ETIKAI Döntések – esetek II. 8b. óra ETIKAI Döntések – esetek II.

Eset: Challenger I. A megrendelő – szállító, illetve a menedzser-mérnök konfliktusa (Ábrázolható a menedzser és a mérnök konfliktusaként a Ford Pinto esete is.) http://history.nasa.gov/sts51l.html Rogers-jelentés: http://history.nasa.gov/rogersrep/genindex.htm 1986. 01. 28-án a kilövés után 73 mp-cel az űrsikló felrobban a gyorsító rakéta egyik tömítőgyűrűjének meghibásodása miatt.

A gyorsító rakéta (Rogers-jelentés)

Eset: Challenger II. Társadalmi háttér: Háromszor elhalasztott indítás A NASA-t kritizálják, hogy drága és nem elég hatékony az űrsikló program. A költségvetés megkurtítása fenyeget. Az ESA és az oroszok komoly riválisok, olcsóbbak, megbízhatóbbak. Az alelnök, aki a NASA támogatója, a tervek szerint jelen lesz a kilövésnél. Még a szokásosnál is jelentősebb PR esemény, mert az egyik első civil, egy tanárnő repül.

Eset: Challenger III. Előzmények a projektben: Az O gyűrűs tömítéseknek nagy hőt, nagy hőingadozást és mechanikai igénybevételt kell elviselni. Korábban is voltak problémák az O gyűrűs tömítésekkel, mert a (mostani indítás előtti) feltevések szerint a hidegben rideggé válnak és áteresztenek, továbbá a meglazuló alkatrészek elnyírják őket. A leghidegebb indítás korábban 12 C-ban történt. Jan. 27-én északára és a kilövés napjára, 28-ra rendkívüli hideget várnak (-10, és -1 C) A gyorsító rakéta műleírásában az szerepel, hogy -1 C –ig használható.

Eset: Challenger IV. Előző délután, este telekonferencia sorozaton döntenek a kilövésről. Résztvevők (mások mellett): Morton Thiokol (Utah), a rakéták gyártója (magáncég) részéről: Jerald Mason vezérigazgató Robert Lund műszaki igazgató Alan McDonald a gyorsító rakéta fejlesztési projekt igazgatója Joe Kilminster a gyorsító rakéta fejlesztési projekt műszaki vezetője Roger Boisjoly, Arnold Thompson fejlesztőmérnökök Marshall Space Flight Center (Alabama), a rakétahajtómű fejlesztéséért felelős NASA egység részéről: George Hardy tudományos és műszaki igazgatóhelyettes Larry Mulloy mérnök, a gyorsító rakéta fejlesztési program vezetője Stanley Reinartz, Shuttle Project Manager

Eset: Challenger V. A konferencia kritikus szakasza délután, este: Boisjoly és Thompson (Thiokol) 1 órás prezentációban mutatják meg, hogy a hideg veszélyezteti a tömítéseket, rideggé teszi őket és erodálódnak, a korábbi kilövéseknél is a hideggel volt összefüggésben a tömítések fokozott károsodása, szerintük a kilövés 12 C alatt nem biztonságos, meg kell várni ezt a hőmérsékletet. Lund összegzi a prezentációt, és javasolja a halasztást 12 C eléréséig. Hardy (Marshall) „megdöbbentőnek” találja a halasztásra vonatkozó javaslatot. Reinartz szerint működik a rakéta 1 C-ig. Mulloy (Marshall) kétségbe vonja, hogy az adatok megbízhatóan alátámasztják 2-t. Kikéri Kilminster véleményét, aki kiáll Biosjoly mellett.

Eset: Challenger IV. Thiokol képviselői megszakítják a telekonferenciát, és belső, válság tanácskozást tartanak. Ellenőrzik 2-t, az adatok tényleg nem egyértelműek, ennek ellenére Biosjoly és Lund továbbra is kiáll a halasztás mellett. Mason felszólítja Lundot, hogy „vegye le végre a mérnök sapkáját, és tegye fel a menedzserit”. Lund megváltoztatja álláspontját, és hozzájárul a fellövés folytatásához. Bár hozzáteszi, hogy a hideg biztonsági kockázatot jelent, de a 2-re vonatkozó adatok tényleg nem egyértelműek. A NASA Űrsikló Projekt felső két vezetési szintjét, aki a kilövéssel kapcsolatos döntéshozatalra jogosult, nem értesítik. A problémát a technikai szint (III és IV vezetési szint) kezeli.

Eset: Challenger V. Az adatok (Rogers-jelentés, VI. fejezet)

Eset: Challenger VI. Másnap tényleg hideg van. Az indító állás:

Eset: Challenger VII.

Döntés újra: Challenger IX. Elemzési kérdések: Milyen etikai, szakmai, döntési problémák merültek fel? Hogyan lehet alkalmazni a racionális erkölcsi döntési módszert ebben az esetben? Mi lenne az eredmény ezzel a módszerrel? Döntési táblázat (fa)? – megmutatja a tétet (a fán látszik egyszerűbben) Kizáró feltételek? -- valószínűleg nem adódik Etikai elméletekből adódó ellenőrző kérdések? – rámutatnak, hogy bizonyos szereplők nem hagyhatók ki* Mit tettek volna másképpen? (Persze utólag könnyű okosnak lenni.) *Ez már a táblázatból is kiderülne, hiszen minden érintett szempontjából értékelni kell az alternatívákat. Itt azonban valószínűleg kifelejtenénk (figyelmen kívül hagynánk) pl. a repülő személyzet szempontjait. Ez is rámutat az ellenőrző kérdések alkalmazásának fontosságára!

Eset: Challenger IX. Példa a „csak ki ne derüljön” stratégiára: Az alsó irányítási szinten olyan döntést hoztak, amelynek meghozatalához (jogosítványuk volt—nem sérült a protokoll) sem információjuk, sem erkölcsi felhatalmazásuk nem volt. (Továbbá mások kockázatáról döntöttek, helyettük és nélkülük. Nem tekintették őket cselekvőnek. Vö. Kant.) Továbbá azon a szinten a kockázatok csökkentésére az adott helyzetben nem volt meg az erőforrás. A problémáról mindenképpen értesíteni kellett volna a legfelsőbb döntéshozói szintet.

Házi feladat Mutasson be egy olyan esetet, amelyben valamilyen szakmai és/vagy etikai hiba történt! Milyen etikai, szakmai, döntési problémák merültek fel? Hogyan lehet alkalmazni a racionális erkölcsi döntési módszert ebben az esetben? Mi lenne az eredmény ezzel a módszerrel? Mutassa meg, hogyan kezelték a helyzetet a résztvevők! Elemezze minek, mi lett a következménye! Hogyan értékelhetők az egyes lépések? Mit lehetett/kellett volna másként tenni?