Hunyadi Mátyás élete és kora

Igazságos Mátyás király Mátyás királyról Élt: 1443. február 23-tól 1490. április 6-ig. Magyarországon 1458-1490 között uralkodott, 1469-től cseh király, 1486-tól Ausztria hercege. Corvin Mátyás Igazságos Mátyás király I. Mátyás

Mátyás király családja Hunyadi János Hunyadi László Szilágyi Erzsébet Vitéz János

Mátyás ifjúkora 6 éves koráig anyja és dajkája nevelték. Utána Szálnoki Gergely, majd Vitéz János tanította. Humanista szellemben sokoldalú, érdeklődő emberré nevelték. Tanították: egyház- és államjogra, művészetekre, latinra, német és cseh nyelvre.

Trónra lépése V. László halála után 1458. január 24-én királlyá választották, a legenda szerint a Duna jegén.

Hadserege Az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a fekete sereg. szárazföldi és vízi haderő Sikeres védelmi harcok a Délvidéken a török ellen.

Pénzügyi reformok A kincstár bevételének növelésére bevezette: Füstpénzt (családonként szedett adót) Koronavámot Rendkívüli hadiadót Állandó értékű ezüstpénzt

Magyarország Mátyás korában

Házassága, gyermekei Podjebrád Katalint, I. György cseh király lányát 1463-ban vette feleségül, de a királyné rövidesen meghalt, miután rövid életű fiúgyermeket hozott a világra. Mátyás 1476-ban másodszorra is megnősült, I. Ferdinánd nápolyi király leányát, Aragóniai Beatrixot vette feleségül, akitől gyermekei nem születtek. Az 1470. évi bécsi látogatásakor ismerkedett meg egy polgárleánnyal, Edelpeck Borbálával. Elhozta, maga mellett tartotta, s szerelmükből 1473-ban fiúgyermek született, Corvin János.

Halála, öröksége 1490. április 6-án Bécsben, váratlanul halt meg, valószínűleg szélhűdés következtében. Székesfehérvárott temették el. Fia, Corvin János trónkövetelőként lépett fel, végül a pesti országgyűlés 1490. július 15-én II. Ulászlót választotta királlyá. Mátyás halála véget vetett a központosított nemzeti királyságnak.

Mátyás, az igazságos Mátyásról halála után számos monda keletkezett. Ezeknek egy kis része valószínűleg megfelel a valóságnak, mint például a Mátyás király és Kinizsi Pál találkozásáról szóló monda. A többi azonban kitaláció. A mondák szerint Mátyás néha egyszerű ruhába öltözve járta végig az országot, hogy közelebbről megismerje a nép gondjait és orvosolja azokat, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse.

Mátyás és a kultúra Mátyás kedvelte a művészeteket. Udvarában híres művészek és történészek működtek, mint például: Janus Pannonius az első jelentős magyar költő, és Antonio Bonfini, itáliai humanista. Mátyás támogatta a tudományokat is, mert mint mondotta: „A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár.” Ebben a korban Mátyás rendelkezett a világ második legnagyobb könyvtárával.

Mátyás király hagyatéka A korabeli építészet,szerte az országban őriz Mátyás korabeli emlékeket, melyek közül a Szeged-alsóvárosi, a Kolozsvár Farkas utcai és a nyírbátori gótikus templomot említhetjük. Bár palotái romba dőltek a török háborúk alatt, az újjászülető visegrádi palota már jelenleg is pompás műemlékünk.

Mátyás király hagyatéka Mátyás könyvtára összesen 2000-2500 corvinából állt, amelynek nagy része sajnos később, a török hódítást követően elkallódott, 37 maradt belőle.

Mátyás király hagyatéka A Mátyás-templom Hunyadi Mátyás uralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. A király felépíttette a délnyugati harangtornyot, a hazai gótikus építészet egyik legnagyszerűbb alkotását. A rajta elhelyezett Mátyás-címer felirata szerint a torony 1470-re készült el. A kóruskarzatot támasztó nagy ív oszlopfője azonban ma is eredetiben őrzi kőindái között Hunyadi János, Mátyás és László arcképét.

Mátyás királyról készült Mátyás-kút (Budai Várnegyed) Mátyás és Beatrix dombormű (korabeli alkotás)

Pénzünk is kapcsolódik Mátyás királyhoz