Kötő- és támasztószövetek

Az előadások a következő témára: "Kötő- és támasztószövetek"— Előadás másolata:

1 Kötő- és támasztószövetek
(1) Dr. Lukáts Ákos

2 Szövetek Szövetek: az egymáshoz hasonló sejteknek azt a magasabb szintű társulása, amely egy-egy alapvető funkció keresztülvitelére jött létre. különböző típusú sejtek sejtközti állomány sejt-sejt illetve sejt-alapállomány kapcsoló struktúrák közös vagy hasonló funkció – négy alapszövet

3 Alapszövetek Hámszövet – fedőhám, mirigyhám, érzékhám
2) Kötő- és támasztószövetek – kötőszövet, csontszövet, porc, zsírszövet, vér, nyirokszövet 3) Izomszövet – simaizom, harántcsíkolt izom, szívizom 4) Idegszövet

4

5 Kötőszövet leggyakoribb szövetféleség
sokkal kevesebb, lazán illeszkedő sejtet tartalmaz, a sejtközti állomány dominál – ez határozza meg a szövet alapvető tulajdonságait is sejtközti állomány – rostok – kollagén – elasztikus rostok – rácsrostok – amorf alapállomány (proteoglikánok, glükozaminoglikánok, adhéziós molekulák, szervetlen sók) - összetett funkció: helykitöltés, támasztás, raktározás, védekező mechanizmusok

6 A sejtek Állandó (fix) sejtek: fibrocyta /fibroblast reticulumsejt
adipocyta (zsírsejt) melanocyta csont, porc, vér speciális sejtjei Mobilis (immun)sejtek: granulocyta makrophag lympocyta plazmasejt hízósejt

7 Állandó (fix) sejtek 1. Kollagén rostok
fibrocyta (inakt.), fibroblast (akt.) – kötőszövet rostjainak termelése (kollagén + elasztikus) Felnőttkorban az inaktív alak dominál, a rosttermelés minimális, kivéve a sérüléseket követő regenerációs fázisban. reticulumsejt - rácsrostokat termel, elsősorban a lépben, nyirokcsomóban, de kis mennyiségben más szervekben is Kollagén rostok

8 Állandó (fix) sejtek 2. zsírsejtek – lipidraktározás
- energiaraktározás - hőreguláció (barna zss.)

9 Mobilis sejtek „immunsejtek”
makrophag – phagocytosis, lokális védekezés, antigén bemutatás granulocyta fajták – phagocytosis lymphocyta – sejtes és humoralis immunitas plazmasejt – immunoglobulin termelés hízósejt – ? allergiás reakciók

10 Rostok

11 Kollagén rostok „enyvadó” leggyakoribb rostféleség
húzási, szakítási szilárdsága nagyon magas több altípusa ismert (I-XV), ezek eloszlása a szövetekre jellemző Szintézise: 3 egymás körül tekeredő α-lánc prokollagén Az extracelluláris térben enzimek hasítják tropokollagén Ezek az oldalukon ¼ fázissal eltolva illeszkednek egymáshoz

12 Rugalmas rostok csak speciális festéssel láthatók (orcein)
vékony, villaszerűen elágazó néha összefüggő rétegeket képeznek (membrana elastica interna) rugalmasan kihúzható, elengedve visszanyeri eredeti hosszát jelentős alakváltozást enged meg energiát tárol

13 Rácsrostok rendkívül sok elágazás, finom térhálós szerkezet
vérképző szervek és immunszervek alapváza, de más kötőszövetekben is jelen van kimutatása: ezüstimpregnációval III. típ. kollagénből épül fel retikulumsejtek termelik

14 Marfan szindróma Skorbut Antoine Marfan 1899
Autosomalis domináns genetikai betegség Fibrillin-1 protein – rugalmas rost szintézis Abnormálisan hosszú végtagok, hosszú, vékony ujjak, nagy testmagasság, a cardiovascularis betegségek gyakoriak, különösen a billentyűket és az aortát érintő elváltozások. Skorbut C-vitamin hiány – OH-proline – kollagén rostok keresztkötései

15 Amorf alapállomány filamentózus molekulákból felépülő térbeli rácsozat – gél nagy mennyiségű vizet képes megkötni - turgor tengelyfehérje Komponensei: Proteoglikánok Glükozaminoglikánok Adhéziós molekulák hialuronsav

16 Néhány speciális típus
laza rostos kötőszövet viszonylag kevés rost, szabálytalan szerkezet macroscoposan üresnek tűnik nagyon gyakori, helykitöltő, kapcsoló, összekötő szerep oedema!

17 tömött rostos kötőszövet rengeteg, sűrűn elhelyezkedő kollagén rost
Rendezett: ínszövet szabályos párhuzamos lefutású sűrű kollagén rostok egyirányú terhelésnek van kitéve Achilles-ín szakadás Rendezetlen - szabálytalan lefutású rostok - pl.: subcutis

18 zsírszövet zsírsejtek tömege, viszonylag kevés, főleg rácsrost a szövettani feldolgozás során a lipidek általában kioldódnak: üresnek tűnő hálózatos szerkezet „zsírszöveti rece”

19 vér : folyékony kötőszövet
polimer típusú rostok nincsenek, folyékony alapállomány sejtek, plazmaproteinek elsősorban a transzportfunkció dominál monocyta lymphocyta basophil granulocyta neutrophil granulocyta eosinophil granulocyta

20 Támasztószövetek: csontszövet
a belső váz legfontosabb építőeleme rugalmas (kollagén rostok), viszonylag könnyű (csöves, szivacsos szerkezet) anorganikus ionok rakódnak le az extracelluláris matrixban (mineralizáció) nagy teherbírás, keménység a változó igényeknek megfelelően folyamatosan átépül jól regenerálódik szövettani egysége: az osteon

21 Az osteon Az erek (Havers-csatorna) körül körkörösen elhelyezkedő csontlemezek (laminae speciales), köztük pókszerű, nyúlványaikkal összekapcsolódó osteocytákkal A Havers-csatornákat Volkmann-csatornák kötik össze. Állandóan átépülő szerkezet, a csont bontását osteoclastok, az új állomány építését osteoblastok végzik. Havers-csatorna osteocyták

22 Támasztószövetek: porcszövet
a csontszövetnél rugalmasabb, az amorf alapállomány szerepe kiemelkedő rosttartalma alapján: hyalinporc (prototípus), rugalmas porc, rostos porc előfordulás: csontok között, izületi porcok, fül, csöves szervek falában (légutak) a porcban nincsenek erek!!! kívülről perichondrium (kötőszövet) borítja, innen növekszik illetve regenerálódik főleg II. típ. kollagént tartalmaz izületei porc nem regenerál!!! (nincs perichondriuma) elcsontosodhat szövettani egysége: a chondron

23 Támasztószövetek: porcszövet 2

24 Irodalom Röhlich Pál: Szövettan. Budapest, 1999 – sémás ábrák
A szövettani képek a Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet gyűjteményéből származnak. Carola R, Harley JP, Noback CR: Human Anatomy & Physiology, McGraw-Hill Inc., USA, 1990 (1) - nyitókép