Hazánk élővilága és talajai

Az előadások a következő témára: "Hazánk élővilága és talajai"— Előadás másolata:

1 Hazánk élővilága és talajai
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

2 Hazánk növénytársulásai
Erdős puszta - Alföldön Lombhullató erdő – középhegységekben, dombvidékeken. Az ország területének mindössze 9-10%-át borítják.

3 A hazánkat érő három éghajlati hatás miatt, fajokban gazdagok és változatosak.
Az erdős puszták maradványai a Duna-Tisza közén: - homokpusztai gyepek, - nyáras borókások, - pusztai tölgyesek, - árvalányhajas rétek, Folyópartokon: - fűz-nyár ligeterdők, - szil-kőris-tölgy ligeterdők. A természetes növénytársulások helyén ma már nagyrészt szántóföldek találhatók.

4 A középhegységek és a dombvidékek nagy részét ma is erdők borítják
A középhegységek és a dombvidékek nagy részét ma is erdők borítják. (Az ország %-a. Legkeveseb Békésben, legtöbb Nógrádban.) Többségük telepített. Őshonos erdők csak a Bakonyban, a Soproni- és a Kőszegi-hegységben találhatók: luc-, erdei-, és vörösfenyők. Az alacsonyabb, melegebb szárazabb régiókban tölgyesek, gazdag aljnövényzettel, a magasabb hűvösebb részeken bükkösök.

5

6 Hazánk talajföldrajza
Hazánk legnagyobb természeti kincse a változatos és gazdagon termő talaja. A talajalakító tényezők kölcsönösen hatnak egymásra. Ezek az: alapkőzet domborzat éghajlat vízrajz növényzet Ennek megfelelően hazánkban a két legjellemzőbb talajtípus a mezőségi- és a barna erdőtalaj.

7

8 Hazánk talajai Mezőségi talaj
Hazánk, de a világ legtermékenyebb talajtípusa. Elsősorban löszön alakul ki Bácskában, a Mezőföldön, a Hajdúságban, a Körös-Maros közén. Mezőségi talajok még a Dunántúl egyes részein is előfordulnak.

9 Barna erdőtalaj Uralkodó a középhegységekben és a domborvidékeken. Általában füves vagy vegyes aljnövényzetű erdők alatt alakult ki. Előfordulása: Északi-középhegység nagy része Dunántúli-középhegység É-i előtere Ny és D-Dunántúl

10 Szürke erdőtalaj A fakó erdőtalajok a csapadékosabb nyugati országrészben alakultak ki, az Alpokalján, a Zalai dombságon.

11 Rendzina talaj A mészkő és dolomit területeken alakult ki. Elfüvesedett erdők alatt, csapadékos éghajlat hatására képződött. A vékony termőréteg humuszban gazdag, morzsalékos szerkezetű, feketésbarna, barnásfekete. Termőképessége csekély, mert könnyen kiszárad. Előfordulása: Aggtelek környéke Bükk Budai-Pilisi hg. Gerecse, Vértes, Bakony Mecsek.

12 Öntés és láptalajok A gyakori elöntések miatt a növényzet nem nagyon tudott hatni a nyers öntésfelszínre, így akadályozódott a talajképződés menete. Az öntéstalajok jellege a hordaléktól függ. A Duna mentén meszesek, a Tisza környékén általában mészben szegények az öntésföldek. Előfordulás: Hanság, Körös vidék.

13 Réti talajok Ahova az ár ritkán jutott el ott megindul az öntéstalajok réti talajokba való átmenete. Magas ártereken, feltöltött mocsarak területén, pl. folyópartjaink magasabb partrészein fordul elő.

14 Homoktalaj A homoktalajok anyagát a szél fújta ki a folyók hordalékából. Durvább és finomabb homokra osztályozódott, de a kémhatása is különböző. Homokbuckás vidékeinken, pl. a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Nyírségben.

15 Szikes talajok A szikes talajok gyenge termőképességűek. Többnyire az Alföldön találhatók a mezőségi talajoknál alacsonyabb, a réti talajoknál valamivel magasabb szinten, ahol kedvezőtlen hidrológiai viszonyok alakultak ki. Szerkezetük és sótartalmuk alapján három szikest különböztetünk meg: - A mésztelen szikes (szolonyec) - A meszes-sós (szoloncsák) - Meszes-szikes (szoloncsákos szolonyecek) Előfordulásuk: Tisza-mentén és a Tiszántúlon, a Duna árterén, a Duna-Tisza közén a buckaközi laposokban

16 Talajerózió A talaj lehordását, pusztulását talajeróziónak nevezzük.

17 Mit tehetünk a talaj védelméért
erdősítés teraszok létesítése keresztbe szántás talajerő pótlása (trágyázás) vetésforgó alkalmazása talajszennyezés, hulladéklerakás megszűntetése mezőgazdaságban a túlzott vegyszerezés csökkentése