Információszerzés spontán beszédből RÁNKI Sára Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori iskola
A nyelvhasználat mint tevékenység A nyelv ösztön? A nyelvi tevékenység fogalmának bevezetése Intelligencia és nyelvhasználat Átlag nyelvhasználókról van szó Több anyanyelvűség Kortárs kutatások: neurolingvisztika, pszicholingvisztika
A spontán beszéd jellemzői Nem kontrollált Nem tudatos Az egyén beszédsajátosságait tükrözi Néhány szociodemográfiai jellemzőt mutat: kor, iskolai végzettség, nem, anyanyelv, származási hely
Bűnügyi nyelvészeti terepmunka Kihallgatás diskurzuselemzése Börtönnyelvészet Szakértői vizsgálat Menekülttábor Tüntetések Igazából nem „földrajzi kérdés” a terepmunka
Esetbemutatás 1. KIHALLGATÁS Kihallgatás diskurzuselemzése Van-e a sértett tanúvallomásában olyan nyelvi jel, amely arra utal, hogy a gyanúsított követte el a bűncselekményt? Történetmesélés saját szavakkal Szó szerinti jegyzőkönyvezés AZ ELLENŐRZÉS SPONTÁN BESZÉD VIZSGÁLATA.
Esetbemutatás 2. VIDEOFELVÉTEL ELEMZÉSE Spontán vagy betanított a szöveg, ami a felvételen hallható, látható? Tehát van-e igazságtartalma a szövegnek vagy nincs? „Visszamondja a feljelentést” „Bozontvágó” AZ ELLENŐRZÉS SPONTÁN BESZÉD VIZSGÁLATA.
Esetbemutatás 3. SZERZŐSÉGVIZSGÁLAT Egy adott szöveget a feltételezett szerző írt-e? Több szerzője van-e egy szövegnek? Diktált-e a szöveg? Kényszer hatására íródott-e a szöveg? AZ ELLENŐRZÉS SPONTÁN BESZÉD VIZSGÁLATA.
Esetbemutatás 4. LEHALLGATÁSOK ELEMZÉSE EZ MAGA A SPONTÁN BESZÉD Vizoviczky ügyben Bűnügyi Szótár készítése A bűnözői titkosnyelv dekódolása Többdimenziós keresés Más bűnszervezetek esetében is hasznos lenne