Szem fejlődése.

Az előadások a következő témára: "Szem fejlődése."— Előadás másolata:

1 Szem fejlődése

2 Amőbafajok a változó fényintenzitásra módosítják mozgási reakcióikat
Amőbafajok a változó fényintenzitásra módosítják mozgási reakcióikat. Ha az amőba teljes testét megvilágítjuk, az állat megáll. Ha a megvilágítás mintegy fél órán keresztül fennmarad, a mozgás újra megindul: az állat sejtmembránja vagy citoplazmája fényérzékeny

3 A földi­gilisztánál a test felszínén egyenletesen eloszló speciális hámsejtek teszik lehetővé a fényintenzitás érzékelését. Az ilyen receptorok együttműködése révén már a fény irányának durva érzékelése is lehetséges.

4 Az iránylátás már egyetlen érzéksejtnél is lehetséges, ha az kehely alakú pigmentsejtben fekszik, pl. az örvényférgek és lándzsahalak esetén. A pigmentsejt ugyanis egyik oldalról leárnyékolja az érzékelősejtet, így az érzékelt fény iránya azonosítható. Egy sejt mindig csak egy fényirányt érzékel, de több sejt együttműködése fokozhatja a teljesítményt. Az összetett pigmentkehelysejtek esetén a szerv már jól megkülönbözteti az egyes fényirányokat, mivel a kehely nyílásán keresztül beeső fény különböző sejteket képes ingerelni

5 Ennél valamivel gyengébb teljesítményűek az úgynevezett gödörszemek, ahol az érzéksejtek a hám bemélyedéseiben fekszenek. A gödörszemek esetén megjelenhetnek bizonyos lencseszerű képződmények is, amelyek természetesen javítják az irány­észlelést.  Az iránylátással együtt megjelenik a mozgáslátás is, ha a fény az irányérzékelő receptorokat egymás után ingereli. Bár a  fényerősség csökken, a mozgás- és iránylátás, sőt a kép­felbontás is javul, ha a szemnyílás szűkebb (kagyló)

6 A képlátás alapvetően két szemtípus esetén válik lehetségessé: az ízeltlábúak összetett szeme és a sötétkamra (hólyagszem) szem esetén (lábasfejű).

7

8

9 Összetett szem

10

11