SzikesedÉs, szikes talaJok, Másodlagos szikesedÉs Készítette: Krekk Dorina

A szikes talaJok általános JellemzÉse A szikes talajok fogalomkörébe azokat a talajokat sorolhatjuk, amelyek főleg nátriumvegyületek hatására keletkeztek. A nátrium a szikes talajokban egyrészt a talajoldatban vízben oldható formában, másrészt a talaj szilárd fázisához kötve, a kolloidok felületén adszorbeálva fordul elő. A szikes talajoknak 2 nagy csoportja van: a szolonyec típusú talaj és a szoloncsák típusú talaj.

A szolonCsák talaJ nagy sótartalom (felszínen, közvetlenül a felszín alatt) genetikai szintek nehezen különíthetők el magas vízállású, mély területeken Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Kiskunságban Talajképző kőzet: karbonátos vagy löszös homok, vályog, agyag.

rÉti szolonyeC talaJ hazánk legelterjedtebb szikes talaja főleg a Tiszántúlon a talajvíz 150-300 centiméter mélyen az A szint kevés oldható sót tartalmaz talajképző kőzet: lösz, vályog, löszös vagy karbonátos agyag víz és tápanyag-gazdálkodása közepes

Sztyeppesedő réti szolonyec

típus Szoloncsák-szolonyec típus

Szolonyeces réti talaj

Másodlagos szikesedés Az öntözés hatására jönnek létre, ahol erre megvannak a feltételek. Mi válthatja ki ezt a folyamatot? a rossz drénviszonyok megengedettnél több sót tartalmazó öntözővíz a helytelen öntözési technika Másodlagos szikesedés végbemehet bármilyen szikes, réti, öntés- csernozjom stb. talajon.

Másodlagosan elszikesedett talaj

Másodlagos szoloncsákosodás esetén az öntözővízben vagy megemelkedett talajvízben lévő oldható sók halmozódnak fel a talajszelvényben. Másodlagos szolonyecesedés esetében az öntözővízben vagy a megemelkedett talajvízben levő nátriumionok kicserélik az adszorbciós komplexumban levő Ca2+-ionok jelentős részét. Szoloncsákos: ha a másodlagos szikesedés hatására a sótartalom 0,1% fölé növekedik. Szolonyeces: ha a másodlagos szikesedés hatására az adszorbeált Na+- tartalom viszonylagos mennyisége 20% fölé nőtt.

Világviszonylatban az öntözött termőterületeknek egynegyede szenved szikesedéstől. Amikor a só felhalmozódás egy kritikus értéket meghalad, a talaj nem csak veszít a termőképességéből, hanem terméketlenné válik, és fel kell hagyni a művelésével. Becslések szerint évente 1-1,5 millió hektár termőterület válik használhatatlanná a másodlagos szikesedés miatt a Földön.

A másodlagos szikesedést kiváltó okok: a helytelenül tervezett öntözőrendszerek hatására hibás öntözés következtében alakulnak ki, a területre Na sókat tartalmazó öntözővizet juttatnak ki ahol a talajvíz szintje megemelkedik sókban gazdag szennyvíz felszíni tárolása trágya vagy más adalékok használata talajszennyezés sókban gazdag vízzel és ipari melléktermékekkel

A szikes talajok javításának módszerei A szódás-szikes talajok esetében a sók kilúgzását össze kell kapcsolni más eljárással, elsősorban kémiai javítással, különben a szikes talajt nem tudják megjavítani. A kémiai javítás célja: a talajoldat lúgosságának semlegesítése a talajoldat Ca2+-tartalmának növelése a kicserélhető Na+-ionok kicserélése Ca2+-ionokra

A talaj sókészletének csökkentése a drénviszonyok megjavításával A talaj sókészletének csökkentése a drénviszonyok megjavításával. Drénezés A talajnedvesség és a talajvízszint terepszint alatti szabályozására irányuló tevékenység egyik módja. Lényege a talajszint alatt kialakított csőhálózatban áramló víz célszerű irányítása. A hálózat csősűrűségét 6 és 30 m között határozzák meg. A talajjavító hatása gyorsan (2-4 éven belül) jelentkezik, de költséges, azonban az élettartama az 50 évet is eléri vagy meghaladja.

Javítóanyagok kiválasztása A döntéshez szükség van a feltalaj kémhatásának és a mészmentes réteg mélységének ismeretére. 7,20 pH-ig, ha a karbonátos réteg 30 cm-nél mélyebben van: CaCO3-tartalmú javítóanyag (digóföld, mészkőpor, cukorgyári mésziszap, lápi mész). 7,21-8,20 pH értékek között CaCO3 CaSO4 * 2H2O tartalmú kombinált javítóanyag alkalmazható. (A gipszből származó Ca aránya pH-tól függően 10-30% között változik.) pH>8,21: CaSO4*2H2O, CaCl2, FeSO4, Al(SO4)3 savak, lignit és más kéntartalmú anyag alkalmazására van szükség.

Források Dr. Stefanovits Pál szerkesztette- Talajvédelem, környezetvédelem (1997) Ábrahám Lajos, Bocskai József- Szikes talajaink hasznosítása és javítása (1971) http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/a-mezogazdasagi-termeles-fobb-okologiai-tenyezoi/a-szikes-talajok-javitasa/masodlagos-szikesedes http://globalproblems.nyf.hu/talaj/a-masodlagos-szikesedes/ http://www.agraroldal.hu/talajcsovezes-kifejezes.html http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/3101

Zh kérdések Sorold fel a hazai szikes talajokat! (5) Sorolj fel másodlagos szikesedést kiváltó okokat! (5) Mi az a drénezés? Mit nevezünk szikes talajnak és a nátrium hogyan fordulhat elő egy szikes talajban? Jellemezd a szoloncsák talajt!

Köszönöm a figyelmet!