“SĂ CUNOAŞTEM MATEMATICIENII LUMII” NUME ELEV: VINCZE-BÁRDOS FÁBIÁN ŞI HARASZTOSI CSABA ÁRPÁD ŞCOALA: ŞCOALA GIMNAZIALĂ CĂPUŞU-MARE PROF. ÎNDRUMĂTOR: ANTAL EMESE

ALEXANDRIAI EUKLEIDÉSZ

ÉLETRAJZI ADATOK Euklidész szobra Oxfordban Alexandri Euklidész régi görög neve: Εὐκλείδηςai Kr. e. 300 körül született, akit a geometria atyjának is ismertek.

Tanulmányai és munkássága Platón, görög filozófus akadémiájába tanult Athénban. Megalapította az alexandria matematikai iskolát. Legfontosabb alkotásában, az Elemek című művében összefoglalta a matematika alapjait, amelyben a geometriai alakzatok tulajdonságait axiómákból vezeti le. Az Elemek görög neve:Στοιχείa

Az Elemek című matematikai könyv néhány tartalma E könyvében definiálja az egyenesek párhuzamosságát: két egyenest párhuzamos, ha azok egy síkban fekszenek és mindkét irányban meghosszabbítva nem metszik egymást. Ezzel bizonyítja be, hogy két egyenes párhuzamos akkor, ha egy harmadik metszővel egyenlő váltószögeket alkot, de akkor is, ha a metszőnek ugyanazon az oldalán a megfelelő szögek egyenlők vagy a két belső szög összege két derékszög. (1.27. ábra) Az említett tételnek a megfordítását mondja ki az I. könyvben az 5. posztulátum: ha egy egyenes úgy metsz két egyenest, hogy az egyik oldalán keletkező belső szögek összege kisebb két derékszögnél, akkor e két egyenes a metszőnek ezen oldalán meghosszabbítva metszi egymást.

Egyéb érdekesség a könyvből A határkör “Ha egy egyenest érintő kör középpontját az egyenestől minden határon túl eltávolítjuk, akkor a kör határhelyzete az adott érintő egyenes lesz. Azonban az így létrejövő végtelen sugarú határkör a hiperbolikus síkon nem egyenes. A határkört egy „sugara” körül megforgatva a határgömböt kapjuk, mely csak az euklideszi térben sík, a hiperbolikus térben paraszféra-horoszféra néven ismerjük.,,

Eukleidész az Elemekben bemutatja két szám, vagy mennyiség legnagyobb közös osztójának megtalálására használt módszert. Ezt a legtöbb történész szerint a püthagoreusok  már ismerték.

Püthagoreusok „A mai ember, amikor hallja, hogy a püthagoreusok himnuszt írtak a számhoz, jóindulatú lekicsinyléssel veszi tudomásul. Az elméleti fizikus, a zeneszerző azonban nagyon jól érti, hogy ezt a himnuszt a mérnök is énekli, amikor a hidat építi, ahogy éneklik a csillagok, amikor pályájukon keringenek. A világ realizált matézis. A dolgok ősképe a szám, mondja Orpheusz, arithmoi de te pant’ epeoiken. Mindaz, amit az ember hall és lát, él és gondol, tesz és elszenved, nem egyéb, mint a számok hősi tettei és szenvedései, arányban és ütemben, hangoltságban, időmértékben és térben.”

Eukleidésznek tulajdonított idézetek Ptolemaiosz kérdésére, hogy van-e valami könnyebb módszer a geometria elsajátításához, mint az Elemek áttanulmányozása, így felelt: "A geometriához nem vezet királyi út." Róla mesélik, hogy amikor egy ifjú megkérdezte tőle, hogy lesz-e valami haszna abból, hogy geometriát tanul, Eukleidész így szólt a szolgájához: „Adj már ennek egy oboloszt (kb. fillért), mert hasznot akar húzni abból, amit tanul.”

Köszönjük a figyelmet! Készítették: Vincze Bárdos Fábián Harasztosi Csaba Árpád Magyarkapusi Általános Iskola Irodalomjegyzék https://hu.wikipedia.org/wiki/Eukleid%C3%A9sz_(matematikus)