Az Fttv. alkalmazásának tapasztalatai Szöveg Balogh Virág Gazdasági Versenyhivatal 2010. július 30.

GVH és fogyasztóvédelem Piaci megközelítésű fogyasztóvédelem – piacok kínálati és keresleti oldala Piaci kudarcok – a versenyfolyamatok nem képesek a piac korrekciójára Egyik legfontosabb keresleti oldali kudarc: információs aszimmetria Állami beavatkozás: költséges és hosszadalmas Cél: a fogyasztók érdekében jól működő piac Eszközök Kínálati oldalon: magatartásbefolyásolás Keresleti oldalon: fogyasztói tudatosság növelése

Reklámozással összefüggő problémák Fttv. alkalmazásával összefüggő kérdések Hatásköri kérdések A jogalkalmazás menete Keresleti oldali problémák Ésszerűen eljáró fogyasztó Ügyleti döntés/ügyleti döntés torzítására való alkalmasság Kínálati oldali problémák Kereskedelmi gyakorlat Aktív/passzív megtévesztés Tényállás valódiságának alátámasztása Felelősségi kérdések

Fttv. alkalmazásával összefüggő kérdések Hatásköri kérdések Fttv. 10. § (3) – verseny érdemi érintettsége (GVH) Fttv. 10. § (4) – címkén és a 7. § (3) bekezdésében hivatkozott tájékoztatási követelmények megsértésével megvalósuló jogsértés (NFH és PSZÁF) Fttv. 10. § (6) – magatartási kódex rendelkezéseinek megsértése (NFH és PSZÁF) A jogalkalmazás menete Az Fttv. alkalmazása során elsőként a feketelista pontjainak megsértése, majd a 6., 7. és 8. §-ok megsértése, végül a 3. § (1) bekezdésének megsértése vizsgálandó (pl. Vj-147/2008, Vj-6/2009., Vj-12/2009.)

Ésszerűen eljáró fogyasztó – általános kérdések Fttv. 4. § - ésszerű, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztó Speciális helyzetek Fogyasztók egy meghatározott csoportja felé irányuló kereskedelmi gyakorlat 4. § (2) – sérülékeny fogyasztók Az ésszerűen eljáró fogyasztó meghatározásának jelentősége – a kereskedelmi gyakorlat fogyasztóra gyakorolt hatása Az ésszerűen eljáró fogyasztó meghatározásának módszerei Empirikus úton (pl. Vj-33/2008., Vj-6/2009.) UCP irányelv (18) preambulum-bekezdése – „az átlagos fogyasztó vizsgálata nem statisztikai alapú vizsgálat”

Ésszerűen eljáró fogyasztó – versenytanácsi gyakorlat (…) az eljárás alá vont által becsatolt piackutatás eredményei szerint is a legfontosabb fogyasztói tényező a biztosítás díjának csökkentése (…). Racionálisan viselkedik az a fogyasztó, aki nem kételkedik a reklámok valóságtartalmában (Vj-33/2008.) Egy reklám megítélésekor annak összhatásából kell kiindulni, nem feledve, hogy a fogyasztók nem végzik el a reklámok alapos elemzését (Vj-21/2009.) A reklám egyik funkciója éppen az, hogy (…) az információs aszimmetria feloldására költséghatékony megoldásokat keres (Vj-58/2009.) A rendelkezésre álló adatok – így különösen (…) a marketing-kampány előkészítő iratok – alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vontak a vizsgált kereskedelmi gyakorlatot általában a megtakarítási termékek iránt érdeklődő fogyasztóknak szánták (Vj-137/2008.) A súlyos jogsértés sérülékeny fogyasztókat érintett (Vj-35/2009.)

Ügyleti döntés/ügyleti döntés torzítására való alkalmasság Ügyleti döntés definíciója: Fttv. 2. § h) pont Ügyleti döntés torzításának definíciója: Fttv. 3. § (2) b) pont A jogi értékelés szempontjából relevanciával bíró fogyasztói döntés meghozatala egy folyamat, amelynek nemcsak az egészét, hanem egyes szakaszait is védi a jog a maga eszközeivel. (Vj-84/2009.) Ezt a megállapítást támasztja alá az Fttv. körében az 1. § (1) bekezdése, az ügyleti döntés definícióját tartalmazó 2. § h) pontja, valamint a feketelista több pontjának megfogalmazása (Vj-137/2008.) Az eljárás alá vonttal kapcsolatba lépő fogyasztók az alábbi ügyleti döntéseket hozták: 1) az eljárás alá vont telefonon keresztüli megkeresése, 2) személyes megkeresés, 3) ügynöki megbízás, 4) hitelszerződés megkötéséről való döntés (Vj-83/2009.)

Kereskedelmi gyakorlat Fttv. 2. § d) pont – áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartás, tevékenység, mulasztás, reklám, marketingtevékenység vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció Fttv. 2. § e) pont – kereskedelmi kommunikáció Fttv. 2. § f) pont – reklám Ld. az ügyleti döntés folyamatáról mondottakat → az ügyleti döntés folyamán a fogyasztó tudomására jutott tájékoztatás kereskedelmi gyakorlat lehet (így pl. tájékoztatók, hirdetmények is)

Aktív/passzív megtévesztés I. Tényállási elemek Valótlan/megtévesztő állítás, illetve elhallgatás, elrejtés, valamint homályos megfogalmazás – alkalmasság-teszt Ügyleti döntés torzítására való alkalmasság Jellemző problémák Aktív megtévesztés „akár” Passzív megtévesztés Apróbetű Utólagos tájékoztatás Integrált kommunikációs kampányok

Aktív/passzív megtévesztés II. Az „akár” állítás megtévesztőnek minősülhet abban az esetben, ha a vállalkozásnak nincs olyan terméke, amelyre a hirdetett mérték jellemző, a reklám kiemelt üzenetét a feltételek lényegesen módosítják, a feltüntetett mérték csak a fogyasztók egy atipikus köre számára érvényesül (Vj-33/2008.) A percdíj csökkentésére alkalmas négyféle opció közül elegendő 2-2 egyidejű igénybevétele, valamint a fogyasztók jelentős százaléka elérhette a reklámozott percdíjat (Vj-77/2007.) A jogsértés megállapíthatósága szempontjából irreleváns, hogy a vállalkozás a jogsértő tájékoztatás mellett nem jogsértő tájékoztatásokat is közread. A tájékoztatás akkor is jogsértőnek minősül, ha utóbb mód van a teljes körű valós információk megismerésére (Vj-84/2009.)

Aktív/passzív megtévesztés III. A Versenytanács kiemeli, hogy a vizsgált esetben a reklámok nem kiegészítő információkat hallgattak el, hanem (…) nélkülözhetetlen, így a fogyasztói döntést befolyásoló információkról nem szóltak (Vj-137/2008.) A televíziós (…) reklámban nem hangsúlyosan megjelenő, kis betűmérettel elhelyezett írásbeli információ ténylegesen nem nyújt tájékoztatást a fogyasztók számára. (…) az írásbeli közlések elsősorban valamiféle magyarázó, kiegészítő szerepet tölthetnek be. Jelen esetben mindez azt eredményezte, hogy nem vált a fogyasztók által ténylegesen észlelt üzenet részévé az a közlés (…). Az óriásplakátok esetén (…) a reklám főüzenetének tehát kiemelkedő szerepe van, s az apró betűs információk tájékoztatásban betöltött szerepe gyakorlatilag elhanyagolható (Vj-12/2009.)

Tényállás valódiságának alátámasztása Fttv. 14. §: a vállalkozás a tényállítás valódiságát igazolni köteles – bizonyítási teher Mivel a vállalkozás nem igazolta a kereskedelmi gyakorlatának részét képező – a sérülések kezelésére, kozmetikai hatás kifejtésére, méregtelenítésre (…) – vonatkozó tájékoztatásokat, megállapítható, hogy ezen tényállításai valótlanok voltak (Vj-147/2008.) A Versenytanács álláspontja szerint a tájékoztatások közreadása esetén az eljárás alá vont kötelessége állításai valóságtartalmának igazolása akként, hogy az (…) iratoknak már a tájékoztatás közreadásakor az eljárás alá vont rendelkezésére kell állniuk (Vj-46/2009.)

Felelősség Fttv. 9. § - a felelősségi rendszer 9. § (1) – közvetlen érdek-teszt 9. § (3) – a kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő okból eredő jogsértésért való felelősség (…) az ATV fix összegű bevételhez jut. (…) Számos olyan szolgáltató létezik (pl. távközlési közvetítő szolgáltató), amely áttételesen érdekelt abban, hogy a kereskedelmi gyakorlat nyomán az áru értékesítése megtörténjen (…). Az egyes résztvevők között azonban a „közvetlen érdekeltség” szintjében nyilvánvaló különbségek mutatkozhatnak. A Versenytanács álláspontja szerint ennek az érdekeltségi különbségnek a felelősség terén is érvényesülnie kell (Vj-59/2009.) (…) a New Face Media nem egyszerű reklámszolgáltatóként járt el, hanem önálló magatartást tanúsított. (…) a szakmai gondosság elvét figyelembe véve kellett ovlna eljárnia (Vj-111/2009.)

Köszönöm a figyelmet! balogh.virag@gvh.hu www.gvh.hu