: a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög. A forgásszöget nem fokban, hanem radiánban mérjük. : a forgásszög megváltozása a szögelfordulás. Iránya:jobbcsavar
Egyenletes KM: állandó a szögsebesség T: Az egyszeri körülfordulás ideje a periódusidő. Ha az időtartam éppen a periódusidő (t = T), akkor a test egy kört tesz meg, azaz a szögelfordulása 3600 = 2 rad ( = 2), tehát Az egyenletes körmozgást általában a fordulatszámmal jellemezzük. Megnézzük, hogy a test adott idő alatt mennyit fordul, és a fordulatok számát elosztjuk az idővel. Ez megadja az időegységre eső fordulatok számát. / pl. ha a test 4 s alatt hússzor fordul körbe, akkor 1 s alatt négyet fordul. / Például a centrifugák fordulatszáma 500 és 1000 1/perc közé esik. Ha a fordulatszám 800, akkor a dob 1 perc alatt 800 teljes fordulatot tesz meg. 1 s alatt 800:60 = 13,3-szer fordul körbe. A fúrógépek fordulatszáma általában 0 és 4000 1/perc között változtatható, a flexeké elérheti a 11000-t. Az újabb winchesterek lemezei 7200-t fordulnak percenként.
A szögsebesség idő szerinti differenciálhányadosa a szöggyorsulás. A körmozgást végző test egy kör kerülete mentén mozog, ezért a sebességét kerületi sebességnek nevezzük. A szögsebesség valójában vektor, aminek irány a körmozgás síkjára merőleges, jobbcsavar szerint. A szögsebesség idő szerinti differenciálhányadosa a szöggyorsulás. Az ábra a körmozgás leírásához használt vektorokat tekinti át.
Egy test forgómozgást végez, ha minden pontja ugyanazon pont, vagy egyenes körül kering. Például az óriáskerék kabinjai nem forgómozgást végeznek, mert a pontjaik olyan körpályán keringenek, amelyek középpontjai nem esnek egy egyenesbe. A testet merev testnek nevezzük, ha a mozgás során a pontjainak az egymáshoz viszonyított helyzete nem változik meg. Ugyanannyi idő alatt a merev test minden pontja ugyanakkora szöggel fordul el, ezért minden pontjának ugyanakkora a szögsebessége. Maga a kerék forgómozgást végez. Minél távolabb van egy pontja a forgástengelytől, ugyanannyi idő alatt annál nagyobb ívet kell befutnia, tehát annál nagyobb a kerületi sebessége.
Ha a test minden pontja ugyanabba az irányba mozog ugyanakkora sebességgel, akkor azt mondjuk, hogy tiszta haladó mozgást (transzláció) végez. Egy test végezhet egyszerre haladó és forgó mozgást is. Pl. az autó kereke menet közben együtt halad a kocsival és forog a tengelye körül. Ha a haladó mozgás sebessége megegyezik a forgómozgás kerületi sebességével, akkor azt mondjuk, hogy tisztán gördül.
Az ingamozgás a periódikus mozgások egy fajtája Mitől függ az ingamozgást végző test lengéseinek periódusideje? Hogyan kell kiszámolni? Milyen ingákat szokás megkülönböztetni? Mit befolyásol az, hogy az inga kitérése kisebb vagy nagyobb?
Az inga mozgása periodikus Az inga mozgása periodikus. Azt az időt ami alatt az inga szélső helyzetéből ugyanabba a helyzetbe ér (1 periódust megtesz) lengésidőnek (T) nevezzük. A lengésidő kis kitérésnél (kisebb, mint 5 fok) nem függ a kitérés mértékétől, sem a fonálra erősített súly tömegétől, csak a fonal (l) hosszától. Mégpedig minél hosszabb az inga annál nagyobb a lengésidő. Az ilyen matematikai inga alkalmas az idő mérésére. (De ennél ma sokkal jobb módszerek is vannak)
Csillapodás Csatolt ingák Gerjesztett ingák Matematikai inga Fizikai inga Torziós inga Kúpinga http://napholdur.uw.hu/