Ciki a cigi! Dohányzás

Mi is a dohány? A dohány (régies nevén tabak vagy tubák) a növények egy nemzetsége (Nicotiana), a burgonyafélékhez tartozik. Szárított leveléből készülnek a dohánytermékek (bagó, cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány, burnót). Fogyasztható, használható szerves növényvédő szerként vagy nikotin-tartarát formájában, bizonyos gyógyszerek előállítására.[1]Fogyasztás esetén leggyakrabban füst formájában történő szívásra, rágásra, szippantásra vagy tubákolásra alkalmas dohányként vagy snüssz formájában jelenik meg. A dohány[2] az Észak-és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Délnyugat-Afrikában és a Csendes-óceán déli vidékein őshonos burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó füvek és cserjék nemzetsége. A közkeletű nevén dohánynövénynek nevezett Nicotiana különböző fajtáit dohánytermékek előállítására termesztik. Az összes Nicotiana faj közül a közönséges dohányt (Nicotiana tabacum) telepítették a legszélesebb körben, és az egész világon cigarettaelőállításához ezt a levéldohányt termesztik. A dohány csírázása 27 °C -on (80 °F) általában 2-5 napig tart.

Egészséges tüdő Dohányos tüdő Lassan ölő méreg

Formái Aktív dohányzás  Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a körnDohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása.yezeti dohányfüstöt szívják be. PasszívPasszív dohányzásról akkor beszélhetünk, ha valaki dohányfüstöt lélegez be, de nem ő dohányzik. Ez esetenként sokkal károsabb lehet, mint az aktív dohányzás. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a dohányfüstben tartózkodás halált, betegséget és rokkantságot okoz. Összefüggés mutatható ki a passzív dohányzás és a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és az érelmeszesedés kialakulása között. A passzív dohányzás tönkreteszi az ereket, amelyek így elveszítik tágulási képességüket, valamint könnyebben léphetnek föl véralvadási zavarok. A passzív dohányzás következményei miatt a dohányzást Magyarországon is betiltották az éttermekben, a bárokban és a night klubokban, ahogy több más országban is.

Betegségek Nyelvrák A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, valamint a szívinfarktus, az agyvérzés, az idült obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése, a hasnyálmirigy-rák), az impotencia valamint az alulfejlett baba kialakulásának jelentős kockázati tényezője.

Van segítség letenni A dohányzásról leszokni nem könnyű, de visszaszokni annál egyszerűbb. A dohányzás abbahagyása, azaz a „leszokás” a dohányzás-absztinencia felé vezető cselekvés. A dohányzók átlag 68%-a szeretne leszokni szenvedélyéről, de 100-ból mindössze 3-nak[96] sikerül pusztán az akaraterejéből. Ez azért van, mert a nikotin, az orvosi vizsgálatok szerint olyan függőséget alakíthat ki, mint a kokain vagy a heroin. Erről leszokni igen komoly testi és lelki megterhelést jelent. A dohányzás során nikotin kerül az agyba, ennek hatására dopamin és noradrenalin szabadul fel. Ehhez az állapothoz a szervezet hozzászokik és egy esetleges nikotinelvonás ingerlékenységet, szorongást vált ki. A leszokásnak többféle módja van, sokan önerőből próbálják meg letenni a cigarettát (egy éven túli absztinencia aránya 3-5%[97]), mások segítséget kérnek. A segítség is többféle lehet, ezek között vannak bizonyítottan hatékony módszerek, mint a viselkedésterápia és a gyógyszeres támogatás (nikotinpótlás, vareniclin),[98] illetve egyéb bizonyítékkal nem rendelkező módszerek (akupunktúra, biorezonancia stb.). A viselkedésterápia Magyarországon is elérhető egyéni, csoportos és telefonos [1] formában is. A viselkedésterápia megtöbbszörözi a sikeres leszokás esélyét.

Nagy Szabolcs 7.c