Az iparszabályozás aktuális kérdései Dr. Cseh Gábor NGM Iparszabályozási Főosztály XXV. Nemzetközi Felvonó Konferencia Siófok, 2017. június 8.

A műszaki szabályozás helye, szerepe A műszaki szabályozás, csakúgy mint a gazdaságszabályozásban jelentős egyéb területek (pl. a kereskedelemszabályozás), szerves része gazdasági környezetünknek. A legfontosabb cél, hogy a cégeknek, vállalkozásoknak piacbarát, versenyképes környezetet biztosítsunk, miközben garantáljuk az üzemeltetők, szakemberek és az állampolgárok biztonságát, megelőzzük a vagyoni károk bekövetkezését. A „megfelelő biztonság és megbízhatóság” érdekében a hatóságok érvényre juttatják az előírásokat, engedélyezési és hatósági ellenőrzési jogkört gyakorolnak, kivizsgálják a rendkívüli események okait és következményeit. Egzakt szabályozási terület, a fizika és kémiai törvényei ugyanis nem engednek meg különféle értelmezéseket (mint pl. a jog), és nincsenek jelen közöttük viaskodó elméletek (mint pl. a közgazdaságtanban).

Az Iparszabályozási Főosztály kiemelt feladatai Az iparügyekért való felelősség helye, szerepe a kormányzati munkamegosztásban: a nemzetgazdasági miniszter a Kormány iparügyekért felelős tagja; iparpolitika meghatározása – iparfejlesztési stratégia, pl.: Irinyi Terv (iparfejlesztési koncepció), Jedlik Ányos Terv (elektromobilitási koncepció); az iparügyekért való felelőssége keretében előkészíti (többek között) a műszaki szabályozás tárgykörébe eső jogszabályokat.

Gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár Iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkár Iparszabályozási Főosztály

A szabályozás, felügyelet és szakmai irányítás területei szabványosítás akkreditálás mérésügy műszaki biztonság, sajátos ipari építmények megfelelőségértékelés piacfelügyelet építésgazdaság védelemkoordináció haditechnika kettős felhasználású termékek telepengedélyezés 6 törvény, 21 kormányrendelet, 35 miniszteri rendelet

Szabályozási feladatok (felvonók, mozgólépcsők) 2009. évi CXXXIII. törvény a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól 28/2016. (VIII. 23.) NGM rendelet a felvonók és a felvonókhoz készült biztonsági berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról

A 2009. évi CXXXIII. törvény módosítása 2017. évi L. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról (a továbbiakban: Ákr.) 348. § (1) A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A kijelölő hatóság eljárásaiban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte. Hatályos: 2018.01.01-jétől

A 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása Ákr. 412. § (2) bekezdés: A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 10/A. alcíme a következő 17/B. §-sal egészül ki: „17/B. § (1) Aki a) a berendezés létesítésére, vagy üzembe helyezésére, üzemeltetésére, alkalmasságának ellenőriztetésére vonatkozó, b) – a berendezésnek a hatóság, a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a karbantartó dokumentált intézkedésének eredményeként történő leállításának esetkörét kivéve – a biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó, vagy c) a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a bejelentésre vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Kormány által rendeletben kijelölt műszaki-biztonsági hatóság közigazgatási bírsággal sújtja.

A 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása (2) (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a műszaki-biztonsági hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen: a jogsértéssel okozott hátrányt (ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket) és a jogsértéssel elért előny mértékét, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.”

A 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása (1) (…) Korm. rendelet [Ákr. hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról]: A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „23. § Aki a berendezés létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére, alkalmasságának ellenőriztetésére, (…) biztonságtechnikai felülvizsgálatára, vagy a 3. § (6) bekezdésben előírt bejelentésre vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Hatóság a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 17/B. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja, amelynek legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege: a) természetes személy esetén 300 000 forintig, b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 000 forintig terjed.”

A 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása (2) (…) Korm. rendelet [a bürokrácia-csökkentéssel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról] – munkaanyag: Az Fmr. 2. § 3. pont helyébe a következő rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazása szempontjából] „3. bejelentett tanúsító szervezet: a felvonók és a felvonókhoz készült biztonsági berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló rendelet (a továbbiakban: felvonó rendelet) hatálya alá tartozó felvonók esetében a felvonó rendeletben meghatározott; a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: gépek rendelet) hatálya alá tartozó berendezések esetében a gépek rendeletben meghatározott – Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) által kijelölt – tanúsító szervezet;”

A 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása (3) Az Fmr. 2. § 6. pont helyébe a következő rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazása szempontjából] „6. felújított berendezés: felújított berendezés: az a berendezés – a fabetétes vezetősínű felvonók, valamint a tömegközlekedési mozgólépcsők kivételével –, amelynek legalább a meghajtógépét, vezérlését, biztonsági berendezéseit, továbbá – felvonók esetében – fülke- és aknaajtóit 20 évnél nem régebben új egységekre cserélték;”

A 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása (4) Az Fmr. 2. § 10. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazása szempontjából] 10. használatbavételi alkalmassági nyilatkozat: „a) új, személyszállításra is alkalmas felvonó esetében a felvonó rendelet által meghatározott, bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány, vagy a tevékenységét a felvonó rendelet 10. számú vagy 11. számú melléklete szerint tanúsított felvonószerelő vállalkozás által készített végellenőrzési jegyzőkönyv alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozat,”

A 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása (5) Az Fmr. 4. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A berendezések a) létesítése, áthelyezése, átalakítása iránti engedélykérelmekhez a 2. melléklet I. pontjában foglalt dokumentációt, (…) c) 3. § (1) bekezdése szerinti bontásának engedélyezése iránti, valamint 3. § (7) bekezdése szerinti megszüntetésének tudomásulvétele iránti kérelmekhez a 2. melléklet III. pontjában foglalt dokumentációt kell csatolni.” [Megszűnik az Fmr. 6. melléklet szerinti önálló tervezői nyilatkozat, ezzel együtt annak tartalmi elemei beépülnek az Fmr. 1. mellékletében részletezett kivitelezési dokumentáció részét képező műszaki leírásba.]

A 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása (6) Az Fmr. 3. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) Engedély nélkül létesített berendezés fennmaradását és használatbavételét a Hatóság a 23. §-ban meghatározott mértékű közigazgatási bírság kiszabása mellett engedélyezi. (2) Az (1) bekezdésben említett berendezés fennmaradása és használatbavétele iránti kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció összeállítása során az e rendeletben a létesítési dokumentáció tartalmára és a használatbavételi dokumentáció tartalmára vonatkozó követelményeket kell együttesen alkalmazni a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel. (3) A gyártó vagy a felelős forgalmazó az általa szállított és felszerelt (felszereltetett) berendezés tekintetében írásban nyilatkozik a tervezési követelményeknek való megfelelőségről. (…)

A 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása (7) Az Fmr. 3. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki: „(…) (4) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartott szervezet írásbeli hozzájárulását a leállított berendezés újraindításához. (5) A Hatóság az (1) bekezdésben foglaltak alapján hozott döntését és a műszaki adatlapot másolatban megküldi a berendezések országos nyilvántartását vezető szerv részére nyilvántartásba vétel céljából.”

A 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása (8) Az Fmr. 24. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A rendelet hatálya alá tartozó felvonót, mozgólépcsőt, mozgójárdát úgy kell megtervezni, létesíteni, telepíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni és rendszeresen karbantartani, valamint megszüntetni (elbontani), hogy az megfeleljen az e rendeletben és a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével a vonatkozó szabványokban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek.”

A 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása (1) A megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (Mftvhr.) 5. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kijelölt szervezetek a kijelölő hatóság számára elérhetővé teszik a közreműködők szakmai képesítésére és az általuk elvégzett munkára vonatkozó dokumentumokat.”

A 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása (2) A megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha a kijelölt szervezet a megfelelőségi tanúsítvány kiadását követően állapítja meg, hogy a tanúsított termék már nem elégíti ki az (1) bekezdésben hivatkozott követelményeket, erről a termék sajátosságaihoz igazodó határidő közlésével értesíti a gazdasági szereplőt. Ha a gazdasági szereplő a megadott határidőn belül nem teszi meg a termék követelményeknek való megfelelővé tételéhez szükséges intézkedéseket, vagy a termék hibája nem orvosolható, a kijelölt szervezet minőségirányítási kézikönyvében és a működési és eljárási szabályzatában meghatározottak szerint a tanúsítvány hatályát korlátozhatja, felfüggesztheti vagy a tanúsítványt visszavonhatja.”

A 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása (3) Hatályát veszti a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése. [19. § (1) Az Msztv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kijelölési eljárás esetében a kijelölő hatóság a kijelölési feltételek folyamatos teljesülésének ellenőrzésébe szakértőként bevonhatja az akkreditáló szervet.]

Szakmai irányítási feladatok a felvonók, mozgólépcsők tárgykörben 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról Műszaki biztonság Megfelelőség-értékelő szervezetek kijelölése Piacfelügyelet

Szakmai irányítási feladatok a felvonók, mozgólépcsők tárgykörben A szakmai irányítás elsődleges célja: országosan egységes hatósági jogalkalmazási gyakorlat kialakítása és a szakmai feladatellátás színvonalának fenntartása és fejlesztése a műszaki biztonság, a megfelelőség-értékelő szervezetek kijelölése és a piacfelügyelet területén. A szakmai irányítás főbb eszközei: egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére, mulasztás pótlására, jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, törvényességi és szakszerűségi ellenőrzés, szakmai képzések, oktatások, továbbképzések tartása, szakmai vizsgák, értekezletek tartása, irányadó szabályozó dokumentumok rendelkezésre bocsátása, a közreműködő BFKH szakmai felügyelete.

Az elektronikus ügyintézés kihívásai 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 9. § (1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény nem rendelkezik eltérően, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében a) az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, b) az ügyfél jogi képviselője (...) 108. § (1) Az 1. § 17. pont a)–k) alpontja szerinti jogalanyok [államigazgatási szervek is!] 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését az e törvényben meghatározottak szerint biztosítani. (...) (5) A 9. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének az ügyfél vagy jogi képviselő – ha törvény eltérően nem rendelkezik – 2018. január 1. napjától köteles eleget tenni. (...)

A központi rendszer fejlesztésének lehetőségei Adottságok (zárt rendszerű, országos, teljes körű, naprakész adattár): 60.000 db/év vizsgálati jegyzőkönyv, kb. 25 adat/jkv. 3000 db/év regisztrált üzemállapot-változás A vizsgálandó fejlesztési lehetőségek: a központi rendszer „lekérdezi” a nyilvántartott szervezetek ellenőrzési adatbázisát karbantartói adatok rögzítése a nyilvántartott szervezetnél és adatátvétel a központi rendszerbe e-nyomtatványok bevezetése azonosító szám kéréséhez adatok felvitele (nyilvántartott szervezet) adatmódosítások kezelése (üzemeltetői bejelentések)