Kölcsey Ferenc 1790-1838

Családja, születése 1790. augusztus 8-án született Sződemeteren Apja: Kölcsey Péter (1796-ban meghalt) Anyja: Bölöni Ágnes (1802-ben meghalt)

Szülőháza

Tanulmányok 1796-1809: Debrecenben a Református Kollégiumban tanul Sokat olvas, latin, magyar és francia szerzőket Csokonai van rá nagy hatással 1808-ban filozófiát is tabul Levelezésbe kezd Kazinczyval, hatására görögül tanul, Homéroszt olvas

Egy gyermekkori himlő következtében bal szemére megvakul. Gyenge fizikai adottságát, tüdőbetegségét hatalmas önuralommal, emberi tartással viseli.

Tevékenysége, pályája 1810 januárja: Pestre megy joggyakorlatra Itt köt barátságot Szemere Pállal 1812: Álmosdra költözött, ahol nagybátyja rá és testvéreire hagyja birtokrészét. 1814-ben eléri a törvényben előírt nagykorú-ságot, és a maga kezébe veszi örökségét. Öccsével, Ádámmal a Szatmár megyei Csekét választja lakóhelyül és a gazdálkodás központjául.

A csekei Kölcsey-kúria (Varsányi István rajza)

Tevékenysége, pályája 1814: megírja Szemere Pállal a Felelet a Mondolatra című gúnyiratot 1817: megjelenik 3 tanulmánya a Tudományos Gyűjteményben 1817: bírálja leveleiben Kazinczy nyelvújítását, ezért levelezésük megszakadt, kapcsolatuk megszűnt 1818-1823: Kölcsey visszavonultan él

1823. január 22., Cseke.

1823: Vanitatum vanitas

1826-os tevékenysége, művei Élet és Literatura (folyóirat) alapítása Mohács című emlékbeszéd Nemzeti hagyományok című értekezés

Magánélete 1827-ben meghal öccse, Ádám. Kölcsey magára vállalja a család támogatását és unokaöccse, Kálmán neveltetését. Visszavonul birtokára, rendbe hozza a gazdaságot.

Politikai tevékenysége Szatmár megye szabadelvű csoportjának vezetője, főjegyző. Az 1832-36-os országgyűlésen Szatmár megye küldötte. Politikai nézeteit leghívebben Országgyűlési napló című munkája őrzi. A Kölcsey által vállalt és hirdetett elvek: a nemzeti függetlenség, a polgári és emberi jogok, a jobbágyfelszabadítás, a nemzeti egység, a vallási egyenjogúság, a magyar nyelv hivatalossá tétele.

Politikai tevékenysége 2. 1835-ben Szatmár megye fölszólítja küldötteit, hogy az örökváltság ellen szavazzanak. Tiltakozásul Kölcsey lemond. Kölcsey a Búcsú az országos rendektől című beszédében fogalmazza meg a reformkor programját.

1835 után Megírja életművének utolsó nagy alkotását a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, mely világnézetének, erkölcsi felfogásának végakaratszerű összefoglalása. Kölcsey Ferenc élete utolsó hónapjaiban a perbe fogott jóbarát, Wesselényi Ferenc védelmére készült. Egy hivatalos útja során megfázott, a megfeszített munkában legyengült szervezete a betegségnek nem tudott ellenállni.

1838. augusztus 24-én hal meg Szatmárcsekén.

Források http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Kolcsey.htm Tamás Ferenc: Magyar irodalmi kalauz http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/08/08/_a_haza_minden_elott_kolcsey_ferenc_szuletesnapja http://mult-kor.hu/20101025_nem_mukodhet_emlekmuzeumkent_kolcsey_ferenc_szulohaza http://mult-kor.hu/cikk.php?id=16228 http://www.agt.bme.hu/varga/foto/voltak/bel/kolcsey-f.html http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Szatmarcseke/pages/012_ahol_a_nemzet.htm