10. A MAGÁNHANGZÓK ÉS MÁSSALHANGZÓK RENDSZERE, A HANGTÖRVÉNYEK ÉS HELYESÍRÁSUK
Magánhangzótörvények
Magánhangzótörvények Hangtankép 3 / 4
Hangrend törvénye
Mássalhangzótörvények 1. a)Részleges a hasonulás, ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az első egy eltérő vonásában, tehát részben (részlegesen) hasonlóvá válik a másodikhoz. A részleges hasonulás csak a kiejtésben érvényesül, írásban nem jelöljük.
Mássalhangzótörvények 2. - zöngésség szerinti részleges hasonulás (a hangszalagok működése változik): a második hang zöngéssé (vasban) vagy zöngétlenné (tűzhet) teszi az előtte állót. - a képzés helye szerinti részleges hasonulás: az –n hang képzésének helye változik meg, ha utána ajakhang (b, p, m) következik (azonban, színpad).
Mássalhangzótörvények 3. b)Teljes hasonulás. Két egymás mellé kerülő különböző képzésű mássalhangzó teljesen hasonlóvá, azonossá válik. Fő típusai: - mássalhangzó + .-val, -vel, -vá, -vé (kézzel, karddal naggyá, széppé) - s, sz, z, d végű igék + j (végezzünk, eddzék) - ez, az mutató névmás + határozórag v. képző (ebben, annak, akkora, efféle)
Mássalhangzótörvények 4. b)Teljes hasonulás. Többnyire írásban jelölt, de lehet írásban jelöletlen is: ◦ írásban jelölt: a kiejtés elve érvényesül (naggyá, végezzünk, ebben, akkora) ◦ írásban jelöletlen: a szóelemzés elve érvényesül (anyja, beszélj, egészség)
Mássalhangzótörvények 5.
Mássalhangzótörvények 6. ► Összeolvadás. Két különböző képzésű (többféle képzési mozzanatban eltérő) mássalhangzó a kiejtésben egy harmadik hosszú hanggá olvad össze. (Írásban általában nem jelöljük.) Írásban: ejtésben: T+sz → cc ► pl.: metsz → mecc N+j → nny ► pl.: kenjük → kennyük
Mássalhangzótörvények 7.
Mássalhangzótörvények 8. ► c) Rövidülés. A rövid mássalhangzó szomszédságában (előtte vagy utána) levő hosszú mássalhangzót röviden ejtjük. Írásban: ejtésben: Otthon → othon Mondd meg → mond meg
Mássalhangzótörvények 9. ► d) Hangkivetés. Ha a szó belsejében (esetleg szavak határán) kettőnél több mássalhangzó torlódik össze, akkor a hangcsoport középső tagja (különösen, ha az d vagy v) az ejtésben kiesik (mondta, küldte, rajzszeg, mondd meg stb.). Néha írásban is jelöljük: bólingat és a tekinget.