Kötőszövet: sejtek és alapállomány

Az előadások a következő témára: "Kötőszövet: sejtek és alapállomány"— Előadás másolata:

1 Kötőszövet: sejtek és alapállomány
Dr. L. Kiss Anna Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet Semmelweis Egyetem Budapest 2013.

2 Kötőszövet leggyakoribb szövetféleség
Funkció: szervek összekapcsolása, hézagok kitöltése, raktározás, védelem Felépítés: sejtek+sejtközötti állomány Eredet: mesoderma sokkal kevesebb, lazán illeszkedő sejtet tartalmaz, a sejtközötti állomány dominál – ez határozza meg a szövet alapvető tulajdonságait is sejtközötti állomány: – rostok – kollagén – elasztikus rostok – rácsrostok – amorf alapállomány (proteoglikánok, glükozaminoglikánok + adhéziós molekulák, szervetlen sók)

3 A kötőszövet Carola: Human Anatomy & Physiology

4 A kötőszövet alkotóelemei
Sejtek Sejtközötti állomány (extracelluláris mátrix) fix mobil rostok amorf alapállomány macrophag hízósejt plasmasejt granulocyta (neutrophil, eosinophil) fibrocyta retikuumsejt adipocyta melanocyta mesoblast glükozaminoglikánok proteoglikánok adhéziós glikoproteinek kollagén rugalmas retikuláris fibrillin fibronektin laminin tenaszcin enaktin trombospondin hialuronsav kondroitinszulfát haparánszulfát keratánszulfát dermatánszulfát

5 Állandó (fix) sejtek Kollagén rostok
fibrocyta (inakt.), fibroblast (akt.) – kötőszövet rostjainak termelése (kollagén +elasztikus) Felnőttkorban az inaktív alak dominál, a rosttermelés minimális, kivéve a sérüléseket követő regenerációs fázisban. reticulumsejt - rácsrostokat termel, elsősorban a lépben, nyirokcsomóban, de kis mennyiségben más szervekben is Kollagén rostok

6 Röhlich Pál: Szövettan
Állandó (fix) sejtek zsírsejtek – lipidraktározás - energiaraktározás - hőreguláció (barna zss.) Röhlich Pál: Szövettan

7 A kötőszövet mobilis sejtjei
Makrofágok: 15-20µm Védekezés: kórokozók fagocitózisa (FcR) lizoszómális emésztés vezikuláris transzport a felszínre: antigén presentáció Takarítás, tisztán tartás: apoptózissal elpusztult sejtek fagocitózisa Szekréciós tevékenység: növekedési faktorok IL1, IL6 immunsejtek aktiválása

8 Mobilis sejtek Makrofág

9 A kötőszövet mobilis sejtjei
Hízósejtek: 0.5-1µm, IgE receptor Granulumaikban: heparin: véralvadás hisztamin: allergiás reakciók, kis erek permeabilitását növeli, ödéma slow-reacting substance of anaphylaxis (SRS-A): ödéma eosinophyl chemotactic factor (ECF-A): granulocita migráció Plazma cells antitest (IgE) IgER kötődik degranuláció: szabályozott exocitózis IgE receptor-mediated szignal transzdukció

10 Hízósejt hízósejt allergiás válasz

11 Mobilis sejtek lymphocytes: sejtes és humorális immunválasz
plasma cells: antitest termelés granulocytes: neutrofil: fagocitózis eosinofol: allergia

12 Extracelluláris mátrix: rostok és alapállomány
Proteoglikánok, GAG+adhéziós molekulák filamentózus molekulák: 3 dimenziós hálózat – zselatinszerű anyagba ágyazva nagy mennyiségű vizet képes megkötni – flexibilitás (turgor)

13 Proteoglikánok GAG oldalláncok HA-kötő régión „core” fehérje
hialuronsav kötő fehérje (linker)

14

15 GAG: ismétlődő diszaccharid egységek (hexóz amin/glükózamin)
hialuronsav: glükuronsav + N- acetilglükózamin chondroitin szulfate: N-acetil-galaktózamin keratan szulfate: N-acetil-glükózamin + szulfatált galaktóz Proteoglikánok: „core” fehérje + chondroitin sulfate and keratan sulfate

16 Proteoglikánok Membrane-proteoglikánok: ECM-proteoglykánok: Syndecan
CD44 Trombomodulin ECM-proteoglykánok: decorin biglican serglycine versican aggrecan

17 Adhéziós molekulák Funkció:
a.) összekapcsolják a sejteket az extracelluláris mátrix elemeivel b.) összekapcsolják az extracelluláris mátrix komponenseit egymással Fibronectin: összekapcsolja a sejtek felszinét a rostokkal, fibrinnel és heparán szulfáttal Laminin: a sejteket a membrana basalishoz rögziti Enaktin: laminin és IV tipusú kollagen, stabilizálja a membrana basalist Trombospondine: collagenek, proteoglikánok, fibronectin, fibrinogen

18 Extracelluláris mátrix
proteoglikan hyaluronsav

19 Irodalom Röhlich Pál: Szövettan. Budapest, 1999
A szövettani képek a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet gyűjteményéből származnak. Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy & Physiology, McGraw-Hill Inc., USA, 1990