (logothetionok) jönnek létre A latin helyett a görög lett az államnyelv

A késő bizánci kor reformjai (11-15. sz.) 1071 után (manzikert csata) felbomlott a thema rendszer Az állami igazgatást a főhivatalnokok veszik át Főhivatalnokok: Az irodák logothetésze (állami adminisztráció) Megasz domesztikosz (hadsereg irányítása) Megasz dux ( a flotta főparancsnoka) Az egyes korábbi főhivatalnoki tisztségek hatáskör nélküli üres címekké váltak

Az uralkodó szerepe a Bizánci Birodalomban Az uralkodói hatalmat örökléssel, lehet megszerezni Diocletianus tetrarchiája (két augustus, két caesar) 10. században kialakult a bíborban születés elve

Az uralkodó kiválasztása Bizáncban Gyakran örökbefogadás és a katonai csapatok általi kikiáltás választás (acclamatio) 1163-ban Manuel császár bevezette a trónörökösi címet (deszpotész)

A Bizánci Birodalom központi igazgatás (Áttekintés) Az udvari szolgálat Központi testületi igazgatás szervei Az írásbeli ügyintézés Diplomácia, hírszerzés 5. Pénzügyi igazgatás 6. Központi Bíróságok Központi katonai egységek

Az udvari szolgálat A palota-igazgatás kialakulása (Konstantinápoly központi székhely) A főkamarási tisztség (praepositus sacri cubiculi) A császár bizalmasa, a palotaépületek és pénzügyeinek igazgatása 11. sz-ban a főkamarás helyébe a parakoimómenosz lépett

Központi testületi igazgatás szervei 1. Sacrum consistorium (szent-tanács) állami főhivatalnokok, meghívottak Az uralkodó távollétében a quaestor sacri palatii elnökölt Tanácsadó és bíráskodó szerv 2. A szenátus (állami testület és városi tanács), elnöke a praefectus urbi

Az írásbeli ügyintézés Diocletianus ügyosztályokat (scrinia) állított fel (a magister officiorum irányítása alatt Döntvényhivatal (scrinium memoriae) Beadványhivatal (scrinium libellorum) Levelezések hivatala (scrinium epistularum) A császári tanács írnokai (notariusok) Császári magántitkárok (referendariusok) A 10 sz.- tól önállósult pénzügyi hivatalok (logothetion)

Diplomácia, hírszerzés Diplomáciai feladatok a levelezések irodáját vezető levelezések mestere (magister epistularum) Állami posta és futárszolgálat (cursus publicus) Birodalmi ügynökök (agentes in rebus) Közép bizánci korban a postaügyi logothéta (logothetész tu dromu) vette át a szerepét 1081-ben logothetionok egységesítése, az irodák logothétája tisztség

Pénzügyi igazgatás a praefectus praetorio az állami bevételek annona beszedése feladata comes sacrarum largitionum, az állami pénzügyek felügyelete comes rerum privatarum a császári kincstár és földbirtokok felügyelete 8. sz.-ban a hadsereg és a hivatalnokok ellátása (a hadsereg logothétája) Szakellariosz tisztség létrejötte, az állampénztárt felügyeli (8-10. sz.) 12. sz. szakellion tisztség egységesítése főszámvevő (megasz logariastész) hivatal létrehozása

Központi Bíróságok Kora-bizánc: a consistorium és a kancelláriai ügyosztályok is igaságszolgáltatási fórumok. Két tisztviselő: magister officiorum Quaestor sacri palatii Mellettük a Keleti (Oriens prefectura vezetője (prafectus praetorio) 7-8. sz.-ban a konstantinápolyi praefectus urbi lett a fő fellebbezési fórum, quaestor sacri palatii jelentősége megszűnik, magister officiorum hatalmát a magister libellorum vette át 12. sz.-ban: I. császár (1143-1180) Mánuel kívánt rendet teremteni négy bíróságot hozott létre Konstantinápolyban

Központi katonai egységek Constantinus idejében 312 után új testőrség felállítása (schola) vezetőjük a magister officiorum 7-8. sz. elit lovasezredek felállítása A központi hadsereg megszervezése (tagmata), vezetője a domesztikosz Udvari katonai tisztség volt még a flottaparancsnok (drungariosz)

Területi igazgatás a kora-bizánci korban Diocletianus és Constantinus kialakította a 3. színtű közigazgatást (provincia-diocesis-praefectura) Polgári katonai igazgatás szétválasztása (központi magister militum és területi is 6. sz-ban új igazgatási forma: exarchátus: újra egyesítette a polgári és a katonai igazgatást (pl. Africa)

Területi igazgatás a közép-bizánci korban 7. sz. végén kialakultak a themák (thesis=katonai listák aktacsomója), egyszíntű területi igazgatás, katonai egység, katonai szállásterület és igazgatási egység is Alapja a katonaparasztság (sztratióta) A thema vezetője a sztratégosz, akit az uralkodó nevezett ki határozatlan időre (általában 4 évre) Jelentős befolyást gyakoroltak a központi vezetésre