Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nukleinsavak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nukleinsavak."— Előadás másolata:

1 A nukleinsavak

2 F E L É P Í T É S P több 100 / 1000 nukleotid
összekapcsolódása (korlátlan mennyiségben) a 3. és 5. C-atom között vízkilépéssel » elágazás nélküli polinukleotid-lánc sok » erősen savas jelleg P

3 I . A D N S monomerek (dezoxiribonukleotidok) felépítése: - - pentóz = dezoxiribóz - bázisok: A, G, C, T monomerek száma: több 1000 [ember: 1 sejtben 46 db, összesen 3 md nukleotid] méret: cm-dm [ember: 46 db/sejt, összeillesztve: 2 m] P

4 helyigény és védelmi okokból: különleges szerkezet:
lánckonformáció: KETTŐS HÉLIX 1953: James Watson (USA) Francis Crick (GB) 1962: Nobel-díj

5 a kettős hélix

6 a DNS kétláncú, a 2 lánc párhuzamos, de ellentétes lefutású = ANTIPARALELL oka: bázispárosodás szabályai purinnal szemben pirimidinbázis 2. azonos mennyiségű H-kötés

7 EMIATT: ha tudjuk az egyik lánc bázissorrendjét,
kitalálható a másiké = a két lánc kiegészíti egymást = KOMPLEMENTEREK ELSŐDLEGES SZERKEZET: bázissorrend Humán Genom Program: - a teljes emberi genom (24 DNS) bázisszekvenciája megfejtve MÁSODLAGOS SZERKEZET: jobbmenetes hélix 1 csavarulat = 3,4 nm, 9 bp

8 a spirál stabilizálása, felcsavarása érdekében
illetve maximális felcsavarása érdekében a DNS fehérjékkel kapcsolódik (» nukleoproteid)

9 F E H É R J É K H I S Z T O N O K N O N H I S Z T O N O K bázikus fehérjék savas fehérjék (sok + töltésű as. segíti a DNS-hez rögzülést) a DNS savas jellegének semlegesítése további felhurkolódások, szoros felcsavarodás kromoszóma-szerkezet elősegítése kialakítása DNS aktivitásának befolyásolása csak eukariotákban! 5 típus: H1, H2A, H2B, H3, H4

10 elektronmikroszkópban: gyöngysorszerű szerkezet
nukleoszóma elektronmikroszkópban: gyöngysorszerű szerkezet nukleoszóma = hisztonok + 2 csavarulat DNS nukleoszóma a DNS szerkezeti egysége [a hisztonok iszonyú konzervatív fehérjék: az evolúció során alig változtak - pl. a zöldborsó és a tehén H4-e csak 2 aminosavban tér el]

11 a kromoszóma-szerkezet
kialakulása

12 (a fehérjékre = tulajdonságokra
A D N S S Z E R E P E ÖRÖKÍTŐANYAG (ivarsjejtek » utód) és INFORMÁCIÓHORDOZÓ (a fehérjékre = tulajdonságokra vonatkozó információ tárolása a bázissorrendben) ehhez a DNS stabilitását szolgálja, hogy 1. dezoxiribózt tartalmaz (a 2. C-atom H-je kevéssé reakcióképes) 2. kétszálú (nem olyan sérülékeny, „csukott könyv”)

13 E L Ő F O R D U L Á S A vírusok - a fehérjeburokban 2. prokariota sejt - szabadon a plazmában, gyűrű alak, 1 db - nincsenek hisztonok 3. eukariota sejt - sejtmagban: 90 %, sok, lineáris - színtest, mitokondrium: 10 %, 1 db, gyűrű

14 E. coli DNS-e

15 eukariota sejt DNS-ei kromatinállomány formában

16 emberi DNS-ek kromoszóma-formába
tömörülve

17 a mitokondriális DNS

18 II . AZ R N S monomerek (ribonukleotidok) felépítése: - - pentóz = ribóz - bázisok: A, G, C, U monomerek száma: kb. 70 – néhány 1000 (max. 10 ezres nagyságrend) méret: nm valamennyien egyszálúak (legfeljebb önmagukkal képeznek bázispárokat) P

19 A DNS és az RNS összehasonlítása
Felépítés DNS RNS 1. A molekula kétszálú, jobbmenetes hélix egyszálú, egyenes vagy hurkokat képez 2. Pentóz dezoxiribóz ribóz 3. Bázisok A, G, C, T A, G, C, U 4. Komplementer bázisok mindig A = T G ≡ C helyenként (a hurkokban) A = U 5. Purin és pirimidinbázisok aránya mindig 1:1 nem feltétlenül 1:1

20 DNS RNS

21 DNS RNS

22 RNS: FAJTÁK ÉS FUNKCIÓK
1. messenger RNS (mRNS) az összes RNS 5 %-a 1 fehérje felépítésére vonatkozó információt tartalmaz az információt kiviszi a sejtmagból a sejtplazmába, a fehérjeszintézis színhelyére (a riboszómához) » hírvivő egyszálú, hosszúsága nagyon változó (átlagosan 1000 nukleotid)

23

24 2. transzfer RNS (tRNS) az összes RNS 10 %-a szabad aminosavakat visz a fehérjeszintézis színhelyére (a riboszómákhoz) » szállító 70-90 nukleotid egyszálú, de helyenként önmagával bázispárokat képez » másodlagos szerkezete: lóhere

25 a tRNS másodlagos szerkezete

26 a tRNS harmadlagos szerkezete aminosav-kötő hely enzimkötő hely antikodon mRNS-kötő hely riboszóma- kötő hely

27 3. riboszómális RNS (rRNS)
az összes RNS 80 %-a a riboszóma nevű sejszervecske felépítésében vesz részt – fehérjékkel együtt több 1000 nukleotid egyszálú, helyenként önmagával bázispárokat képez harmadlagos szerkezete fehérjékkel összekapcsolódva alakul ki » riboszóma-alegység egy kis és egy nagy alegység összekapcsolódásával jön létre 1 riboszóma

28 a riboszómák összetétele

29 harmadlagos szerkezet
kis alegység másodlagos szerkezet (E. coli) nagy alegység harmadlagos szerkezet (E. coli)

30 a nagy és kis alegységből
összeállt riboszóma

31 sejten belüli membránrendszerhez
kötött riboszómák

32 4. catalytic RNS (cRNS) a sejtplazmában néhány reakciót katalizál (enzim-funkció) 5. vírusoknál örökítőanyag (retrovírusok) a fehérje- burokban

33 E L Ő F O R D U L Á S A vírusok - a fehérjeburokban 2. prokariota sejt - szabadon a plazmában - riboszómákban 3. eukariota sejt - sejtmagban - színtestekben, mitokondriumban

34 AZ RNS-VILÁG Az RNS-világ egy az élet korai evolúciójáról szóló hipotézis, mely egyre több alátámasztást nyer. Eszerint volt egy kor, melyben az RNS-molekulák töltötték be mind az információtárolás, mind pedig az információ átírásának enzimszerepét. Az evolúció e feltételezett lépcsőfokát „RNS-világ”-nak nevezték el. Egy fenékkel (molekuláris szerkezettel) azonban nem lehet két lovat megülni, így az RNS-világnak idővel bealkonyult. Bizonyítékok ma: RNS mint információhordozó: retrovírusok RNS mint enzim: ribozimek E kettő: az RNS-világ nyamvadt maradványai

35 egy nemrég felfedezett ribozim szerkezete

36 MIÉRT TŰNT EL EZ A VILÁG? RNS – evolúciósan ősibb ribóz 2. C atom: OH » reakcióképes katalitikus hatás kicsi » mozgékony enzim-funkcióra alkalmas bázisszekvencia » információ- tárolás autokatalízis » önreprodukálás információ- hordozó 1 szálú » információhordozónak túl sérülékeny („hirdetőoszlop”) kis fokú variábilitás » kevés féle enzimhatás

37 Az RNS-ek tehát két szék között a pad alá estek » ma csak
segítő, közvetítő funkció pl. a ma létező fehérje-enzimek igen gyakran használnak koenzimeket, nukleotid típusú molekulákat (ATP, NAD, FAD, KoA, cAMP, GTP…) DNS: kétláncú » kevésbé sérülékeny, stabil („csukott könyv”) » örökítőanyag fehérjék: 20 féle aminosav » nagyobb fokú változatosság » enzim szerep

38 VÉGE


Letölteni ppt "A nukleinsavak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések