Az interoperabilitás és a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások dr. Kálmán János

A kulcsfogalom: az interoperabilitás

Az interoperabilitás Ha két rendszert összekapcsolunk, elkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy a két rendszer együtt tud-e működni, és ha igen, akkor milyen mértékben, milyen szinten. A rendszerek közötti együttműködés a hatékonyság kulcsa. Az együttműködést tartalmi és formai szempontból vizsgálhatjuk. Az interoperabilitás tehát az együttműködés feltétele. Az együttműködést pedig a leghatékonyabban a minél magasabb szinten történő együttműködési feltételek rögzítésével, szabványok alkotásával lehet elérni. Az interoperabilitás kiemelt prioritású terület, hiszen ez garantálja a szabványosságot és az átjárhatóságot mind államon belül, mind a tagállamok adminisztrációi és szolgáltatásai között. Az eEurope 2005-ben fogalmazódik meg először az Európai Interoperabilitási Keret (EIF) felállítása, mely ajánlásokat és irányelveket rögzít az e-kormányzati alkalmazásokhoz.

Az interoperabilitás területei 1) A szervezeti interoperabilitás az ügymenetek formalizálását (modellezését) és a modellek közötti átjárhatóság biztosítását, a közigazgatási rendszerek közelítését feltételezi (azaz számos normatív elemmel bír). Az interoperabilitás szervezeti szinten a kétoldalú megoldások helyett a mindenkire érvényes többoldalú megoldásokat preferálja. 2) Funkcionális interoperabilitás alatt a rendszerek azon képességét értjük, hogy egymással adatot tudnak cserélni, és a fogadó oldal legalább ember számára értelmezhető adatot ad ki.

Az interoperabilitás területei 3) A szemantikai interoperabilitás teszi lehetővé, hogy az adatok formátumának azonossága révén más célra használt adatok is feldolgozhatóvá váljanak mindenhol. Itt már a számítógépes rendszer is értelmezni tudja az adatokat, azaz számára is feldolgozható, értelemmel bíró információt kap.

Az interoperabilitás területei a) Elnevezéssel kapcsolatos konfliktusok: amikor az egyik adatbázisban „állampolgár” kategória alatt jelentkezik az ügyfél neve, míg a másiknál pl. „kedvezményezett” kategória alatt. b) Általánosításhoz kapcsolódó konfliktusok: amikor az egyik adatbázisban egy reprezentáció van az „állampolgárra”, a másik viszont két külön reprezentációt tartalmaz „férfiakra” és „nőkre”. c) Adatérték-konfliktusok: amikor egy kategóriának más a jelentése az egyik országban és más a másikban (például „külföldi”). d) Adatreprezentációs konfliktusok eklatáns példája a dátumok többféle, eltérő írásmódja: 01-04-16, 2016-04-01, 04-April-2016. egyaránt 2016. április 1-jét takarhatja.

Az interoperabilitás területei e) Adategység-konfliktusok: a különböző mértékegységek használatából fakadó kü- lönbségek. (Nem mindenhol az SI-mértékegy- ségrendszer szerint tartják nyilván az adatokat az EU-ban!) f) Adatpontossági konfliktusok: a különböző államok eltérő kategóriákat alkothatnak egyes jelenségek osztályozásához, ezeket eltérően is hívhatják. Így egy jelenség leírására az egyik állam használhat szöveges, míg a másik számos, betűs kategóriákat is. A kategóriák száma sem egyezik feltétlenül. g) Adatok nyelvi konfliktusa: Az információ tárolása különböző nyelveken történhet, ami egy esetleges integrációnál nehézséget okozhat.

Az interoperabilitás területei 4) A technikai interoperabilitás biztosítja a szolgáltatások közötti átjárások infrastrukturális (technológiák, szabványok, házirendek) részeit. 5) A jogi interoperabilitás garantálja azt a szabályozási hátteret, amelyben az együttműködő szervezetek megfelelő jogi felhatalmazással rendelkeznek, hogy az adatcserét a közös előírásoknak megfelelően hajtsák végre. Miután a közigazgatásban csak előzetes jogi szabályozás után hajtható végre interoperabilitást megvalósítani képes cselekmény, így e terület biztosítása elemi feltétel. 6) Végül a politikai interoperabilitás biztosítja azt a központi akaratot, melynek segítségével az interoperabilitás megvalósítása és az irányítása mögötti elkötelezettség és támogatás elérhető. Ennek mind nemzeti, mind nemzetközi dimenziójáról beszélhetünk.

Az interoperabilitás, mint közigazgatás-technológiai érv 1) Fontos, hogy a közigazgatási szervek az ügyfelek felé egységes képet mutassanak. Ezt nem csupán a felszínen, hanem a háttérben is biztosítani kell. Az átlátható és kiszámítható közigazgatásban az azonos funkciójú ügymenetek azonosan folynak le. 2) Számos jogszabály kimondja, hogy az állampolgárt nem szabad terhelni indokolatlan adatbekérésekkel. Ha a hatóság számára valamilyen formában rendelkezésre állnak az adatok (számára elérhető és érthető módon), úgy ezeket fel kell használnia, és így tehermentesítenie az ügyfelet. 3) A központi interoperabilitási szabványok leveszik a terhet az intézmények válláról, hiszen így nem kell minden egyes intézménynek megállapodást kötnie az adatcserében érdekelt más intézményekkel, hanem csupán be kell tartania egy központi előírást vagy ajánlást. 4) Az együttműködő rendszerek az adatmigrálás kérdését is megkönnyítik. 5) Az interoperábilis rendszerek dinamikusabban fejlődnek (a rendszer elemeit egymáshoz igazodó fejlesztési kényszer nyomja), gyorsabbak, ennélfogva üzemeltetésük és fejlesztésük is olcsóbb.

A legjobb interoperabilitási jó gyakorlatok 1. Egyesült Királyság Government Cloud: felhőalapú kormányzati szolgáltatások elterjesztése. Government ICT Capability: kormányzati ICT- képességfejlesztés. Government Connect: helyi önkormányzatok egymással és a központi kormányzattal történő összekapcsolása. Cross-Government: kormányzati területen átnyúló, közös és nyílt szabványok használata. Szabályozásukban heterogének, így nem alkottak sem e- közigazgatási törvényt, sem interoperabilitási törvényt. Az interoperabilitásra vonatkozó szabályok mégis megjelennek.

A legjobb interoperabilitási jó gyakorlatok 2. Németország Szervezeti ajánlások: szervezettel, szabályozással, szerepekkel, folyamatokkal, modellekkel kapcsolatos ajánlások. Információs ajánlások: adatokra, adatmodellekre, adatszemantikára vonatkozó ajánlások. Számítástechnikai ajánlások: szoftverarchitektúrával, modulokkal, interfészekkel foglalkozó ajánlások. Műszaki ajánlások: hardver- és szoftver- infrastruktúrára vonatkozó ajánlások. Technológiai ajánlások: technológiai szabványok, melyek „kötelező”, „ajánlott” és „megfigyelés alatti” státuszt kaphatnak. (Itt a „kötelező” is célszerűségi szempontból negligálható.)

A legjobb interoperabilitási jó gyakorlatok 3. Spanyolország RED: mely számos ügy igénybevételét biztosítja elektronikus feltöltés segítségével (nyugdíj, rokkantsági juttatások, orvosi igazolások benyújtása, adóügyek, nyilvántartási/engedélyezési ügyek, hatósági bizonyítványok kérelmezése, adatkérés, rendőrségi feljelentések stb.). Az ügyfél általi adatfeltöltés csak formanyomtatványokon keresztül történhet. A nyomtatványok digitális tanúsítvánnyal való ellátással aktiválhatók. A beküldést elektronikus tanúsítvány (tértivevény) igazolja vissza. SDV: a nem kötelező rendszer azt teszi lehetővé, hogy különböző hatósági eljárások során nem kell újra adatot kérni az ügyféltől, ha az korábban már valahol rendelkezésre áll. SARA : állami technológiai infrastruktúrát biztosít az összes államigazgatási szerv elektronikus kommunikációjához.

A legjobb interoperabilitási jó gyakorlatok 3. ORVE: virtuális nyilvántartó iroda, elektronikus bejegyzést, lekérést tesz lehetővé bármely nyilvántartásba. A SIR-re (nyilvántartások összekapcsoló rendszere) épül. Különböző hatósági eljárások során nem kell újra adatot kérni az ügyféltől, ha az korábban már valahol rendelkezésre áll. DIR 3: a teljes közigazgatást magába foglaló jegyzék. Minden szervezet, funkció, feladat, felettes szerv és kontakt kóddal szerepel benne, azzal a járulékos információval, hogy az érintett entitások az interoperabilitás mely szintjét képviselik (mennyire fejlett az adatátadás, -átvitel lehetősége.)

Az interoperabilitás hazai szabályozása Egyszerű Állam Program 73. intézkedés: Állami adatbázisok interoperabilitásának növelése: megteremtődnek az állami adatbázisok interoperabilitásának szabályozási, szervezeti és technikai feltételei. az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 2015. évi CCXXII. törvény

Az interoperabilitás hazai szabályozása 1. Alapelvek koherens és a jogrendszerhez illeszkedő fogalommeghatározás, a nyilvántartások tervezése, kialakítása, vezetése a hivatali igények és rendszerek együttműködési követelményeire tekintettel történjék, senki sem kötelezhető olyan adat szolgáltatására, amelyet más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz (kivéve azonosításhoz szükséges adatok), a nyílt szabványok preferenciája, az adatátvétel és adatszinkronizáció megvalósításához szükséges adatokat közzé kell tenni, az indokolatlan megkülönböztetés tilalma (adatszolgáltatás vonatkozásában), az adatok biztonságos tárolása, továbbítása, szolgáltatása, az elektronikus út elsődlegessége, a leghatékonyabb, legolcsóbb, legegyszerűbb hozzáférés és adatszolgáltatás, összhang az EU követelményeivel.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 2. A szabályokat az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, valamint a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek (a továbbiakban együtt: együttműködő szervek) e minőségükben az e törvényben és más jogszabályban előírt vagy lehetővé tett egymás közötti kapcsolattartására, információátadásaira, valamint az egymás közötti információátadással járó ügyek intézésére és eljárások során az e törvényben meghatározottak szerint informatikai együttműködésre kell alkalmazni.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 3. Az együttműködés alapelvei: Az együttműködő szervek – ha azt törvény nem zárja ki – egymással elektronikus úton tartják a kapcsolatot. Az együttműködő szervek elektronikus információs rendszerüket úgy alakítják ki, meglévő elektronikus információs rendszerüket pedig olyan módon fejlesztik, hogy az alkalmas legyen az e törvény szerinti informatikai együttműködésük megvalósítására. Az együttműködő szerv az informatikai együttműködés egyetlen formáját sem kötheti – az igazoltan felmerülő költségek jogszabályban előírt megtérítésén felül – illeték, díj vagy más ellenérték megfizetéséhez.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 4.  Az együttműködő szerv köteles közzétenni a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét. A biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség lehet a) biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím, b) olyan elektronikus levélcím, amelynek tekintetében a címzett vállalja az információ kézhezvételének a visszaigazolását, valamint c) a Kormány által rendeletben meghatározott típusú elérhetőség.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 5. Az együttműködő szerv, ha tudomása van arról, hogy az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló – személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető – információ az elsődleges információforrásból rendelkezésre áll, azt törvény kizáró rendelkezése hiányában elsődleges információforrásból elektronikus úton szerzi be. Az együttműködő szerv elsődleges információforrásból automatikus információátadás útján szerzi be a meghatározott információt, ha e tekintetben automatikus információelérési felület a rendelkezésére áll, és ezt törvény nem zárja ki. Elsődleges információforrásból áll rendelkezésre az információ, ha a) közhiteles nyilvántartásban szerepel, b) nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, de valamely együttműködő szervnél keletkezett, vagy c) jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 6. Az együttműködő szerv, ha az előtte folyamatban lévő ügy elintézéséhez vagy feladata ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló – személyes vagy minősített adat esetében általa törvény alapján kezelhető – információ elsődleges információforrásból nem szerezhető be, de tudomása van arról, hogy másodlagos információforrásból rendelkezésre áll, azt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában másodlagos információforrásból elektronikus úton szerzi be. Másodlagos információforrásból rendelkezésre áll az információ, ha a) azt valamely együttműködő szerv elsődleges információforrásból szerezte be, vagy b) az nem együttműködő szervnél keletkezett, és azt valamely együttműködő szerv nem együttműködő szervtől szerezte be.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 7.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 8. Ha az elsődleges vagy másodlagos információforrásból rendelkezésre álló adat vagy iratban foglaltak fennállása vagy helyessége tekintetében kétsége merül fel, az együttműködő szerv erről az információforrás együttműködő szervet haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzést követő munkanapon értesíti, amely köteles ezt saját eljárásában felülvizsgálni, és ennek eredményéről az együttműködő szervet tájékoztatni. Az elsődleges információforrás az információ megváltozása esetén információátadást kezdeményez annál az együttműködő szervnél, amely tőle az információt jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásába vette át.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 9. A törvényi rendelkezések és a végrehajtási rendeletek kiadása mellett szükség volt egy felügyelő, ellenőrző, engedélyező szerv felállítására, mely a továbbiakban egységes mederbe tereli az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, ajánlásokkal segíti a szolgáltatókat, ellenőrző tevékenységével pedig biztosítja az új szabályozási terület hatékony, folyamatos működését. Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (BM E- közigazgatási Főosztálya) A Felügyelet hatósági jogalkalmazási feladatainak keretében fogadja a bejelentéseket, engedélykérelmeket, és nyilvántartásba veszi a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat, valamint felügyeleti vizsgálatok során ellenőrzi az elektronikus ügyintézési szolgáltatás előírásoknak megfelelő működését.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 10. A Felügyelet az együttműködéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörében a) vezeti az információforrások regiszterét, b) fogadja az információátadási szabályzat és információátadási megállapodás bejelentését, c) vezeti az adat- és iratmegnevezések jegyzékét, d) műszaki irányelvet fogad el, valamint e) ellátja az együttműködő szervek e törvényben szabályozott tevékenységeinek felügyeletét, a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése kivételével.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 11. A Felügyelet: a) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-e az e törvényben és a végrehajtási rendeleteiben meghatározott követelményeknek, b) felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi a hozzá bejelentett információátadási szabályzatokat és megállapodásokat, c) a hozzá benyújtott információátadási szabályzatokkal szemben kifogással élhet, d) megvizsgálja az együttműködő szervekkel szemben, az e törvény szerinti kötelezettségekkel összefüggésben előterjesztett bejelentéseket és javaslatokat, amelyek alapján javaslattal élhet a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve a jogalkotás kezdeményezésére jogosult szerv vagy személy felé, e) az együttműködő szervek számára e törvény alkalmazását segítő intézkedési javaslatokat fogalmaz meg, f) a felügyeleti, az átfogó felügyeleti vizsgálat lefolytatása érdekében éves vizsgálati tervet készít.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 12. A közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő felügyeleti vizsgálatra az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni (!!!). A felügyeleti vizsgálat eredményeként felügyeleti jelentés készül. A felügyeleti jelentésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy nyilvánosságra nem hozható személyes adatot nem tartalmazhat. Amennyiben a Felügyelet a felügyeleti vizsgálat során olyan információ birtokába jut, amely információbiztonsági kockázatot jelenthet, haladéktalanul értesíti az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot. A Felügyelet a vizsgálatot éves felügyeleti ellenőrzési terv alapján átfogó, összevont felügyeleti vizsgálat keretében is végezheti.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 13. Mi e helyzet „cím” fronton? nem volt totális, minden magyarországi címet lefedő, pusztán címeket tartalmazó egységes adatbázis; hiányzott az egységes jogszabályi háttér (pl. a „cím” fogalma); hiányzott az egységes gyakorlat (pl. számozás); hiányoztak az egységes alapelvek (pl. alapvető rendezőelvek nélkül keletkeznek a címek, egy-egy objektumhoz adott esetben kaotikusan több címet társítva); kb. 300 különböző adatbázis fut egymás mellett, eltérő adatstruktúrával. különböző nyilvántartások más-más szabályok szerint dolgoznak a címekkel (pl. ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás, posta stb.).

Az interoperabilitás hazai szabályozása 14. A címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességének elősegítésére és az egységes címkezelés biztosítására központi címregiszter szolgál. A központi címregiszter olyan, a nyilvántartások közötti együttműködést elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában adatkapcsolat- szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások számára.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 15.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 16. Minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen épület található. Közterület elnevezéseként nem alkalmazható a) ugyanazon településen vagy a fővárosban ugyanazon a kerületen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos, b) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető, vagy c) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes elnevezés.

Az interoperabilitás hazai szabályozása 17. Közterület élő személyről nem nevezhető el. Települések egyesítése, területrész átadása, a kerület határainak megváltoztatása után szükség esetén átnevezéssel kell gondoskodni arról, hogy az új település közterületnevei megfeleljenek a követelményeknek. Minden házszámmal ellátott épületen a tulajdonosnak fel kell tüntetnie a házszámot. Minden elnevezett közterületet az elnevezése feltüntetésével kell megjelölni.

Köszönöm a figyelmet!