Joghatóság
A joghatóság fogalma A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (Nmjtvr.) rendelkezik róla (IX. fejezet) ügyek megosztása a különböző országok, illetve azok hatóságai között amikor az adott ügy nemzetközi elemet tartalmaz
A joghatóság fajai - általános, - különös, fogyasztói szerződésből és munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó, - kizárólagos, - kizárt, - a felek által kikötött.
Általános joghatóság magyar bíróság eljárhat ha a tvr. nem zárja ki, úgy az alperes belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy esetében belföldi székhelye. alperesi pertársaság [Pp. 51. § a) és b) pont] esetén, amennyiben legalább az alperesek egyikének lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén, ha a főkötelezett lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. viszontkereset tekintetében, ha a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik.
Különös joghatóság felperes választási lehetősége különös joghatósági okok [Nmjtvr. 55-59/A. §§], így pl. szerződéssel összefüggő jogviták esetében belföldi teljesítés hely. tartási kötelezettségből eredő jogvita esetén a tartásra jogosult belföldi lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye. bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igény, ha a bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá tartozik. külföldi vállalkozás elleni perek, ha belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik és a jogvita utóbbinak tevékenységével kapcsolatos.
Joghatóság fogyasztói szerződésből és munkaszerződésből eredő jogvitákra magyar bíróság eljárhat akkor is, - ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van és - a fogyasztóval szerződő, szakmai vagy gazdasági tevékenységi körében eljáró fél a) belföldön tevékenységet fejt ki/belföldi fogyasztók felé irányul vagy b) belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik c) önálló vállalkozóként belföldön letelepedettnek minősülő külföldi állampolgár.
Joghatóság fogyasztói szerződésből és munkaszerződésből eredő jogvitákra magyar bíróság eljárhat akkor is, - ha a szokásos munkavégzés helye belföldön van/ utoljára belföldön volt illetve - ha a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön található, feltéve, hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon államban van/volt.
Kizárólagos joghatóság [Nmjt. Tvr. 62/A. – 62/B. §§] taxatíve felsorolás belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése/bérleti/haszonbérleti szerződést érintő eljárás magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárás, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott belföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárás belföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban.
Kizárólagos joghatóság [Nmjt. tvr. 62/C. – 62/E. §§] taxatív felsorolás Nem járhat el magyar bíróság külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban.
A felek által kikötött joghatóság vagyonjogi ügyek felmerült vagy jövőbeli jogvita esetére; valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott bíróságának joghatóságát. alakiságok: rugalmasak írásban; szóban, írásbeli megerősítéssel; olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek. eltérő megállapodása hiányában kizárólagos joghatóságot eredményez.
A felek által kikötött joghatóság 1.) kifejezett kikötés formájában a kikötés kizárt vagy kizárólagos joghatósági szabályokat nem sérthet gazdaságilag gyengébb fél védelme a fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jövőbeli jogviták esetén 2.) hallgatólagos alávetés (kivéve ha a magyar joghatóság kizárt) alperes nem kifogásolja a magyar bíróság joghatóságának hiányát perbebocsájtkozik
A joghatóság hiánya és ennek jogkövetkezményei 1.) kizárt joghatóság esetén keresetlevél idézés kibocsátása nélkül elutasítása permegszüntetés 2.) nem kizárt a joghatóság, de! eljárás megszüntetése, ha az alperes az első tárgyalást elmulasztotta, és írásbeli védekezést sem terjesztett elő vagy az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja.
Polgári perjog előadás hatáskör
A hatáskör fogalma [adott eljárás lefolytatására mely szerv jogosult/kötelezett] 1.) széles értelemben vett hatáskör (egy adott ország szervezetrendszerén belül a hatalmi ágak közötti ügymegosztás) a bíróságok előtt (igazságszolgáltatás hatalmi ág) vagy az államigazgatási szervek előtt (végrehajtó hatalom) indítható meg az eljárás.
A hatáskör fogalma [adott eljárás lefolytatására mely szerv jogosult/kötelezett] 2.) szűkebb értelemben vett hatáskör (bírósági szervezetrendszeren belüli ügymegosztás) általános hatáskörű bíróság vagy külön bíróság jár el.
A hatáskör fogalma [adott eljárás lefolytatására mely szerv jogosult/kötelezett] 3.) legszűkebb értelemben vett hatáskör járásbíróság (általános elsőfokú hatáskör) vagy törvényszék (különös elsőfokú hatáskör)
A törvényszék elsőfokú hatáskörei [Pp. 23.§] vagyonjogi perek, ha tárgyának értéke 30 millió Ft-ot meghaladja kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg közhatalom gyakorlásával okozott károk megtérítése iránt indított per szerzői jogi perek, szomszédos jogi perek, iparjogvédelmi perek nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek cégekkel kapcsolatos perek közül: - cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított per - létesítő okirata vagy annak módosítása érvénytelenségének, hatálytalanságának vagy létre nem jöttének megállapítása iránti per - cég szervei határozatának bírósági felülvizsgálata iránt indított per - cég és tagjai (volt tagjai) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek, - gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos perek - a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag (részvényes) felelősségének korlátlanná minősítése iránti per
A törvényszék elsőfokú hatáskörei [Pp. 23.§] a törvényszék által nyilvántartásba vett, cégnek nem minősülő szervezetekkel kapcsolatos perek közül: - az ilyen szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv által indított perek, - az ilyen szervezetek és tagjaik (volt tagjaik) közötti, illetve a tagok (volt tagok) egymás közti a tagsági jogviszonyon alapuló perek; személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos perek közül: - azok a perek, amelyekben felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérik, ideértve azokat a pereket is, amelyekben a felróhatóságtól független szankció mellett - e jogok megsértése miatt - sérelemdíj, illetve kártérítés iránti igényt is érvényesítenek, - a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek,
A törvényszék elsőfokú hatáskörei [Pp. 23.§] értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek, sajtóhelyreigazítási perek (XXI. fejezet), tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában indított perek, azok a megállapításra irányuló (123. §) perek, amelyek esetében a per tárgyának értéke - ha a marasztalás kérhető lenne - meghaladná a 30 millió Ft-ot Pp. 2. § (3) bekezdésében meghatározott perek, egészségügyi szolgáltatókkal kötött finanszírozási szerződésből eredő perek; azok a perek, amelyeket törvény a törvényszék hatáskörébe utal valamelyik pertársra a törvényszéknek van hatásköre, a per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
A pertárgy értéke 1.) keresettel (viszontkeresettel) érvényesített követelés vagy más jog értéke 2.) az érték összegszerű meghatározása - lehetséges, mert pénzben kifejezhető vagyonjogi perekben általában a vagyoni érték/forgalmi érték/követelt pénzösszeg kivételesen a ténylegesen megállapíthatótól függetlenül a törvényben meghatározott összeg az irányadó - nem lehetséges, avagy aránytalan nehézséget okoz - Itv. eszmei összegben, általános perértéket határoz meg 3.) az érték megjelölése.
A hatáskör vizsgálata hivatalból vizsgálja - a per során mindvégig - de! időbeli korlát a hatáskör hiánya nem vehető figyelembe, ha a hatáskör a pertárgy értékétől függ és az alperes érdemi ellenkérelmét előadta - hatáskör megállapítása és a pertárgy értéke keresetlevél beadásának időpontja az irányadó keresetlevél beadása utáni változás kereseti követelés felemelése/leszállítása
A hatáskör hiányának jogkövetkezményei 1.) áttétel 2.) perakadály - keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítani - pert megszüntetni