Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
MMIK – „a befogadó intézmény” tradicionális múlt tradicionális múlt felkészült szakember gárda (humán erőforrás) felkészült szakember gárda (humán erőforrás)
Advertisements

Környezettan-tanári mesterszak 1. A szakirány célja: A szak célja olyan tanárok képzése, akik képesek a környezettannal, környezetvédelemmel, természetvédelemmel.
Bevándorlók társadalmi beilleszkedése európai politika – közép európai valóság Kováts András Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
A Mi Házunk Határtalan Szív Alapítvány (Esztergom)
A tanításra és tanulásra fordított idő nemzetközi és kutatási adatok tükrében Imre Anna Oktatáskutató és fejlesztő Intézet Berekfürdő, Február 4.
A BKIK Oktatási Igazgatóságának és Oktatási Nonprofit Kft-jének feladatai.
Okok Piaci környezet – több mint 70 felsőoktatási intézmény, ezek közül több szinte ugyanolyan képzési palettát, hasonló lehetőségeket kínál Társadalmi.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
Varga Aranka Inkluzív oktatási rendszer. Iskola funkciói – társadalmi elvárások Funkciók: Tudásszerzés és kompetenciafejlesztés folyamatának terepe Formális.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
AZ ELEKTRONIKUS KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA INFORMATIKA A FELSŐOKTATÁSBAN DEBRECEN DR. ZÁRDA SAROLTA GÁBOR DÉNES FŐISKOLA.
Sportbalesetek Somoskői Mihály, PTE Baleset-megelőzési konferencia, szeptember 30. Budapest.
Oktatói elvárások, oktatói vélemények a hallgatókról Cserné dr. Adermann Gizella egyetemi docens DUE.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
„A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” (K ) Az „Innova” kutatás „A helyi innovációk keletkezése,
A székesfehérvári fiatalok helyzete
A szakiskolák aktuális problémái
Gazdasági informatika - bevezető
NIIF VoIP projekt aktualitások
Dobrik-Lupták Sára szeptember 19.
MOB (MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG) felügyeletével
Szaktanácsadás 2015/2016 Készítette: Szabó Klára.
Adottságok tényszerű megfogalmazása 4.6. előadás
NÉPEGÉSZSÉGÜGY MEGELŐZÉS, FEJLESZTÉS JÖVŐKÉP a Köz- egészségügye
LEHET JOBB A GYEREKEKNEK!
Pedagógus szerep és változásai
A sport és testnevelés legfontosabb kézikönyvei, nyomtatott tájékoztató kiadványai Doktori Iskola Salamin Krisztina
Dr. Kovács László Főtitkár
Duális képzés a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből
Köszöntünk mindenkit a Nyíregyházi Egyetem Nyílt Napján!
Mayer József Budapest február 27.
Miért éri meg a jövő sportolóit támogatnia Önnek?
A lifelong guidance (LLG) rendszer magyarországi megalapozásának kvalitatív vizsgálata (6 fókuszcsoport) július Kovács Attila
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
A matematikatanítás aktuális kérdései február
Kispálné Horváth Mária
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
Ács Szabina Kommunikáció és Médiatudomány
A MOTIVÁCIÓ SZEREPE ÉS HATÁSKÖRE A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A FELSŐOKTATÁSBAN
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
Szervezetfejlesztés II. előadás
Monostoriné Hörcsik Renáta
Hipotézisvizsgálat.
A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Konferenciája
Innovációs képesség és jólét összefüggései
Fazekas Ágnes – Halász Gábor-Horváth László
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola
Válaszok a globális oktatáspolitikára
Diplomás kompetenciák elégedettség a munkával
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II.
DARUS.
Új pályainformációs eszközök - filmek
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
A csoportok tanulása, mint a szervezeti tanulás alapja
A Vezetői munka értékelése a szülők szemével
Tehetségelméletek elméleti alapok a tehetséggondozáshoz.
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
SZAKMAI FOLYÓIRATOK.
Föderalizmus és decentralizáció kutatás svájci–magyar együttműködésben
Belügyi Rendészeti Ismeretek
„Vásárolj okosan” Mobil kiegészítők vásárlási szokásai
Iskolai szociális segítő
LIA Alapítványi Ált. Isk. és Szki. Piliscsabai Tagintézménye
a Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola
A tehetséggondozás kihívásai
Előadás másolata:

Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program Társadalmi folyamatok hatásai a sportolási szokásokban nyíregyházi felső tagozatos diákok körében   HUCER 2015 Hungarian Conference on Educational Research Nyíregyházi Főiskola, 2015. május 28-29.

Az előadás célja Előzmények Elméleti keret EMPIRIKUS KUTATÁS Fogalom, cél, hatások Problémafelvetés Nemzetközi kutatási eredmények EMPIRIKUS KUTATÁS

Előzmények Kutatásom témája: Mindennapos testnevelés (NAT 2012) Testnevelés és sport műveltségterület változásainak vizsgálata felső tagozatos diákok körében Mindennapos testnevelés (NAT 2012) A „TANTÁRGY” (Hamar 2008, Ekler-Rétsági 2011, Makszin 2014 - Tantervelemzések) központi kérdései: az egészségmagatartás, a fizikai aktivitás SPORT

Elméleti háttér Szocializáció (Broom-Selznick 1997, Somlai 1997, Kozma 2011, Zsolnai és msai 2012) Sportszocializáció (Gombocz 1998, Bíróné 2004, Földesiné 2010) Szocializációs közegek (Ács-Borsos-Rétsági 2011) Család (Kozma 2011) Kortárscsoportok (Somlai 1997) Oktatás (Bognár és mtsai 2005) Média (Szabó 2013)

Fogalom, cél, hatások, problémafelvetés A sport fogalma (Bély-Kálmánchey 1967, Frenkl 1978, Takács 1979, Nádori 2005) Rétsági-Ekler (2011) „a sport önként vállalt tevékenység, melyet a sportoló számtalan célból űzhet: rekreációs, egészségvédelmi, rehabilitációs célból, vagy pedig versenysport, élsport formájában a legmagasabb teljesítmény elérésének céljából és szándékával.” (2011:6). Célja: önkéntes, teljesítményfokozás, verseny Színterei: versenysport, iskolai/diáksport, szabadidő/hobbi (Földes-Kun-Kutassi 1982) Jótékony hatásai (Jákó 1994, Pikó-Keresztes 2007, Pusztai 2009 Shephard és msai 2013, Kovács 2014) Problémafelvetés (Eurobarométer 2014, Gál 2008, Perényi 2014, Kovács 2014)

Nemzetközi kutatási eredmények FRANCIAORSZÁG - a gyermekkori napi szintű sportolás pozitív hatással volt a sporthoz való hozzáállásukra felnőttkorra (Shephard és mtsai 2013) GÖRÖGORSZÁG - a napi megfelelő táplálkozás, mozgás hozzájárulnak az egészséghez (Moschonis és mtsai 2013) LENGYELORSZÁG – iskoláskor előtti fizikai aktivitás szerepe (Marowska 2014) HORVÁTORSZÁGI vizsgálatok – a napi szintű sport növeli az ügyességet (Zoran és mtsai 2014, Payne és mtsai 2007, Akbari és mtsai 2009, Bungic- Baric (2009)

Empirikus kutatás Önkitöltős kérdőív Kérdéscsoportok: mindennapos testneveléssel összefüggő állítások, sportolási gyakoriság, szabadidő eltöltés, tanulmányi eredményesség, testnevelés tantárggyal kapcsolatos állítások, egészségmagatartás, szociológiai háttér (nem, életkor, lakhely, szülők végzettsége, sportolási gyakorisága, anyagi háttér) A minta: Négy különböző fenntartójú nyíregyházi iskola felső tagozatos diákjai, 2014. május Eredmények elemzése - SPSS program 21. Gyakorisági vizsgálatok, kereszttábla elemzés, faktorelemzés

Kutatási kérdések A rendszeresen sportolók aránya hogyan oszlik meg a NEMEK tekintetében? (Ács-Borsos-Rétsági 2011) A sportolást és sportágválasztást milyen tényezők befolyásolják a NEMEK és a SPORTOLÁSI GYAKORISÁG esetében? (Trazskoma-Bicsérdy 2007, Pápai-Szabó 2003) Mivel töltik szabadidejüket a megkérdezettek? (IPSOS 2012)

Eredmények

Sportolási gyakoriság nemek tekintetében

Sportolást befolyásoló - NEM

Sportágválasztást befolyásoló - NEM

Sportolást és sportágválasztást - SPORTOLÁSI gyakoriság

Szabadidős tevékenységek aránya hétköznap és hétvégén (%) (n=285) nem szoktam 1 óránál nem többet Legalább 2 órát TV-t nézek Hétköznap 10,5% 64,9% 23,5% Hétvégén 6,7% 53,3% 40,0% Zenét hallgatok Mann-Whitney U=6658, p=0,000 15,8% 61,0% 21,4% 17,2% 54,1% 27,7% Mobillal játszom 27,4% 60,0% 10,6% 30,2% 56,0% 14,7% Plázában vagyok Mann-Whitney U=6510,5 p=0,000 62,1% 6,0% 53,7% 38,6% 7,4% Különórára járok Mann-Whitney U=7041,5, p=0,000) 49,5% 36,1% 13,0% 78,2% 15,1% 5,3% Házi feladatot készítek Mann-Whitney U=7231,5, p=0,000 4,2% 65,6% 28,8% 8,8% 61,4% 29,8% Barátokkal vagyok 9,1% 56,3% 33,3% 16,1% 40,4% 43,2% Internetezem 7,7% 29,4% 40,7%

Képernyőhasználat - ÉVFOLYAM

Összegzés A mintába kerültek közel fele sportol legalább hetente háromszor, amely esetükben az életkor emelkedésével sem csökken, nekem tekintetében a fiúk többet sportolnak. A sportolás és sportágválasztás okai között a fiúknál a kortárscsoport és a média, lányoknál a hosszú távú gondolkodás emelkedik ki. A szabadidő eltöltésben a képernyőhasználat kiemelkedő értékkel jelenik meg, mind a hétköznap és hétvége tekintetében.

Köszönöm a figyelmet! Elérhetőség: fintor.gabor@gmail.com