Kötőszöveti rostok és képződésük

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Kötőszöveti rostok, a kötőszövet fajtái Dr Gallatz Katalin
Advertisements

2. rész: A szív Klikk a folytatáshoz!. A sejtek táplálása, a lebontási termékek kiszűrése és elszállítása a vérkeringés feladata. A vér hozza-viszi.
A nitrogén és vegyületei Nobel Alfred Készítette: Kothencz Edit.
Kötő és támasztószövet: felépítés 1. 1.A kötő és támasztószövetek felépítése: Sejtes és sejt közötti állomány (Kötőszövet: folyékony, támasztószövet: szilárd.)
A fehérjék világa. Az élővilág legfontosabb szerkezeti és funkcionális építőkövei a fehérjék Szállítás és raktározás (hemoglobin, myoglobin, ferritin)
Szénhidrátok. Szénhidrátok kémiai felépítése Névmagyarázat, Összegképlet, Hivatalos kémiai megnevezés Szénhidrátok biológiai jelentősége: Fotoszintézis,
1 Az összeférhetőség javítása Vázlat l Bevezetés A összeférhetőség javítása, kompatibilizálás  kémiai módszerek  fizikai kompatibilizálás Keverékkészítés.
Elsőrendű és másodrendű kémiai kötések Hidrogén előállítása A hidrogén tulajdonságai Kölcsönhatások a hidrogénmolekulák között A hidrogénmolekula elektroneloszlása.
Nukleinsavak Felfedezésük, típusaik Biológiai feladatuk Kémiai felépítésük Pentózok Foszforsav N-tartalmú bázisok Purin bázisokPirimidin bázisok.
TARTALOM BREVIÁRIUM – RÖVID MAGYARÁZATOK NÉGY ESZKÖZ BERUHÁZÁSTERVEZÉS ÉS -MENEDZSMENT Bevezetés Főszereplők Az eszközök Tanulság ESZKÖZÖK és ERŐFORRÁSOK.
33. lecke A nukleinsavak felépítése és jelentősége a sejt életében.
Hogyan épül fel a testünk? Testfelépítés 8. oszt / 1.
Jubileumi év partnertalálkozójaPécs, február 29. „Új típusú partnerséggel együtt a jövőért” Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar.
Zsírok, olajok Trigliceridek. Trigliceridek (Zsírok, olajok) A természetes zsírok és a nem illó olajok nagy szénatomszámú karbonsavak (zsírsavak) glicerinnel.
A fehérjék emésztése, felszívódása és anyagcseréje
A SZÖVET Szerveink szövetekből állnak!
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
OLVASÓSZOLGÁLATI TEREK
LEHET JOBB A GYEREKEKNEK!
Védőoltások immunológiája
Fehérjék szabályozása II
Atomerőművek és radioaktív hulladékok kezelése
Számítógépes hálózati alapismeretek - vázlat
Deformáció és törés Bevezetés Elasztikus deformáció – analógiák
Kémiai receptorok.
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Sejtbiológia.
ENZIMOLÓGIA.
Az Európai Unió közlekedési politikája és a transzeurópai hálózatok
Szem fejlődése.
A növények szervei.
Vörös-Gubicza Zsanett képzési referens MKIK
C, H, O,N, S, P,  organogén elemek
Növények világa.
Fehérjerétegek leválasztása és vizsgálata
Ismétlés.
5. lecke TESTÜNK SZÖVETEI 8. osztály
Izomszövet: felépítés, feladat, működés, csoportosítás, eredetük
A program általános célja
1.Szénhidrogének.
Általános fejlődéstan Dr. Nagy Nándor Semmelweis Egyetem.
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Az élesség beállítása vagy fókuszálás
Kötőszövet: sejtek és alapállomány
Kötőszöveti rostok és képződésük
Semmelweis Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ÁTTEKINTÉSE
Ákos Lukást MD., Ph.D A vese szövettana Ákos Lukást MD., Ph.D
Humánmorfológai és Fejlődésbiológiai Intézet
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
RUGÓK.
Bipoláris technológia Mizsei János Hodossy Sándor BME-EET
A villamos installáció problémái a tűzvédelem szempontjából
Általános csonttan A végtagok szerkezete
Fehérjék funkciói.
Fényforrások 3. Kisülőlámpák
Halmazállapot-változások
A csoportok tanulása, mint a szervezeti tanulás alapja
Dr. Röhlich Pál prof. emeritus
MECHATRONIKA ÉS GÉPSZERKEZETTAN TANSZÉK
Klasszikus genetika.
A mozgás szervrendszere
A szállítási probléma.
A kommunikáció fejlődése, analóg vs. digitális
A gazdasági fejlettség mérőszámai
Az ízület. Az ízület szerkezete, összetartó tényezői, az ízületekben lehetséges mozgások.
A nukleinsavak.
A légzés.
Előadás másolata:

Kötőszöveti rostok és képződésük Dr. L. Kiss Anna Humanmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Budapest 2011

A kötőszövet alkotóelemei Sejtek Sejtközötti állomány (extracelluláris mátrix) fix mobil rostok amorf alapállomány fibrocyta retikuumsejt adipocyta melanocyta mesoblast macrophag hízósejt plasmasejt granulocyta (neutrophil, eosinophil) glükozaminoglikánok proteoglikánok adhéziós glikoproteinek kollagén rugalmas retikuláris fibrillin hialuronsav kondroitinszulfát haparánszulfát keratánszulfát dermatánszulfát fibronektin laminin tenaszcin enaktin trombospondin

Kötőszöveti rostok kollagén rost: nagy húzó szilárdság, kis rugalmasság, ellenálló rugalmas rost: nagy rugalmasság, kicsi a szakító szilárdság rácsrost: a legvékonyabb rost féleség fibrillin

Kollagén rost vékonyabb, vastagabb kötegeket képez fénymikroszkóposan: rózsaszín (eosinophil,HE) vagy kék (anilin kék, Mallory, azán) kötegek EM: harántcsikolat: periodikusan rendeződött világos és sötét csíkok a fibrillum kötegek: d:50-90nm kollagen rostok: kollagen moleculák

Kollagén rostok (HE festés)

fibrociták

Kollagen Kollagen: fibrilláris fehérje, glikoprotein Tropokollagenből épül fel: 290 nm hosszú, 1.5 nm átmérőjű, α -hélix szerkezetű fehérje 3 α-hélix polipeptid lánc áll össze speciális aminosav szekvencia: ismétlődő glicin-x-y aminosavak (az esetek 30%-ában x és y: prolin és hidroxiprolin; + alanin és hidroxilizin) a tropokollagen molekulákat a lizin aminosavak közötti kovalens kötések tartják össze a tropokollagen alegységek egymáshoz képest 1/4-el el vannak tolva (67 nm: az eltolt molekulák finom csikolatának egymásra vetülése), 40 nm rés az egyes molekulák között harántcsikolat (CSAK electronmikroszkóposan!!!)

RGD szekvencia és annak jelentősége RGD szekvencia: arg-gly-asp: szignál tripeptid a legtöbb kollagén molekulában jelen van a kötőszöveti sejtek integrin-szerű receptoraihoz kötődik a sejtek a kollagén rostokhoz kötődnek a sejtek vándorolhatnak a kollagénen a kapcsolat sejtosztódást és differenciálódást stimulál

A kollagén bioszintézise 1.) az α-lánc a dER riboszómáin (tipikus export fehérje szintézis) 2.) a fehérje bekerül az ER lumenébe: szignál peptid lehasad, hidroxiprolin és hidroxilizin keletkezése; ascorbinsav (vitaminC) mint kofactor szükséges 3.) transport a Golgi készülékbe; 4.) bizonyos lizin aminosavak glicozilalódnak (az egyes kollagén típusok különböző mennyiségű és minőségű szénhidrátot tartalmaznak); 3-as hélix (triple helix) kialakulása prokollagén 5.) vezikuláris transzport a Golgiból a plazmamembrán felé; exocytosis 6.) a nem-helikális részek többségének enzimatikus eltávolítása (prokollagen peptidáz) : tropokollagén 7.) a tropokollagén polimerizációja: fibrillumok (a sejtmembrán invaginációiban)

Fibroblaszt EM kép

A kollagén típusai Kollagén család: kb. 25 α-helikális kollagén molecula különbözőképpen kombinálódnak a tripletekben kb. 15 féle kollagén, római számmal jelölve Type I: csont, ín, bőr Type II: hyalin és elasztikus porc (vékonyabb, mint Type I) Type III: retikuláris rostok, membrana basalis (elsőként szintetizálódik a sebgyógyuláskor), erek fala Type IV: lamina basalis Type V: amnion és chorion

A kollagén típusai Type VII: hemidesmosomák, a lamina basalist horgonyozzák a kötőszövethez Type IX: a TypeII kollagénhez kötődik porcban Type XII: a TypeI kollagénhez kapcsolódik

Retikuláris rostok rendkívül vékonyak: d:0.5-2µm extenzíve, kiterjedt hálózatot képeznek bizonyos szervekben nagy mennyiségű glikoprotein kapcsolódik a rostokhoz főleg TypeIII kollagénből állnak

Elasztikus rostok nagy számbanvannak jelen olyan szövetekben, amelyeknek nagy a rugalmassága elasztikus rostok: amorf mag, amely elasztinból áll, és fibrillinnel van körülvéve elasztin: szolubilis monomer, tropoelastin formájában szintetizálódik – exocytosis a monomereket a lizil oxidáz polimerizálja a turnover extrém lassú, elsősorban a fejlődés során szintetizálódik, sérüléskor az elasztin vagy nem pótlódik, vagy funkció képtelen rostok pótolják

Elasztikus rostok

Fibrillin rendkívül vékony (d: 8-10nm) filamentumok csak EM képeken láthatók fibrillin: glikoprotein Marfan syndroma: autoszómás domináns genetikai rendellenesség; defectes fibrillin képződés symptomák: skeletális, cardiovasculáris és látással kapcsolatosak: hosszú és vékony végtagok, homorú mellkas, scoliosis és megnyúlt ujjak; mitralis billentyű prolapsusa, tágult aorta (aneurisma), sérült Descemet membrán és lencsefüggesztő rostok a szemben

Irodalom Röhlich Pál: Szövettan. Budapest, 1999 A szövettani képek a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet gyűjteményéből származnak. Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy & Physiology, McGraw-Hill Inc., USA, 1990