Egy emberöltő Az ember tragédiája szolgálatában

Az előadások a következő témára: "Egy emberöltő Az ember tragédiája szolgálatában"— Előadás másolata:

1 Egy emberöltő Az ember tragédiája szolgálatában
Németh Antal rendezésében 1937.október 21.

2 A Tragédia rendezése 1937-ben ünnepelte a Nemzeti Színház fennállásának 100. évfordulóját. Ez alkalommal vitte színre Németh Antal Az ember tragédiáját, felhasználva hamburgi rendezésének tapasztalatait. „Éreztem, hogy a létének százéves fordulóját 1937-ben ünneplő Nem­ zeti Színház műsorán olyan új Tragédia-rendezést kell pro­du­kál­nom, amely egyrészt korszerű folytatása a Paulay teremtette ha­gyo­mány­nak, másrészt vizuálisan értelmezi, kommentálja a drámai köl­te­mény mélyebb értelmét.” (Németh Antal)

3 Németh Antal (1903-1968) „Halandó kézzel halhatatlanul…”
Németh Antal a korszerű európai irányzatokat meghonosító rendező, egyetemi tanár, színházigazgató, színháztörténeti író. Mindössze 32 éves volt, amikor 1935-ben kinevezték a Nemzeti Színház igazgatójának. 22 évad alatt 186 darabot rendezett. [A rendezőnek] „nemcsak összekötő kapoccsá kell lennie az időtlen irodalmi mű, valamint a determinált közönség, színész és színpad között, hanem a szó szoros értelmében alkotó művésszé.” (Németh Antal)

4 Lehotay Árpád ( ) Lehotay Árpád színész, rendező színházigazgató, egyetemi tanár. Hevesi Sándor fedezte fel a tehetséget. 1926-tól 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt. Az ember tragédiája 1937.október 21-én színpadra vitt előadásán Ádám szerepét játszotta el. között a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója volt. ben a Madách Színházhoz szerződött.

5 Csortos Gyula ( ) Az október 12-i vizsgaelőadása után a Pesti Hírlap elegáns, biztos fellépésű, értelmes színésznek nevezte. ig a Nemzeti Színház tagja volt, majd től ismét, egészen a haláláig. ,,Az emberiség cinikus intrikusának” ábrázolt Lucifert 1937-ben Ő alakította. Csortos számtalan stílushoz alkalmazkodva önálló hangú és arculatú művészegyéniséggé vált. A komikusi szerepkörben volt elemében igazán: alakításait a tragikomikus tónus jellemezte.

6 Tőkés Anna ( ) Kolozsváron tanult, de színiskolai végzettséget nem szerzett. 1925-ben a Nemzeti Színház tagja lett, de közben fél évet volt az USA-ban Beregi Oszkár társulatával. között játszott a Nemzeti Színházban, de csak 1935-től 1944-ig volt a tagja. 1937-ben Az ember tragédiájában Éva szerepét játszotta el. 1962-ben egy előadás végén rosszul lett, majd többet nem lépett színpadra.

7 Az előadás technikai újításai
Kü­lönleges vetítőapparátusok beiktatásával teremtettek vizuális kap­cso­latot az egyes színek között: a képek fátyolfüggönyön kavargó álom­ködökből bontakoztak ki, s tűntek el ismét. Németh úgy vélte, hogy a korai ,, modern technika vívmányival” új dimenziót tárhatnak fel az emberek előtt. A színpadképeket két fiatal tervezője, Horváth János és Varga Mátyás készítette, akik megosztották maguk között az egyes színeket. A díszlet alapja a forgószínpad, egyszerű, toronyszerű építményével. Az előadás döntően a világításra épült, amelyet vetítés egészített ki.

8 Farkas Ferenc zeneszerző szerepe
Az első előadás zenéjét Farkas Ferenc komponálta, egy meghiúsult olasz előadásra, amelyet áthangszerelt egy kisebb méretű zenekarra. Teljesen új részletként ekkor illesztette be az időközben megszületett haláltáncjáték zenéjét a londoni szín végére, Milloss Aurél koreográfus közreműködésével. Ez a centenáriumi előadás fénypontja lett. Nagyajtay Teréz tervezte a szereplők ruháit a Tragédiában Nagyajtay Teréz – szakítva a részletező stílussal – az egyszerű ruhákon a vonalritmust hangsúlyozza. Az athéni szín tömegének egymás mellé sorolt öltözékein a diagonálisok uralkodnak. Athént a szigorú szín- és vonalritmus, illetve a tarkaság jellemezi.