Paulay Ede: Csongor és Tünde Készítették: a Ledérek (Ember Anna, Kovács Veronika, Őri Kinga, Takács Katalin)

Paulay Ede „ügyes keze” Született: 1836. március 12. Tokaj Elhunyt: 1894. március 12. Budapest Az első európai színvonalú magyar rendező Vörösmarty művét, Csongor és Tündét színre vitte: 1879. december 1-jén, a Nemzeti Színház ezt az előadást tekinti az „ősbemutatónak” 1878-tól 1894-ig a Nemzeti Színház igazgatója a Színészeti Tanoda tanára, titkára, aligazgatója, a drámai színészképző főigazgatója a Színművészeti Akadémia első igazgatója az Írók és Művészek Társaságának elnöke a színházi törvények revíziójának egyik vezetője a Nemzeti Színház könyvtárának újrarendezője a magyar színháztörténet egyik legnagyobb, nemzetközi hírű személyisége "Paulay alkotása az az eszmei, sőt eszményi Nemzeti Színház, amelynek Ő adta meg igazi tartalmát…" - Csathó Kálmán

Akik hatással voltak Paulay koncepciójára és előadására „A fa gyökerei”: Akik hatással voltak Paulay koncepciójára és előadására Egressy Gábor a színészeti tanoda tanáraként előadatja a diákjaival a drámát - tehát a mű előadható Gyulai Pál hatása: a szerelem győzelme minden akadályon Paulay alapkoncepciója (Beöthy Zsolt kritikája szerint) : “az eszményi kibékülése a földi valóval,… a hős… a földön mennyet alkothat magának” Egressy Gábor

A koncepció, dramaturgiai változtatások „A fa törzse”: A koncepció, dramaturgiai változtatások Mirigy szerepének megnövelése, történetének középpontba állítása: vágya a fiatalság és az uralkodás, Csongor megalázása a szerelem győzelmének hangsúlyozása: - a Vándorok monológjainak megrövídítése - Csongort nem győzik le az Ördögfiak - költői befejezés

„A fa lombkoronája”: Az előadás - Szereposztás Csongor, ifjú hős: Nagy Imre Vándorok: Kalmár: Ujházi Ede Fejedelem: E. Kovács Gyula Tudós: Bercsényi Gyula Balga, földművelő, utóbb Csongor szolgája: Vizvári Gyula Ördögfiak: Kurrah: Sántha Antal Berreh: Kőrösmezey Gusztáv Duzzog: Faludi Antal Tünde, tündérleány: P. Márkus Emília Ilma, Balga hitvese, Tünde szolgálója: Molnárné Kocsisovszky Borcsa Mirigy, boszorkány: Jászai Mari Ledér, huga: Helvey Laura Éj: Fáy Szeréna Nemtőkirály: Csillag Teréz Zenéjét szerezte: Erkel Gyula

A színpadi látvány “sok fürge, bohókás mellékalak” a díszlet és a jelmezek nagyszerű összhatása

„A fa árnyéka”: A bemutató jelentősége „A fa termése”: A kritikák Fővárosi Lapok: ”Az éj királynőjét, felhőkön ülve, Fáy Szeréna k. a. ábrázolta s szavalatának megadta a komoly szépséget. A természet oly tömör és mégis hajlékony, már is szélesen folyó hanggal áldotta meg e fiatal színésznõt, hogy ha kiképezi: pár év mulva ujra feltámad színpadunkon a Jókainé feledhetetlen, mély szinezetû orgánuma. Fáy kisasszonyt a szép szavalatáért most is nyilt jelenet közben tapsolta ki és éljenezte meg a közönség.” További kritikák jelentek meg az Ellenőr és a Pesti Napló című lapokban „A fa árnyéka”: A bemutató jelentősége Korszerűbb felfogású színésznemzedék újszerű játéka A nagy egyéni teljesítmények helyett a színészek az együttes játékra törekednek A rendezés és a színpadi látvány jelentősége növekszik Nemzeti drámák előadásának szándéka a Nemzeti színpadán

Források Internetes képjegyzék Internetes oldalak Irodalom https://www.google.hu/search?q=1879+nemzeti+sz%C3%ADnh%C3%A1z&biw=1366&bih=657&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwif-7anr83LAhVkDJoKHdgoAZ0Q_AUIBygC#tbm=isch&q=1879+nemzeti+sz%C3%ADnh%C3%A1z+paulay+ede&imgrc=670aLpVpB7JiSM%3A https://www.google.hu/search?q=1879+nemzeti+sz%C3%ADnh%C3%A1z&biw=1366&bih=657&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwif-7anr83LAhVkDJoKHdgoAZ0Q_AUIBygC#tbm=isch&q=egressy+g%C3%A1bor&imgrc=qKPRStRtXf_xeM%3A https://www.google.hu/search?q=1879+nemzeti+sz%C3%ADnh%C3%A1z&biw=1366&bih=657&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwif-7anr83LAhVkDJoKHdgoAZ0Q_AUIBygC#tbm=isch&q=vizv%C3%A1ri+gyula&imgrc=DOvydZrMmTn8aM%3A https://www.google.hu/search?q=csongor+%C3%A9s+t%C3%BCnde&biw=1366&bih=657&source=lnms&tbm=isch&sa=X&sqi=2&ved=0ahUKEwipnMGTp83LAhXkO5oKHXCID6MQ_AUIBigB#tbm=isch&q=dramaturgia https://www.google.hu/search?q=Moln%C3%A1rn%C3%A9+Kocsisovszky+Borcsa&biw=1525&bih=734&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiE9ND6xs3LAhWiApoKHTksDZ8Q_AUIBygC&dpr=0.9#imgrc=lfdcaTuo7gsdPM%3A https://www.google.hu/search?q=Moln%C3%A1rn%C3%A9+Kocsisovszky+Borcsa&biw=1525&bih=734&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiE9ND6xs3LAhWiApoKHTksDZ8Q_AUIBygC&dpr=0.9#tbm=isch&q=erkel+gyula&imgrc=lWOVebBqcKTB1M%3A https://www.google.hu/search?q=csongor+%C3%A9s+t%C3%BCnde+nemt%C5%91k+t%C3%BCnd%C3%A9rek&biw=1525&bih=734&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwix-PD6yc3LAhUIDJoKHRdAAmkQ_AUIBigB&dpr=0.9#imgrc=hmNJHpjRHAhKpM%3A https://www.google.hu/search?q=%C3%A9gig+%C3%A9r%C5%91+fa&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwip9dfkqs_LAhWGCJoKHaxBA6wQ_AUIBygB&biw=1015&bih=816#tbm=isch&q=K%C3%A1d%C3%A1r+L%C3%ADvia&imgrc=_ Internetes oldalak http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/paulayelet.htm http://bparchiv.hu/id-589-34_1_parcella.html http://www.criticailapok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=13431 Irodalom Taxner-Tóth Ernő: A Csongor és Tünde első Nemzeti Színházi Bemutatója. In: Rend, kételyek, nyugtalanság. A Csongor és Tünde Kérdései. Bp. 1993. 115-159.p. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon, Akadémiai kiadó, Bp. 1994.